A Document Foundation (TDF) ma nyilvánosságra hozta egyes biztonsági hibák részleteit, amelyek a nemrég kiadott LibreOffice 3.4.3-ban lettek kijavítva. Az iparágban szokásos gyakorlat szerint a hibák nyilvánosságra hozásával vártak, hogy a felhasználóknak legyen idejük áttérni a javított verzióra. A LibreOffice kereskedelmi disztribútorai a javított kiadásokat már korábban elkészítették, és felhasználóikhoz eljuttatták.
A RedHat biztonsági szakembere, Huzaifa Sidhpurwala talált egy memóriakezelési hibát a LibreOffice Microsoft Office-dokumentumokat kezelő kódrészletében. A hiba elméletben kihasználható, egy speciálisan összeállított dokumentum segítségével például vírus telepíthető a számítógépre. A sebezhetőség leírása a CVE-2011-2713 szám alatt, „out of bounds property read in binary .doc filter” címmel található meg az adatbázisokban.
A LibreOffice 3.4.3 ezen kívül más potenciális biztonsági réseket is befoltoz. Javult a Windows Metafile (.wmf) és a Windows Enhanced Metafile (.emf) képformátumok betöltésének kódja, miután a fejlesztők kijavították a „fuzz testing” módszerrel felszínre került hibákat. Az általános kódtisztítási munka eredményeként is több hasonló javításra került sor. A biztonsági hibák javítása ebben a kiadásban nagyrészt Caolán McNamara (RedHat) és Marc-André Laverdière (Tata Consultancy Services) érdeme.
Az Ubuntu közösség és a mögötte álló Canonical már eddig sokat segített a szabad szoftveres közösségnek. 2010 júliusában jött az első hír arról, hogy az Ubuntu Linux áttervezésével új betűk (betűtípusok) érkeznek az Ubuntuba. Novemberben felröppent az első hír a mono (monospaced – fix szélességű betűk) változat elkészüléséről. Decemberben már – Google támogatással – weboldalakon is használhatóvá váltak az Ubuntu betűi. Idén augusztusban megjelent a condensed (sűrített) változat, most szeptemberben pedig megjelent – önállóan is elérhetővé vált – a monospaced változat. Az új betűk elérhetőek az Ubuntu Font Family (megújult) oldaláról.
Az OpenOffice.org kiegészítők elérhetetlensége miatt (ismételt betöltés után jelentkezik be sokszor csak az oldal) a magyar mondatellenőrző (Lightproof magyar modul) elérhetővé vált a LibreOffice kísérleti bővítménytárában is. További leírás a magyar mondatellenőrző legutóbbi kiadásáról, és a LibreOffice bővítménytáráról.
Az ODF szabvány fejlesztését koordináló testület munkája folytatódik. Az ODF 1.2-t be fogják nyújtani az ISO-hoz is. Továbbá elkezdődhet az ODF 1.3 kidolgozása.
A Document Foundation (TDF) ma ünnepli a LibreOffice 1 éves születésnapját. 2010. szeptember 28-án hozták nyilvánosságra a LibreOffice projektet, és ekkor jelent meg az első bétaverzió is. „Hihetetlen, hogy mennyi mindent elértünk ezalatt az egy év alatt.” – mondta Charles Schulz, a Steering Committee tagja. „Nézzük a számokat: a TDF-nek 136 tagja van, a tagságot mindenki a projekthez való jelentős hozzájárulással érdemelte ki. Körülbelül 270 fejlesztőnk és ugyanennyi honosítónk van, közülük sokan TDF-tagok is. Célunk, hogy még több embert vonzzunk a projekthez. Több, mint 100 levelezőlistánk van, amelyre 15 ezer ember van feliratkozva. Világszerte több ezer újságcikk jelent meg rólunk az elmúlt évben.”
A LibreOffice 330 kódhozzájáruló munkájának eredménye – beleszámolva az OpenOffice.org egykori fejlesztőit is. Több, mint 25 ezer commit érkezett a git repositorykba. A fejlesztőközösség kiegyensúlyozott a vállalati és önkéntes fejlesztők között. A SUSE és az önkéntesek commitjai 25–25%-ot tesznek ki, további 20–20% jött a RedHat-tól és az OpenOffice.org kódbázisából, a maradék pedig a TDF megalakulása előtt is aktív hozzájárulóktól, a Canonical fejlesztőitől, és egyéb szervezetektől (pl. Bobiciel, CodeThink, Lanedo, SIL és Tata Consultancy Services) érkezett.
