Kenczler Mihály – Dokumentumok formázása LibreOffice-szal

Kenczler Mihály – Dokumentumok formázása LibreOffice-szalMegjelent Kenczler Mihály új, ingyenesen elérhető elektronikus könyve. A címe Dokumentumok formázása LibreOffice-szal, alcíme Elemi tipográfia.

„Miért írtam ezt a művet? Elsősorban a létrehozási és kiadási fázis megkülönböztetésének terjesztéséért. Amilyen kézenfekvő, annyira kevéssé közismert – nem kicsit amiatt, hogy a vonatkozó szoftverek semmilyen módon nem késztetnek és nem is utalnak a fázisokra.” – Kenczler Mihály

A könyv 71 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált. CC-BY-NC-SA licenc vonatkozik rá. Online olvasható a Google Drive-on.

Hová tűnt a hiányjel?

A hiányjel, azaz aposztróf nem tűnt el a LibreOffice-ból, csak alapértelmezetté vált a írógépes aposztróf (') automatikus cseréje, hogy angol és francia dokumentumokban a ma már alapkövetelménynek számító nyomdai aposztrófot (’) kapjuk meg a Shift-1 lenyomásával.

Magyar dokumentumokban a Shift-1 lenyomása a magyar belső idézőjeleket (» és «) illeszti be az írógépes aposztróf helyett. Ha  a Shift-1 után visszavonjuk az utolsó műveletet (ami itt az automatikus javítás), azaz lenyomjuk például a Ctrl-Z-t, megkapjuk a korábbi (helyesírásilag is elfogadhatatlan) aposztrófot. De mit tegyünk, ha nyomdai aposztrófot szeretnénk gyorsan és egyszerűen, és éppen nem angol vagy francia szöveget szerkesztünk?

A LibreOffice 5.4 és 6.0 következő hibajavító kiadásai után egyszerűen csak gépeljünk tovább: az aposztrófot tartalmazó angol, francia és magyar szavak automatikusan a helyes alakban jelennek meg a beírás után, például  L«Oréal → L’Oréal, It«s It’s, hál« isten! hál’ isten. A szó végi vagy szó eleji aposztrófoknál, ahol ez az automatikus javítás nem működik, kétszer nyomjuk le a Shift-1-et: Pali bá«« → Pali bá’, »«89-ben → ’89-ben.

Van lehetőség arra is, hogy egyből tipográfiai aposztrófot kapjunk a Shift-1 lenyomásával. Ehhez az Eszközök→Automatikus javítás→Automatikus javítás beállításai… menüponttal elérhető párbeszédablak Nyelvfüggő beállítások lapján a Záró (meg a Kezdő) idézőjeleknek állítsuk be az U-2019 hexadecimális Unicode kódon, az Általános központozás részhalmazban elérhető aposztrófot.

(Kapcsolódó hibajegyek: tdf#38395, tdf#115382)

LibreOffice 5 rc4

LibreOffice logó A LibreOffice következő nagy kiadásának – az 5.0 – az utolsó kiadásra jelölt verziója is elérhetővé vált.

Ahogy már korábban is írtuk az 5.0 egyelőre még nem ajánlott éles használatra. Az újdonságokról – benne több magyar fejlesztés, például Németh Lászlóé és Vajna Miklósé – bővebben a Wikiben tájékozódhatunk.

Az új kiadásra jelölj verzió letölthető az előzetes kiadások oldaláról. A részletes kiadási megjegyzések itt olvashatóak.

Megjegyzés: Aki szeretné használni a már meglévő stabil LibreOffice verzióját, valamint érdekli az 5.0-ás újdonságai, de nem bír várni a hordozható változatra, azok számára részletes telepítési útmutató itt olvasható.

LibreOffice 5 - első indulás

LibreOffice 5 – első indulás

Szebb szövegtördelés, javított interoperabilitás a Writerben

A milánói LibreOffice konferencia magyar vonatkozású eredménye a Writer szövegtördelésének helyrehozása: a kötőjeleket tartalmazó és írásjelekkel érintkező szavak hiányzó, vagy pontatlan elválasztása javításra került a fejlesztői kódban. A következő kép mutatja a régi, rossz és az új, javított tördelést: “Szebb szövegtördelés, javított interoperabilitás a Writerben” bővebben

