Interjú Tímár Andrással

 

Andras TimarA korábban megjelent interjúkhoz hasonlóan most is egy fejlesztővel olvasható interjú. A budapesti születésű LibreOffice-hoz elsők között csatlakozott, 2011-től főállású LibreOffice-fejlesztő – 2013 augusztusáig a Novell/SUSE-nél volt alkalmazott, utána vállalkozóként folytatta, fő megbízója a Collabora Productivity Ltd. Részt vesz a LibreOffice fejlesztését irányító testület, az Engineering Steering Committee, és az OASIS Open Document Format Technical Committee munkájában.

Szakmai életút

– Mesélnél magadról, a családodról? Végzettségeidről?
1997-ben végeztem az ELTE-n fizikus szakon. Nem maradtam azonban a fizikusi pályán, a Gamax Számítástechnikai Kft.-ben kezdtem dolgozni, mint szoftvermérnök és szoftverhonosító. Később, munka mellett elvégeztem a BME posztgraduális menedzserképzését is, ott 2001-ben végeztem. Budapesten élek egy kertes házban családommal. Két gyerekem van, Ármin 13, Vilka 11 éves.

– Hogyan kerültél kapcsolatba először a szabad szoftverekkel?
1993-ban használtam először Unixot. Egy évfolyamtársam javasolta, hogy vegyük fel a Unix speciálkollégiumot, mert az jó. Az elméletből egy szót sem értettünk (első órán a fork rendszerhívás ismertetésével kezdtek), de hamarosan gép elé kerültünk, és örömmel fedeztük fel a parancsokat. Később lett internet is, az internet felfedezése is további motiváció volt a Unix tanulásához. Egy év múlva jól jött a tudás, mert diákként bekapcsolódhattunk olyan tudományos kutatásokba, amelyekben magától értetődően Unixot futtató munkaállomásokat használtak a számítási feladatok megoldására, mert az akkori PC-k erre alkalmatlanok voltak.

1995-ben használtam először Linuxot. Eleinte nem tudtam mi az, nem fogtam fel a jelentőségét (a szabad szoftver fogalmát nem ismertem). Nekem az csak egy Unix volt, ami a PC-n futott. Lefordultak rajta a munkaállomásokra írt C programjaim. Ekkortájt jelent meg a Pentium processzor, a PC számítási teljesítménye közelítette a munkaállomásokét, ára viszont töredéke volt. Még jó darabig csak felhasználó voltam, a rendszer telepítésére vagy adminisztrálására nem mertem vállalkozni, meg aztán nem is érdekelt.

Az 1996–1997-es években Németországban, Jénában tanultam egy évet. Ekkor már tudtam mi a Linux, de a tanszéken elzárkóztak előle, mert nagyon bonyolultnak tartották. DOS alá fejlesztettem nekik egy lézerfizikai kísérletet vezérlő programot. Azonban a Unix iránti rajongásom változatlan volt. Bejártam az egyetemi gépterembe, IBM RS 6000-ek voltak ott. LaTeX-ben, vi-jal írtam a szakdolgozatom. Programból vezéreltem a gnuplotot, sokszor megcsodálták a körülöttem ülők, hogy „grafikus alkalmazásfejlesztés” zajlik Unixon. Biztos voltam már benne, hogy ha hazamegyek, az otthoni gépemre felteszem a Linuxot, és otthon is megcsinálhatom mindazt, amit az egyetemen vagy a kutatóintézetben tudtam csak. Ezt meg is tettem. Így kezdődött a kapcsolatom a szabad szoftverekkel.

– Mi lett a lézerfizikai programmal? Megvan még a forráskódja?
Lehet, hogy megvan, sosem kerestem. Azt tudom, hogy távozásom után is használták még egy ideig. Rendes, könnyen kezelhető, karakteres GUI-ja (Turbo Vision) volt.

– Megvan még a szakdolgozatod?
Nem tudom, hogy elektronikusan megvan-e, címe Kvantumrendszerek adaptív optimalizálása volt. Annak az elméletét és kísérleti megvalósíthatóságát tárgyalta, hogy hogy lehet egy molekulát adott kvantumállapotba hozni egy femtoszekundumos lézerimpulzussal.

