Elkészült, és a LibreOffice fejlesztői változatában már helyet is kapott a Linux Libertine G és Biolinum G betűk új kiadása. A betűkészletek tartalmazzák a Linux Libertine fejlesztés legújabb eredményeit (kivéve több dekorációs célú betűváltozatot, mint a körvonalas betűk vagy a nagy méretű iniciálék), ezenfelül további támogatást nyújtanak a tudományos és szépirodalmi szövegek szedéséhez. A kiadás összefoglalója négy oldalon keresztül mutatja be az új képességeket, amelyek közül számosat eddig csak kiadványszerkesztő programokban (vagy még ott sem) lehetett megtalálni.
A LibreOffice az első program a dokumentumszerkesztők és a DTP programok közül, ami alapból támogatja azokat az extra ligatúrákat, illetve betűkészletjeleket (betűtípustól függően ezek az fj, ffj; kurzív gy, gj, gf, gfi stb. jelek, illetve jelkombinációk), amelyekhez az igényes kiadványok készítésénél a magyar könyvkiadás a teljesen digitalizált nyomtatás elterjedéséig ragaszkodott. (A mellékelt kép a Linux Libertine, a magyar szövegszedést kiemelten támogató Linux Libertine G, és egy – 1982-ben nyomtatott – Garamond betűtípusú szövegrészleten mutatja be a gy ligatúra, illetve a g-t követő kurzív f jelváltozat szerepét.) Szintén a ligatúrákhoz kapcsolódó új képesség, hogy ha az elválasztás önálló fi-ligatúrát eredményez, akkor ezt egy keskenyebb f betűváltozat és i betű fogja helyettesíteni (mivel ligatúra önmagában nem maradhat itt a magyar nyomdai elválasztási szabályok szerint). “Új betűk: a LibreOffice az élen” bővebben
Blahota István – a Nyíregyházi Főiskola tanára – egy 100 oldalas, kezdőknek szóló jegyzetet írt a LibreOffice használatáról (Writer, Calc, Impress). A jegyzetet már májusban közzétette, de mostanra a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megjelent.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.Rabi Péter
A munkám során egyaránt foglalkoztam a LibO fejlesztésénél használt szoftverek karbantartásával, és az irodai programcsomag felhasználók által használt részével is.
Konkrét példaként említeném a bemutató sablonok neveinek lokalizációját, ami egy rendkívül könnyű problémának indult, de idővel egyre bonyolultabbá vált. Innovatív feladat pedig például a statikus kódelemző eszközökkel való kísérletezés volt.
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Tímár Andrással, a szakmai vezetőmmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot Skype-on (távmunkában dolgoztam). Tőle kaptam a feladataim nagy részét, és nagyon sok segítséget nyújtott főleg az elején, amikor még semmiről sem tudtam, hol keressem. A levelezőlistán és a fejlesztői IRC csatornán is mindig nagyon segítőkészek voltak – ezeken a helyeken folyik a hivatalos kommunikáció. Itt mások kérdéseiből is sokat tanultam a kódról.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– A nyílt forrású fejlesztés szervezéséről, a döntéshozás mechanizmusáról és a minőségbiztosításról ellesett dolgokat tartom a leghasznosabbnak, mivel ezekről azelőtt szinte semmit sem tudtam. Megismerkedtem néhány hasznos szoftvereszközzel is, amiket még biztosan használni fogok szoftverfejlesztőként.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Kaptam néhány érdekes feladatot a gyakorlat során, melyek megoldásával nem tudtam végezni, és amikkel még biztosan foglalkozni fogok szabadidőmben. Szerintem érdemes bekapcsolódni a LibO fejlesztésébe, mivel könnyű olyan problémát találni, ami felkelti az érdeklődést és illeszkedik a tudásszinthez. A fejlesztői közösség biztos hátteret jelent, és a munka eredménye biztosan sok emberhez eljut.
Ahogy azt már korábban megszokhattuk, a legújabb LibreOffice-ból (v. 3.4.3) is megjelent a portable/hordozható változat.
Ez is, mint a korábbi LibO Portable változatok, teljes értékű irodai programcsomag, mely mindazokat a kényelmi funkciókat nyújtja, amelyeket a hagyományos LibreOffice-nál megszokhattunk.
A Document Foundation és a LibreOffice csapat egy régi adósságát törleszti azzal, hogy elindította a fejlesztők és a felhasználók számára is a kiterjesztések és a sablonok központi tárolójának nyilvános bétatesztelését.