További példák a javított betűmegjelenítésre

Az előző hírekben (itt és itt) nem szerepelt, hogy a ttfautohint programmal javított raszterizálású Graphite TrueType betűkkel régebbi LibreOffice kiadványok is frissítésre kerültek, jobb megjelenítést és olvashatóságot eredményezve képernyőn is: Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel, Lively Alphabet – Eleven ábécé. A hamarosan megjelenő LibreOffice 3.5 kiadási megjegyzéseihez egy olyan példa is készült, ami több betűméretet, és a Linux Biolinum G betűtípus raszterizálását is összehasonlítja mind a régebbi TrueType, és az eredeti OpenType betűkével (az OpenType a Graphite-hoz hasonló fejlett betűkészlet, de sem a LibreOffice, sem pl. a szabad Scribus DTP program nem támogatja még fejlett betűtulajdonságait, szemben a Firefoxszal és a Google Chrome-mal). Az (Adobe Readerben tapasztalt) OpenType megjelenítés több helyen is hibás, például a kurzív Linux Libertine szövegben a „lazy” szó „z” és „y” betűje túl nagy távolságra van, illetve a félkövér és kurzív Linux Biolinum „w” betűje nincs egy sorban a kisbetűkkel, ezt (és a hasonlóan kiváló megjelenítést) tekintve az új automatikus raszterizálásjavítás jobbnak bizonyul. (Kattintsunk a mellékelt képre az eredeti felbontású képernyőkép megtekintéséhez!)

Eleven ábécé: hangos kifestő

A LibreOffice képességeit is szemléltető állatos kifestő új, magyar változata (PDF, 4,7 MB) egyben hangoskönyv is: a kiemelt betűkre kattintva az angol ábécét, a magyar kiejtésnél látható hangszóróra kattintva pedig a képen látható állat angol nevét játssza le a PDF-megjelenítő program a Wikipédia adatbázisából, a Wikimedia Commonsból. A LibreOffice 3.5 új Linux Libertine Display G betűit és a LibreOffice SVG-támogatását bemutató kiadvány OpenDocument forrása (47 MB) is letölthető, és a GNU GFDL licenc alapján szabadon felhasználható. A Linux Libertine G betűkről és a Graphite betűtechnológiáról bővebben: Új betűk – a LibreOffice az élen és Kiadványszerkesztés LibreOffice-szal: cikk és előadás. (Kapcsolódó hír: Lively Alphabet – kifestőkönyv és DTP példa.)

Towards Desktop Publishing – angolul és magyarul

Towards DTP slideLetölthetők a párizsi nemzetközi LibreOffice konferencián elhangzott, a LibreOffice-szal, mint kiadványszerkesztővel foglalkozó előadás angol nyelvű diái (PDF, 4 Mb), amelyek képekkel is illusztrálják a LibreOffice kiemelkedő kiadványszerkesztési képességeit. Az előadáson a tervezett fejlesztések mellett a kifejezetten magyar vonatkozású újdonságok is bemutatásra kerültek (korábban l. Writer jegyzet, példa kiadvány és betűk). Az egyik ilyen újdonság a betűtechnológia (Graphite 2 és a Linux Libertine G) teszteléséhez készülő Biblia, ami kiválóan alkalmas a LibreOffice és az OpenDocument képességeinek bemutatására is. (A múlt héten kiadott – l. bejelentés – (és a mai napon a LibreOffice-ba is frissített) elválasztási programkönyvtár egyik javítása is a Bibliához kötődik: a mondatokat számozó indexek korábban elrontották az elválasztást.) A Károli Biblia szövegét tartalmazó HTML forrásból egy Unix paranccsorral és egy rövidke ODFpy Python programmal készül el az az OpenDocument formátumú állomány, ami a LibreOffice-szal közel 800 oldalas kiadványként kerül kiszedésre, olyan – a LibreOffice-ban rendelkezésre álló – tipográfiai megoldásokkal (például valódi kiskapitálisok, magyar tipográfiának megfelelő térközök az írásjelek előtt, optikai margó az írásjelek kilógatásával, valódi betűfokozatok, magyar vonatkozású ligatúrák), amivel a kereskedelmi kiadványszerkesztők körében sem mindig találkozni, nemhogy a LibreOffice-szal hagyományosan egy kategóriába sorolt Microsoft Office-nál.
Erről és egyéb fejlesztésekről bővebben november 12-én lesz szó Budapesten, az FSF.hu Alapítvány által szervezett Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás egyik előadásaként.

Lively Alphabet – kifestőkönyv és DTP példa

A LibreOffice évfordulójára megjelent nyílt forrású Lively Alphabet (PDF, 4,7 Mb) állatos kifestő a Writer jegyzethez hasonlóan jó példája a LibreOffice kiadványszerkesztési lehetőségeinek. Bemutatja a LibreOffice SVG vektorgrafikus képformátum-kezelését és megújult betűkészleteit, elsősorban a kifejezetten nagy betűmérethez tervezett, különösen szép Linux Libertine Display betűváltozatot. A GNU GFDL szabad dokumentációs licenc alatt kiadott nagyméretű (47 Mb) ODF forrásdokumentum betöltéséhez és módosításához kapcsoljuk ki az élsimítást az Eszközök » Beállítások » LibreOffice » Nézet lapon. A könyv hozzávalói az egyszerű szöveg és a LibreOffice új betűi mellett a Wikimedia Commonsból, nagyrészt a Pearson Scott Foresman tankönyvkiadó adományából származó és a Wikipédia által digitalizált képek, amelyek az Inkscape rajzprogrammal (vagyis az Inkscape-be integrált Potrace programmal) lettek vektorizálva a jobb felbontás és a szabad méretezhetőség végett.