– Windowst egyáltalán nem is használtál?
Otthon DOS-os játékokkal játszottam, BBS-eztem. A Windows 3.1 lehet hogy fent volt, de az is lehet, hogy nem, mert kellett a hely másra. Az egyetemen és az Izotópkutató Intézetben Unixot (később Linuxot) használtam. A Windows 95 otthon kimaradt, az első munkahelyemen ismerkedtem meg vele.

– Melyik Linux disztribúciót használtad először? És miért pont azt?
Azt nem tudom, hogy mit használtam akkor, amikor először kapcsolatba kerültem a Linuxszal. Az első saját disztribúcióm egy SuSE Linux 5.0 volt, amelyet Németországban vettem.

– 1999-től honosítod a szabad szoftvereket, hogyan jött az ötlet és miért kezdtél bele?
Az akkori munkáltatóm az ITP (egy ír szoftverhonosító cég), valahonnan meghallotta, hogy jön a Linux desktop éve. A vezetőség elrendelte, hogy alakuljon a cégen belül egy csapat, amely megtanulja, hogy hogyan kell Linuxot honosítani (bármit is jelentsen ez). Mivel engem érdekelt a Linux, vállalkoztam, hogy segítek ebben. Elmentem az 1999-es LME konferenciára, ahol sok lelkes, honosítani vágyó emberrel találkoztam. Ugyan a cégen belül a Linux honosítása iránti lelkesedés az elmaradó megrendelések miatt elhalt, én ottragadtam ebben a társaságban, és próbáltam segíteni.

– A Linux desktop éve régóta „vita tárgya” a hazai közösségben is, rendre előjönnek ezek a viták egy-egy „jóslás” kapcsán. Mi erről a véleményed? Személyes tapasztalatod? Mennyire lehet rávenni/szoktatni az embereket a Linux használatára? Vagy sokkal inkább a szabad szoftverek keresztplatformosságára – és honosítására – kellene koncentrálni?
A Linux desktop éve most már nem fog eljönni soha. A hagyományos számítógép visszakerül oda, ahova való, a szakemberek, illetve a vele dolgozók kezébe. Az emberek szórakoztatására egyre inkább az okos tévék, tabletek, okostelefonok, játékkonzolok stb. szolgálnak. Azokon ugyan futhat Linux kernel, és mondhatjuk, hogy az Android a Linux desktop, de ez nem ugyanaz, mint amire annak idején Linux desktop címén gondoltak.

– Hogyan jött az ötlet, hogy Te honosítsd a felszabadított Netscape-et, vagyis Mozillát? [A Netscape kódjának felszabadításáról szóló dokumentumfilm megtekinthető itt. – A szerk.]
Az OpenOffice.org után az FSF Team – a később megalapított FSF.hu Alapítvány „tagsága” – új célt keresett, ez a Mozilla lett (mint több platformon is elérhető böngésző), és én vállaltam el a feladatot.

– Kik segítették akkor a munkádat?
A Mozilla fordítása nem a nulláról indult, egy nem karbantartott, részleges fordítást vettem át, és frissítettem. Az OpenOffice.org fordításának mintájára a Mozilla-fordításra is szervezett az akkor már megalapított FSF.hu Alapítvány fordítóhétvégét. Az évek során több önkéntes segítőm is volt, ők a http://mozilla.hu/tagok/ oldalon vannak felsorolva. Itt még úgy szereplek, mint aktív fordító, de a valóság az, hogy 2012-ben, röviddel a 10 éves évfordulóm után abbahagytam a Mozilla fordítását, jelenleg Kelemen Gábor foglalkozik vele.

– Disztribúciók fordítása sohasem érdekelt?
A kezdet kezdetén a Mandrake Linux fordításában vettem részt, még mindig megvan az érte kapott póló. De aztán másfelé fordult az érdeklődésem. Nem tudom, fordítottam-e disztribúcióspecifikus dolgokat később, de nem zárható ki. Nagyon sokat fordítottam, és feledékeny vagyok.

