Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Rabi Péter a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.
A munkám során egyaránt foglalkoztam a LibO fejlesztésénél használt szoftverek karbantartásával, és az irodai programcsomag felhasználók által használt részével is.
Konkrét példaként említeném a bemutató sablonok neveinek lokalizációját, ami egy rendkívül könnyű problémának indult, de idővel egyre bonyolultabbá vált. Innovatív feladat pedig például a statikus kódelemző eszközökkel való kísérletezés volt.
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Tímár Andrással, a szakmai vezetőmmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot Skype-on (távmunkában dolgoztam). Tőle kaptam a feladataim nagy részét, és nagyon sok segítséget nyújtott főleg az elején, amikor még semmiről sem tudtam, hol keressem. A levelezőlistán és a fejlesztői IRC csatornán is mindig nagyon segítőkészek voltak – ezeken a helyeken folyik a hivatalos kommunikáció. Itt mások kérdéseiből is sokat tanultam a kódról.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– A nyílt forrású fejlesztés szervezéséről, a döntéshozás mechanizmusáról és a minőségbiztosításról ellesett dolgokat tartom a leghasznosabbnak, mivel ezekről azelőtt szinte semmit sem tudtam. Megismerkedtem néhány hasznos szoftvereszközzel is, amiket még biztosan használni fogok szoftverfejlesztőként.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Kaptam néhány érdekes feladatot a gyakorlat során, melyek megoldásával nem tudtam végezni, és amikkel még biztosan foglalkozni fogok szabadidőmben. Szerintem érdemes bekapcsolódni a LibO fejlesztésébe, mivel könnyű olyan problémát találni, ami felkelti az érdeklődést és illeszkedik a tudásszinthez. A fejlesztői közösség biztos hátteret jelent, és a munka eredménye biztosan sok emberhez eljut.
– Köszönöm az interjút!