Az erőfeszítések eredménye nem maradt el. A LibreOffice ma az egykori StarOffice kódbázisából építkező leszármazottak közül a legjobb, akár a sebességet, akár a megbízhatóságot, akár a funkciógazdagságot nézve. Az InfoWorld szerint: „Az új funkciók azt jelzik, hogy a fejlesztők az eddiginél jobban koncentrálnak a teljesítmény növelésére és a szoftver üzleti felhasználásra való alkalmassá tételére, mint más szoftverek egyszerű utánzására.”
„A Document Foundation működésének első évében több fejlesztőt vonzott maga köré, mint az OpenOffice.org egy évtized alatt. Ezt az újonnan jöttekhez való barátságos hozzáállásnak, és a copyleft típusú licencnek köszönhetik, valamint annak, hogy nem követelik meg a szerzői jogok átruházását, illetve megosztását.” – mondta Norbert Thiebaud, aki az elsők között csatlakozott a LibreOffice projekthez 2010. szeptember 29-én, és jelenleg a TDF Engineering Steering Committee tagja.
2011. január 25-én jelent meg a LibreOffice első stabil kiadása. Azóta a LibreOffice-t 6 milliónál többen töltötték le a 81 TDF tükörszerverről. Ha a külső szervereket (pl. Softpedia) is hozzávesszük, a letöltésszám 7,5 millió körül van. Ezen kívül sokan CD-ről, például az online elérhető ISO-t kiírva vagy újságmellékletként adott CD-ről telepítettek LibreOffice-t. A TDF becslése szerint 10 millió olyan LibreOffice-felhasználó lehet, aki maga telepítette a szoftvert. 90%-uk Windowst használ, 5%-uk Mac OS-t.
A Linux-felhasználók a LibreOffice-t a disztribúciójuk részeként kapják. A 2011-es új vagy frissített Linux-telepítések számát tekintve (forrás: IDC) a TDF 15 millióra becsüli LibreOffice-felhasználók számát Linux alatt. Minden Linux-disztribúció LibreOffice-t szállít.
A fentiek szerint világszerte 25 millió LibreOffice-felhasználóval számolhatunk. A TDF azt szeretné, ha az évtized végére 200 millió LibreOffice-felhasználó lenne.
„Amikor az OpenOffice.org körül munkálkodó közösség elhatározta, hogy egy független, közösség által vezetett projektet hoz létre, izgatott voltam, és szerettem volna, hogy sikerüljön nekik. Úgy gondoltam, hogy azzal segíthetem elő legjobban a sikerüket, ha én magam is részt veszek a munkában, ezért az első nap csatlakoztam. A LibreOffice dokumentációján és a webes tartalmak létrehozásán dolgozom, egy Alfresco rendszert üzemeltetek, és segítek a marketinges csapatnak. A LibreOffice valóban egy élő, pezsgő, aktív projekt, és mindannyian elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy ez a sikertörténet folytatódjon.” – mondta David Nelson, aki szintén az első nap csatlakozott önkéntesként, és érdemei elismeréseként a Document Foundation tagja lehetett.
2011. szeptember 23-án, a szegedi Szabad Szoftver Konferencián előadtam „Bekapcsolódás a LibreOffice fejlesztésébe” címmel. Ennek az előadásnak a diái letölthetők hibrid PDF formájában alább. (A hibrid PDF LibreOffice-ban is megnyitható, tartalmaz egy beágyazott ODF fájlt is.)
Frissült a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel könyv digitális kiadása: részletesen bemutatja a nemrégiben kiadott betűkészletek új tulajdonságait, és egyben példázza is azok működését. A címoldal rögtön több újdonságot is megmutat: az első sorban látható az az (Albrecht Dürer monogramjára emlékeztető) kiskapitális „a” jelváltozat, ami most már ékezetesen, így magyar szövegekben is használható a megfelelő betűtulajdonság bekapcsolásával (lásd az „Á”-t a „kiadvány” szóban). A Writer szó valódi nagy betűfokozattal (Linux Libertine Display) szerepel, a kis címkék pedig valódi kis betűfokozattal (Linux Libertine felső index betűtulajdonsága), amely szintén tartalmaz már nagybetűket, ékezetes betűket és írásjeleket. Így a könyv lábjegyzetei és margón elhelyezkedő feliratai már nem hamis kicsinyített betűkkel, hanem ezzel a kis betűfokozattal kerültek kiszedésre.