Az FSF.hu alapítvány megalakításában Te is aktívan részt vettél. Miért jött létre az alapítvány és miért pont akkor? Milyen funkciókat láttál el az FSF.hu Alapítványban?
Az első OpenOffice.org fordítóhétvége megmutatta, hogy volt néhány ember, akik jól együtt tudtak dolgozni. Szükség volt egy szervezeti keretre, hogy tudjunk adományokat fogadni, szervert venni stb., illetve hogy ne egyének, hanem egy szervezet mutatkozzon meg az emberek felé. Tagja voltam az első kuratóriumnak, a pénzügyekkel, az adminisztrációval és a szoftverhonosítással foglalkoztam. Utána pár évig az kuratóriumi elnöki tisztséget töltöttem be, majd erről 2006-ban lemondva maradt a honosítás, és az alapítvány munkájának segítése, mint aktivista.

Hogyan kerültél a Novellhez?
Hallottam, hogy keresnek embert az Go-OO (Novell-féle OpenOffice.org) csapatba, jelentkeztem, megfeleltem, megegyeztünk és felvettek. Előnyt jelentett, hogy évekre visszamenőleg foglalkoztam már az OpenOffice.org-gal. A csapatban nem volt honosításhoz értő ember, és annak is örültek, hogy Windowson is volt tapasztalatom. Mire elkezdtem a munkát, már elindult a LibreOffice projekt, így én a kezdetektől fogva LibreOffice-on dolgoztam. Később a Novell szervezeti átalakuláson ment át, a LibreOffice átkerült a Novelltől a SUSE-hez, amely önálló divízió lett a vállalatcsoporton belül. 2013-ban a SUSE felsővezetése úgy döntött, hogy kiszervezi a LibreOffice-fejlesztést a cégből, így kerültem a Collaborához.

OpenOffice.org / LibreOffice

 – Mikor hallottál először StarOffice csomagról, amely az OpenOffice.org és a LibreOffice ősének tekinthető? Gondolom németországi tanulmányútjaid során.
Nem Németországban. Emlékeim szerint először akkor találkoztam a StarOffice-szal, amikor a Chip magazin CD mellékletére felkerült, ez talán a 3.1-es volt. Lehet, hogy feltettem Linuxra, de nem gyakorolt rám mély benyomást, mivel semmi szükségem nem volt irodai csomagra.

– Az OpenOffice.org 2000-es szabaddá válásával a közösség milyen állapotú szoftvert kapott? A forráskód, az infrastruktúra mennyire volt előkészítve?
Még a forráskódból való lefordítása is kész művészet volt, főleg Windowson. A Star Division a forráskódot kiadta, a build környezetének részletes leírását viszont nem, sőt valószínűleg ők nem is azokkal az eszközökkel dolgoztak, mint a közösség. A Microsoft abban az időben előszeretettel változtatta az SDK-k letöltési URL-jeit, az SDK-kon belül a fejlécállományok helyét, mindig csak az aktuális verzió volt elérhető, az OpenOffice.org által igényelt régebbi nem, a build script pedig a fizetős 4NT shell alatt futott. Az első akadály tehát a build környezet összeállítása volt. Utána ki kellett várni a build 24-26 órás idejét, de a gépet nem lehetett felügyelet nélkül hagyni, mert a build többször spontán meghalt, és kézzel kellett továbblökni.

– Kinek az ötlete volt a „közösségi” fordítás – hogy lehetett menedzselni egy ilyen nagy horderejű hétvégét?
Ha jól emlékszem, Somogyi Péter (Jerry), Mátó Péter (atya) és Noll János (John Zero) ötlete volt, ők szervezték meg az első fordítóhétvégét. Különösebb menedzselésre nem volt szükség, szereztek egy termet a BME-n, meghirdették az alkalmat a levlistákon, Zero írt egy fordítószoftvert egy délután alatt, ami olyan volt mint a Pootle, csak kevesebb hibával, és megkezdődött a munka. Én nem vettem részt ebben, mert épp államvizsgára készültem. Volt egy kis ellenérzésem is a közösségi fordítással kapcsolatban, féltem, hogy a minőség rossz lesz. Az viszont igaz, hogy ez nincs, akkor nem tudunk elindulni. Később több körben lett lektorálva a fordítás, hamarosan elérte a professzionális fordítások minőségszintjét.