Mivel a LibreOffice – elődjéhez az OpenOffice.org-hoz hasonlóan – egy kiterjesztésekkel (extensions) és sablonokkal (templates) könnyen bővíthető irodai programcsomag, már sokan vártuk, hogy elérhetőek legyenek a kiterjesztések és a sablonok.
Az oldalak a Plone nevű tartalomkezelő (cms) rendszert használják. A LibreOffice csapat szorosan együttműködött a Plone csapattal az oldalak létrehozásához.
Azok a fejlesztők, akik még a béta fázisban feltöltik a kiterjesztéseiket – a tervek szerint – nem kell újra feltölteni a tesztidőszak lezárulta után.
A kiterjesztések/sablonok a szabad szoftver licencek valamelyikén tölthetőek fel.
A kiterjesztések/sablonok a LibreOffice programcsomag programjai szerinti (pl. Writer, Base stb.) kategóriákban is elérhetőek, de akár kereshetőek és egy-egy kiterjesztéshez/sablonhoz akár megjegyzések is fűzhetőek (regisztráció után), hasonlóan az OpenOffice.org esetében.
A LibreOffice – akárcsak őse az Openoffice.org – nyelvfüggetlen alkalmazásprogramozási interfésszel (API-val) rendelkezik, ami lehetővé teszi az irodai szoftver programozását különféle programozási nyelveken (pl. C++, Java, Python, CLI, StarBasic, JavaScript, OLE). A LibreOffice szolgáltatásokat nyújthat más alkalmazásoknak, új funkciókkal ruházható fel, vagy egyszerűen csak testre szabható vagy vezérelhető. A LibreOffice SDK az a csomag, amely az ilyen fejlesztésekhez szükséges eszközöket és dokumentációkat tartalmazza. A dokumentáció egy része a forráskódból generálódik, többek között az API dokumentációja is.
A müncheni HackFesten az egyik este Cédric Bosdonnat ült mellettem, és megkérdezte: András, akarsz valamit hackelni? Mivel a saját problémámmal épp nem álltam valami jól, gondoltam nem lesz rossz meghallgatni, hogy mire gondolt, hátha az jobban megy. Azt mondta, hogy szeretnék a weben látni a LibreOffice API dokumentációt, mert a régi OpenOffice.org-os weblapok mostanában gyakran elérhetetlenek, meg különben is, kell saját. Gyorsan létrehoztunk egy virtuális webszervert, és megnéztem, mi a teendő az SDK dokumentációjában levő HTML-ekkel. Elég ronda volt HTML-kód, az oldalak az egykor népszerű táblázatos elrendezéssel készültek, illetve a Java API dokumentáció frame-es. Úgy döntöttem, hogy ezen egyelőre nem változtatok, csak kicseréltem az OpenOffice.org logókat LibreOffice logókra, az oldal alján a jogi szöveget a hivatalos LibreOffice szövegre cseréltem, a CSS-ekben pedig a színeket átállítottam a LibreOffice színvilágára jellemző zöldekre az addigi kékek helyett. Később a főoldalt és a nem generált másik két oldalt a LibreOffice honlap stílusára alakítottam, végül a főoldalhoz adtam egy Google keresőmezőt. Az egész nem vett többet igénybe néhány óránál.
Az eredmény az api.libreoffice.org oldal lett. Meglepett az oldal kedvező fogadtatása. Már a helyszínen, Münchenben is nagy volt a lelkesedés, de később az IRC-n és e-mailben is többen gratuláltak. Azt gondoltam volna, hogy nem nagy dolog volt ez, de valamiért a fejlesztőknek tetszett. Talán ők nem álltak volna neki HTML-t és CSS-t faragni, és örültek, hogy valaki megcsinálta.
A munka folytatható. Először is van még az SDK dokumentációjában pár oldal, ami nincs fent most a weben, de átalakítandó a LibreOffice-os stílusra. Ezen kívül felvetődött, hogy a Java API dokumentációt olyan formátumra kellene hozni, hogy az Eclipse vagy a Netbeans maga alá tudja szedni. Egyesek még messzebb gondoltak, és a saját autodoc modult kidobnák, hogy ne kelljen karbantartani, és helyette valami szabványos kész megoldást (Doxygen?) látnának szívesen.
