Interjú Bunth Tamással

LibreOffice logó Ahogy az már megszokható a LibreOffice.hu weboldalon rendszeresen közzéteszünk interjúkat magyar fejlesztőkkel (pl. itt, itt és itt). Ennek célja, hogy megismerhetőkké váljanak a magyar fejlesztők, illetve, hogy ne csak „elvont kockáknak” tűnjenek, hanem hús-vér embereknek is. 🙂

2016-ban a Google Summer of Code (GSoC) keretén belül Bunth Tamás dolgozott a LibreOffice-on. Vele készített interjút a TDF Blogja, melyet az alább olvasható magyarul. Az eredeti interjúhoz képest némiképp „frissítve”, valamint néhány kérdéssel kiegészítve.

“Interjú Bunth Tamással” bővebben

Interjú Tímár Andrással

Andras TimarA korábban megjelent interjúkhoz hasonlóan most is egy fejlesztővel olvasható interjú. A budapesti születésű LibreOffice-hoz elsők között csatlakozott, 2011-től főállású LibreOffice-fejlesztő – 2013 augusztusáig a Novell/SUSE-nél volt alkalmazott, utána vállalkozóként folytatta, fő megbízója a Collabora Productivity Ltd. Részt vesz a LibreOffice fejlesztését irányító testület, az Engineering Steering Committee, és az OASIS Open Document Format Technical Committee munkájában.

“Interjú Tímár Andrással” bővebben

Interjú Pintér Krisztiánnal

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
A LibreOffice.hu ezúttal Pintér Krisztiánnal készített interjút (a korábbi interjúkat más fejlesztőkkel lásd itt), aki a várhatóan 2014. február 2-án megjelenő LibreOffice 4.2-höz készített új Start Centert a Google Summer of Code 2013 (GSoC) program keretében.

“Interjú Pintér Krisztiánnal” bővebben

Interjú Zolnai Tamással

DSCF1809A hazai fejlesztőkkel már nem először készül interjú. Vajna Miklóssal, Nagy Róberttel korábban készültek interjúk, valamint a Novell gyakornoki programjában részt vevő két hallgatóval, Jenei Gáborral és Rabi Péterrel. Ezúttal az FSF.hu ösztöndíjasával,  Zolnai Tamással készített interjú olvasható.

“Interjú Zolnai Tamással” bővebben

Interjú Jenei Gáborral

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Jenei Gábor a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.

Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?

– Jenei Gábor vagyok, az ELTE informatikai karán harmadéves BSc hallgató. Szabadidőmben szívesen fényképezek, kirándulok, és nagyon szeretem a vonatokat. Ezenkívül persze szeretek programozni is néha, általában még magamnak találok ki érdekes feladatokat. Az informatikán belül leginkább a biztonság, titkosítás, és rosszindulatú szoftverek elleni küzdelem érdekel. Az egyetem elvégzése után is úgy tervezem, hogy errefelé orientálódok. A sci-fi nem annyira az én műfajom, de ha már választani kell, inkább StarWars. 🙂

Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?

– A Novellt évfolyamtársaim ajánlották, és persze ismertem már régről a Novell Netware operációs rendszert. A LibreOffice-szal még nem nagyon találkoztam, mivel Debian Linuxot használok, és ennek még a legújabb végleges verziója is OpenOffice.org-ot tartalmaz. De azért gyakorlat előtt már feltettem a gépemre a forrásból fordított LibreOffice-t. Vonzó volt, hogy egy nagy szoftvert fejleszthetek, amit világszerte sokan használnak akár minden nap, és hogy a Linux-disztribúciók nagy részének ezáltal a társszerzője leszek. Maga a LibreOffice kevésbé vonzott, de jó volt foglalkozni az adatbázis-kezelővel, így elmélyíthettem, amit előtte már elméletben megtanultam.

Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?

– Előképzettségem csak az egyetemről volt, illetve egy alap szinten már előtte is ismertem a C-t (nem a C++-t). Az egyetemen elég jól megismertük a C++ nyelvet, és sok elméleti dolgot is megtanultam, amit most sikerült alkalmazni, de a teljes képzettséghez mindig kell egy kis saját gyakorlás is az egyetem mellett szerintem. Így jobban megérthető az ottani anyag is, és tapasztalat szempontjából sem egy utolsó dolog. Emellett meg vagyok elégedve az egyetemi oktatással, oktatókkal.

Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?

– Ahogy már utaltam rá, az adatbázis-kezelőnek (Base) sikerült két hibáját is kijavítani, ez azért jelentős eredmény, mert sok felhasználót érintő hibát oldottam meg először, és a Base modulnak jelenleg nincs konkrét felelőse, ellentétben a modulok többségével. Emellett más hibákat is javítottam, a PDF exportáló panel egyértelműbbé tétele is a nevemhez fűződik. A többi eredményem kevésbé látványos a felhasználók számára, a forráskódban lévő fordítási hibákat, és figyelmeztetéseket kiváltó kódrészeket javítottam ki, ennek inkább a fejlesztők fogják hasznát venni.