– Emlékeim szerint a honosítás nem volt sima ügy, hiszen még állami forrást is szánt rá az akkori kormányzat, de végül nem bocsátották a közösség számára hozzáférhetővé a fordításokat. A SUN pedig csakis a saját fordítójában bízott…
Ami ebből publikus, az le van írva itt: https://hu.libreoffice.org/rolunk/a-magyar-libreoffice-toertenete/.

 – Mi lett végül Noll János programjával?
Egy lemezhiba következtében elveszett. Aztán lettek utódai, én is írtam egyet, és a részletes tippek fordításához is készült egy. Ezek sincsenek már meg. Régen nem voltak ilyen programok, ma meg már vannak. Amióta például a Pootle használható állapotba került, nincs értelme saját megoldások karbantartásának.

– Hogyan, milyen formában sikerült lektorálni a néhai OOo-t?
Mint említettem, több lektorálási kör is volt. Már az első fordítóhétvége alatt foglalkoztak ezzel emberek, utána is hónapokig ment közösségi, önkéntes alapon. Amikor az FSF.hu Alapítvány célzott támogatást kapott a lektorálásra, akkor ezt a pénzt is a javításra tudta fordítani. De a mai napig csiszolódik a fordítás.

– Honnét jöttek az ötletek az elnevezésekhez? A Microsoft Office-nál Varázsló van, a LibO-ban pedig Tündér…
A legenda szerint Mátó Péter (atya) találta ki a „tündér” szót a 2002-es első fordítóhétvégén. Egyébként ez kivétel, a szóhasználatban alkalmazkodunk az elfogadott szaknyelvhez.

– A dokumentáció honosítása miért került idővel háttérbe?
A LibreOffice súgó fordítása naprakész. Az soha nem volt cél, hogy minden angol nyelven megjelenő anyagot átültessünk magyarra.

– Soha nem merült fel – vagy csak jelentkező híján maradt el –, hogy valamilyen rendszeresen frissített magyar kötetet adjatok a magyar közösség kezébe? [Az interjú óta elkészült a Libreoffice „Writer kalauz – Szövegszerkesztés stílusosan” című kötet, ami letölthető a Szabad Szoftver Kompetencia Központ oldaláról. – A szerk.]
A http://libreoffice.hu/konyvek/ oldalon felsorolt könyvek jórészt nem fordítások, hanem eredeti, magyar nyelvű művek. Az alapok nem változnak, lassan avulnak el ezek a könyvek. A magyar súgó annyira naprakész, mint az angol. Sajnos az angol sem mindig frissül a változásokkal párhuzamosan. Ha lenne is jelentkező, aki dokumentálni akarna, inkább azt javasolnám neki, hogy az angol dokumentáció javításában segítsen.

– Több kérdés is felmerül a Windowsra készített LibreOffice-szal kapcsolatban. Ilyen például, hogy csak szabad szoftverekkel készítitek a platformra, vagy fizetős eszközökkel?
A windowsos buildhez először is kell egy Windows. A release buildek Visual Studio 2010-zel készülnek, ami fizetős. De lefordítható Visual Studio 2010 vagy 2012 Express-szel is, amelyek ingyenesek, sőt, Linux alatt is lehet MinGW-vel Windows platformra buildelni. Azért a Visual Studio 2010 a hivatalos fordítónk, és Windows operációs rendszer a hivatalos fordítókörnyezetünk, mert az Express-ből hiányzanak az ATL fejlécállományok, illetve MinGW alatt ezen kívül további fejlécállományok is hiányzanak, és nem lehet telepítőkészletet sem előállítani.