Kiadványszerkesztés Writerrel – javított kiadás

Frissült a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel könyv digitális kiadása: részletesen bemutatja a nemrégiben kiadott betűkészletek új tulajdonságait, és egyben példázza is azok működését. A címoldal rögtön több újdonságot is megmutat: az első sorban látható az az (Albrecht Dürer monogramjára emlékeztető) kiskapitális „a” jelváltozat, ami most már ékezetesen, így magyar szövegekben is használható a megfelelő betűtulajdonság bekapcsolásával (lásd az „Á”-t a „kiadvány” szóban). A Writer szó valódi nagy betűfokozattal (Linux Libertine Display) szerepel, a kis címkék pedig valódi kis betűfokozattal (Linux Libertine felső index betűtulajdonsága), amely szintén tartalmaz már nagybetűket, ékezetes betűket és írásjeleket. Így a könyv lábjegyzetei és margón elhelyezkedő feliratai már nem hamis kicsinyített betűkkel, hanem ezzel a kis betűfokozattal kerültek kiszedésre.
A jegyzetben a tömbösített bekezdések elválasztójelei részlegesen kilógnak a bekezdés határán túlra. A kiadványszerkesztők által ismert megoldás célja, hogy egyenletesebbnek tűnjön a bekezdésszél (optikai margó). A figyelmes szemlélő pedig arra is rátalálhat, hol került javításra az előző kiadás hibás elválasztása, ahol önmagában maradt egy fi-ligatúra (segítség: keressünk rá a talaj szóra) – az ilyen ligatúrák helyett automatikusan keskeny f betűvariánst és i-t jelenítenek meg az új betűkészletek. Sok helyen javult a jegyzetben a kurzív kiemelések egalizálása (az álló és kurzív betűk távolsága) is a betűtulajdonságként elérhető kurzív korrekcióval. A kurzív szövegű felsorolások pedig álló zárójeleket tartalmaznak, amelyek csak a szokásosnál munkaigényesebb egalizálás miatt szorultak vissza a nyomdászatban. De ami kiemelt jelentőséggel bír a magyar kiadványszerkesztés szempontjából, az a magyar nyelvhez szükséges ligatúrák megléte: az új gf, gj betűkészletjel-változatok számos helyen fordulnak elő a jegyzet szövegében.
Az új lehetőségekkel a LibreOffice eredményesen veszi fel a versenyt a pár opcionális OpenType tulajdonságot már támogató Microsoft Office 2010-zel, sőt alkalmassá vált a komoly kiadványszerkesztési munkára is, amit a közeljövőben több új – részben a LibreOffice 3.4 Graphite 2 betűtechnológiai motorjának teszteléséhez készített – kiadvány is bizonyítani fog. A fejlesztést az FSF.hu Alapítvány támogatta.

Új betűk: a LibreOffice az élen

Elkészült, és a LibreOffice fejlesztői változatában már helyet is kapott a Linux Libertine G és Biolinum G betűk új kiadása. A betűkészletek tartalmazzák a Linux Libertine fejlesztés legújabb eredményeit (kivéve több dekorációs célú betűváltozatot, mint a körvonalas betűk vagy a nagy méretű iniciálék), ezenfelül további támogatást nyújtanak a tudományos és szépirodalmi szövegek szedéséhez. A kiadás összefoglalója négy oldalon keresztül mutatja be az új képességeket, amelyek közül számosat eddig csak kiadványszerkesztő programokban (vagy még ott sem) lehetett megtalálni.

A LibreOffice az első program a dokumentumszerkesztők és a DTP programok közül, ami alapból támogatja azokat az extra ligatúrákat, illetve betűkészletjeleket (betűtípustól függően ezek az fj, ffj; kurzív gy, gj, gf, gfi stb. jelek, illetve jelkombinációk), amelyekhez az igényes kiadványok készítésénél a magyar könyvkiadás a teljesen digitalizált nyomtatás elterjedéséig ragaszkodott. (A mellékelt kép a Linux Libertine, a magyar szövegszedést kiemelten támogató Linux Libertine G, és egy – 1982-ben nyomtatott – Garamond betűtípusú szövegrészleten mutatja be a gy ligatúra, illetve a g-t követő kurzív f jelváltozat szerepét.) Szintén a ligatúrákhoz kapcsolódó új képesség, hogy ha az elválasztás önálló fi-ligatúrát eredményez, akkor ezt egy keskenyebb f betűváltozat és i betű fogja helyettesíteni (mivel ligatúra önmagában nem maradhat itt a magyar nyomdai elválasztási szabályok szerint).
“Új betűk: a LibreOffice az élen” bővebben