Jenei Gábor
Jenei Gábor

Milyen segítséget kaptál a munkád során?

– Egyrészt a Novell magyarországi munkatársaitól is kaptam segítséget, de azt hiszem, hogy a legtöbb segítséget a projekt hivatalos fórumainak, a levelezőlistának és az IRC csatornának köszönhetem. Több segítőkész, és türelmes fejlesztővel is találkoztam ezeken a helyeken, pár kódrészt tulajdonképpen együtt írtunk meg tökéletesre más fejlesztőkkel.

Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?

– Megismertem a sok helyen használt git rendszert, ez azért jó, mert elég elterjedten használnak ma már ilyen rendszereket, és én előtte nem nagyon találkoztam hasonlóval. Emellett pár linuxos tapasztalatot is sikerült szerezni, főleg hibakeresés terén. Egyébként a Linuxot már régóta használtam a Windows mellett, eddig a Debian disztribúcióval voltam legjobban megelégedve.

A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?

– Egyenlőre csak annyira tervezem a részvételt, hogyha valami kérdés az én fejlesztéseimmel kapcsolatban merülne fel a fejlesztők között, abban segíteni fogok, de most kezdtem el az egyetemen az utolsó évemet, ezért nem tervezem, hogy aktívan részt veszek a fejlesztésben egy ideig. De később szívesen szállnék be más szabad projektekbe is. Érdekes téma lehet a kernel írás is (habár ez elsőre biztos nehezen menne, mert elég összetett területről van szó), és érdekel egyéb hasznos linuxos programok fejlesztése is.

Köszönöm az interjút!

Interjú Rabi Péterrel

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Rabi Péter a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.

Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?

– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov 🙂

Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?

– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.

Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?

– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.

Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?

– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.

Rabi Péter
Rabi Péter

A munkám során egyaránt foglalkoztam a LibO fejlesztésénél használt szoftverek karbantartásával, és az irodai programcsomag felhasználók által használt részével is.

Konkrét példaként említeném a bemutató sablonok neveinek lokalizációját, ami egy rendkívül könnyű problémának indult, de idővel egyre bonyolultabbá vált. Innovatív feladat pedig például a statikus kódelemző eszközökkel való kísérletezés volt.

Milyen segítséget kaptál a munkád során?

– Tímár Andrással, a szakmai vezetőmmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot Skype-on (távmunkában dolgoztam). Tőle kaptam a feladataim nagy részét, és nagyon sok segítséget nyújtott főleg az elején, amikor még semmiről sem tudtam, hol keressem. A levelezőlistán és a fejlesztői IRC csatornán is mindig nagyon segítőkészek voltak – ezeken a helyeken folyik a hivatalos kommunikáció. Itt mások kérdéseiből is sokat tanultam a kódról.

Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?

– A nyílt forrású fejlesztés szervezéséről, a döntéshozás mechanizmusáról és a minőségbiztosításról ellesett dolgokat tartom a leghasznosabbnak, mivel ezekről azelőtt szinte semmit sem tudtam. Megismerkedtem néhány hasznos szoftvereszközzel is, amiket még biztosan használni fogok szoftverfejlesztőként.

A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?

– Kaptam néhány érdekes feladatot a gyakorlat során, melyek megoldásával nem tudtam végezni, és amikkel még biztosan foglalkozni fogok szabadidőmben. Szerintem érdemes bekapcsolódni a LibO fejlesztésébe, mivel könnyű olyan problémát találni, ami felkelti az érdeklődést és illeszkedik a tudásszinthez. A fejlesztői közösség biztos hátteret jelent, és a munka eredménye biztosan sok emberhez eljut.

Köszönöm az interjút!

Interjú Vajna Miklóssal

Mivel sokan szeretik tudni, hogy egy-egy projekten belül vannak-e magyarok, s azok pontosan „kicsodák”, talán nem lesz meglepő, hogy Vajna Miklóssal is készített egy interjút a TDF blog.
Az interjú (eredetileg) angolul van, s elérhető a TDF blogon.
Azok, akik nem tudnak – kellőképpen – angolul elérhető (Miklós tolmácsolásában) a magyar nyelvű változat.

“Interjú Vajna Miklóssal” bővebben

Ismerjük meg a LibO fejlesztőket!

LibreOffice logóElőfordult már, hogy egy-egy projekten dolgozókat meginterjúvoltak, hogy ne csak mint programozót ismerje a szélesebb (nem-fejlesztői) közösség, hanem mint “magánembert” is.
Ilyen interjúsorozatot a Blender is készített ezelőtt pár évvel. Úgy tűnik, hogy most a Document Foundationnél találták ki, hogy egy ilyen interjúsorozatot kellene készíteni, melynek első darabja már elérhető a TDF blogon. Az első részben Norbert Thiébaud-dal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.