– A LibreOffice esetében évek óta várt „intézményi átalakulás” után megkezdődött a kódtisztítás és az új funkciók gyorsabb bekerülése is. Mennyire vagytok elégedettek a változásokkal? Milyenek felhasználói visszajelzések? (A hibajelentéseken kívül…)
Nagyon elégedettek vagyunk az elvégzett munkával. A LibreOffice-on jó dolgozni. Azok is ezt mondják, akik korábban Hamburgban a Sun OpenOffice.org fejlesztőcsapatában dolgoztak. A felhasználók általában örülnek annak, hogy a projekt pezseg. Vannak elégedetlen hangok is, és sokszor az elégedetlenség jogos. Azonban a projekt még mindig nagyon fiatal, ha lezajlanak a nagy kódtisztítási műveletek és azt ezt követő elkerülhetetlen regressziókat javítjuk, akkor minden erőforrás az új funkciók fejlesztésére és a meglévők javítására fog rendelkezésre állni. Az átlátható, hackelhető kód azonban előfeltétel. Csak akkor tudnak tömegek hozzáférni a problémákhoz, ha azok nincsenek egy 20-30 éves szemétbánya mélyére rejtve.

– Amikor a Novellnél dolgoztál, szakmai gyakorlatos egyetemi hallgatókat is mentoráltál. Hogyan jött az ötlet, hogy a Novell szakmai gyakorlatot hirdessen meg LibreOffice-fejlesztésre? Inkább az FSF.hu alapítvány, vagy inkább a Novell volt a kezdeményező?
A Novell korábban is fogadott egyetemi hallgatókat szakmai gyakorlatra. Az én ötletem mindössze annyi volt, hogy az egyik programot, az ELTE IK BSc képzésének szakmai gyakorlatát nem akármilyen novelles projekt, hanem kifejezetten csak a LibreOffice fejlesztésére kell kiírni. Így egy projektre koncentráltan látványos eredmények érhetők el az évi 5-10 hallgató által.

– Évente hány hallgató jelentkezett és abszolválta sikeresen a gyakorlatot?
2011-ben kezdtem a Novellnél dolgozni, az ez utáni időszakra látok rá. 8-10 hallgató jött évente a LibreOffice fejlesztésre, és 90%-uk sikeresen befejezte. Nem küldtünk el senkit, de volt, aki eltűnt vagy feladta menet közben. A többség azonban értékes munkát végzett, sőt van, aki a gyakorlat teljesítése után is a projektnél maradt. 2013-ban három volt szakmai gyakorlatos is részt vesz a Google Summer of Code programban, egyikőjüket pedig a Collabora felvette fejlesztőnek.

– Mivel foglalkozol jelenleg a LibreOffice-szal kapcsolatban?
A Collaboránál, mint a termékért felelős menedzsernek, az a feladatom, hogy a „LibreOffice from Collabora” terméket minél jobbá, vonzóbbá tegyem. Osztályozom a hibákat, fontossági sorrendet állítok fel közöttük. Az ügyfelektől és belső felhasználóinktól származó hibákat kezelem, kiosztom a mérnököknek. Elkészítem a buildeket. Tesztelek, hibákat javítok. A Collabora minden javítása azonnal visszakerül a publikus verziókezelőbe és a közösségi LibreOffice-változatokba is.

– Milyen pozíciót töltesz be a Document Foundation-nél? És milyen konkrét előnyökkel/feladatokkal jár?
Az Engineering Steering Committee (ESC) tagja vagyok, ez a TDF egyetlen nem választott, hanem a kuratórium által kijelölt testülete. Az ESC hetente összeül egy telekonferencián. Az ESC feladata a LibreOffice fejlesztési irányának meghatározása, és a felmerülő technikai problémák megtárgyalása. Az ESC-ben a szakterületem a honosítás, ezzel nem szokott komoly probléma lenni, ezért ritkán vagyok aktív az üléseken.

Nemrég csatlakoztam az OASIS Open Document Format Technical Committee-hez, igaz nem a TDF, hanem a Collabora delegált oda. A feladatom ott az lesz, hogy részt vegyek az OpenDocument szabvány fejlesztésében, különös tekintettel a LibreOffice által bevezetett kiterjesztések elfogadtatására.

Köszönjük az interjút!

A cikk szerzőjéről

1999 óta érdeklődöm a szabad szoftverek iránt.
2010-ben szereztem (nem vettem) bölcsész diplomát a Debreceni Egyetemen