2011. szeptember 2. és 4. között zajlik Münchenben a LibreOffice Hackfest 2011 elnevezésű rendezvény. A müncheni városháza Linuxra és OpenOffice.org-ra migrálásáról híres LiMux irodájában kb. 30 LibreOffice-os ember, fejlesztők, designerek, marketingesek és egyéb érdeklődők fejlesztenek, beszélgetnek, kapcsolatokat építenek stb. Az FSF.hu Alapítvány jóvoltából (a vonatjegyet az FSF.hu fizette) két magyar fejlesztő, Tímár András és Vajna Miklós is kint van az eseményen. Szerencsére van ingyenes szálláslehetőség, a Netzwerk Caféban hálózsákban alszik kb. 10 résztvevő a kimerítő esti programok után. Érdemes lesz pár nap múlva megnézni, hogy milyen eredmények születtek a közös munka során, a Hackfest2011 honlapján minden fent lesz.
A Document Foundation (TDF) tartja az ütemtervet, bejelentette a LibreOffice 3.4.3 megjelenését. A TDF két verziósorozatot támogat párhuzamosan, de a 3.4-es sorozat is elért már abba az állapotba, hogy mindenkinek javasolható az áttérés rá. A LibreOffice 3.4.2-t már bevezette a brazíliai Itaipu Binacional, a világ legnagyobb erőműve, és bevezetés alatt áll a koppenhágai kórházakban 25 ezer munkahelyen.
A LibreOffice 3.4.3-ban kijavított hibák listája, illetve a módosítások listája itt és itt érhető el.
Az OOo honlapok fokozatosan migrálásra kerülnek az Oracle-től az Apache infrastruktúrára.
Első lépésként a hibabejelentésre szolgáló Bugzilla-t migrálták, az http://openoffice.org/bugzilla/ címen található régi Bugzilla csak olvasható módba került, további hibabejelentésre itt nincs mód.
Az új https://issues.apache.org/ooo/ címen érhető el, ahol a régi felhasználó nevekkel: regi_OOo_felhasznalo_nev@openoffice.org formában új jelszót kell kérni. A felhasználók az eddig érvényes jogosultságokkal rendelkeznek, akinek volt pl. “canconfirm” joga, az megmaradt egyenlőre.
A továbbiakban a közösségi fórum és a wiki migrálására következik. A fórum migrálására várhatóan, egy héten belül kerül sor, huszonnégy órás várható kieséssel (DNS frissítés miatt).
A Document Foundation (TDF) bejelentette a LibreOffice szabad és ingyenes irodai programcsomag 3.3-as ágának legújabb, hibajavító kiadását. Letöltés Windows, Mac OS X és Linux operációs rendszerekre.
A LibreOffice 3.3.4 számos hibát javít (részletes lista), a következő (3.3.5-ös) kiadás októberre várható. Ez idő alatt folytatódik a 3.4-es ág fejlesztése is: ennek következő kiadása – LibreOffice 3.4.3 – várhatóan augusztus végén jelenik meg. (A TDF két LibreOffice ágat tart karban: a 3.3.x ág elsősorban a konzervatív felhasználókat célozza: újabb kiadásai hibajavításokat tartalmaznak, növelve a program stabilitását. A 3.4.x ág tartalmazza az újdonságokat. Bővebben a két ágról.)
A LibreOffice az első program a dokumentumszerkesztők és a DTP programok közül, ami alapból támogatja azokat az extra ligatúrákat, illetve betűkészletjeleket (betűtípustól függően ezek az fj, ffj; kurzív gy, gj, gf, gfi stb. jelek, illetve jelkombinációk), amelyekhez az igényes kiadványok készítésénél a magyar könyvkiadás a teljesen digitalizált nyomtatás elterjedéséig ragaszkodott. (A mellékelt kép a Linux Libertine, a magyar szövegszedést kiemelten támogató Linux Libertine G, és egy – 1982-ben nyomtatott – Garamond betűtípusú szövegrészleten mutatja be a gy ligatúra, illetve a g-t követő kurzív f jelváltozat szerepét.) Szintén a ligatúrákhoz kapcsolódó új képesség, hogy ha az elválasztás önálló fi-ligatúrát eredményez, akkor ezt egy keskenyebb f betűváltozat és i betű fogja helyettesíteni (mivel ligatúra önmagában nem maradhat itt a magyar nyomdai elválasztási szabályok szerint).
Blahota István – a Nyíregyházi Főiskola tanára – egy 100 oldalas, kezdőknek szóló jegyzetet írt a LibreOffice használatáról (Writer, Calc, Impress). A jegyzetet már 
Nemrég adtunk hírt arról, hogy 
Ahogy azt már 
2011. szeptember 2. és 4. között zajlik Münchenben a LibreOffice Hackfest 2011 elnevezésű rendezvény. A müncheni városháza Linuxra és OpenOffice.org-ra migrálásáról híres