A jegyzetben a tömbösített bekezdések elválasztójelei részlegesen kilógnak a bekezdés határán túlra. A kiadványszerkesztők által ismert megoldás célja, hogy egyenletesebbnek tűnjön a bekezdésszél (optikai margó). A figyelmes szemlélő pedig arra is rátalálhat, hol került javításra az előző kiadás hibás elválasztása, ahol önmagában maradt egy fi-ligatúra (segítség: keressünk rá a talaj szóra) – az ilyen ligatúrák helyett automatikusan keskeny f betűvariánst és i-t jelenítenek meg az új betűkészletek. Sok helyen javult a jegyzetben a kurzív kiemelések egalizálása (az álló és kurzív betűk távolsága) is a betűtulajdonságként elérhető kurzív korrekcióval. A kurzív szövegű felsorolások pedig álló zárójeleket tartalmaznak, amelyek csak a szokásosnál munkaigényesebb egalizálás miatt szorultak vissza a nyomdászatban. De ami kiemelt jelentőséggel bír a magyar kiadványszerkesztés szempontjából, az a magyar nyelvhez szükséges ligatúrák megléte: az új gf, gj betűkészletjel-változatok számos helyen fordulnak elő a jegyzet szövegében.
Az új lehetőségekkel a LibreOffice eredményesen veszi fel a versenyt a pár opcionális OpenType tulajdonságot már támogató Microsoft Office 2010-zel, sőt alkalmassá vált a komoly kiadványszerkesztési munkára is, amit a közeljövőben több új – részben a LibreOffice 3.4 Graphite 2 betűtechnológiai motorjának teszteléséhez készített – kiadvány is bizonyítani fog. A fejlesztést az FSF.hu Alapítvány támogatta.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Jenei Gábor vagyok, az ELTE informatikai karán harmadéves BSc hallgató. Szabadidőmben szívesen fényképezek, kirándulok, és nagyon szeretem a vonatokat. Ezenkívül persze szeretek programozni is néha, általában még magamnak találok ki érdekes feladatokat. Az informatikán belül leginkább a biztonság, titkosítás, és rosszindulatú szoftverek elleni küzdelem érdekel. Az egyetem elvégzése után is úgy tervezem, hogy errefelé orientálódok. A sci-fi nem annyira az én műfajom, de ha már választani kell, inkább StarWars. 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novellt évfolyamtársaim ajánlották, és persze ismertem már régről a Novell Netware operációs rendszert. A LibreOffice-szal még nem nagyon találkoztam, mivel Debian Linuxot használok, és ennek még a legújabb végleges verziója is OpenOffice.org-ot tartalmaz. De azért gyakorlat előtt már feltettem a gépemre a forrásból fordított LibreOffice-t. Vonzó volt, hogy egy nagy szoftvert fejleszthetek, amit világszerte sokan használnak akár minden nap, és hogy a Linux-disztribúciók nagy részének ezáltal a társszerzője leszek. Maga a LibreOffice kevésbé vonzott, de jó volt foglalkozni az adatbázis-kezelővel, így elmélyíthettem, amit előtte már elméletben megtanultam.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Előképzettségem csak az egyetemről volt, illetve egy alap szinten már előtte is ismertem a C-t (nem a C++-t). Az egyetemen elég jól megismertük a C++ nyelvet, és sok elméleti dolgot is megtanultam, amit most sikerült alkalmazni, de a teljes képzettséghez mindig kell egy kis saját gyakorlás is az egyetem mellett szerintem. Így jobban megérthető az ottani anyag is, és tapasztalat szempontjából sem egy utolsó dolog. Emellett meg vagyok elégedve az egyetemi oktatással, oktatókkal.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Ahogy már utaltam rá, az adatbázis-kezelőnek (Base) sikerült két hibáját is kijavítani, ez azért jelentős eredmény, mert sok felhasználót érintő hibát oldottam meg először, és a Base modulnak jelenleg nincs konkrét felelőse, ellentétben a modulok többségével. Emellett más hibákat is javítottam, a PDF exportáló panel egyértelműbbé tétele is a nevemhez fűződik. A többi eredményem kevésbé látványos a felhasználók számára, a forráskódban lévő fordítási hibákat, és figyelmeztetéseket kiváltó kódrészeket javítottam ki, ennek inkább a fejlesztők fogják hasznát venni. Jenei Gábor
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Egyrészt a Novell magyarországi munkatársaitól is kaptam segítséget, de azt hiszem, hogy a legtöbb segítséget a projekt hivatalos fórumainak, a levelezőlistának és az IRC csatornának köszönhetem. Több segítőkész, és türelmes fejlesztővel is találkoztam ezeken a helyeken, pár kódrészt tulajdonképpen együtt írtunk meg tökéletesre más fejlesztőkkel.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– Megismertem a sok helyen használt git rendszert, ez azért jó, mert elég elterjedten használnak ma már ilyen rendszereket, és én előtte nem nagyon találkoztam hasonlóval. Emellett pár linuxos tapasztalatot is sikerült szerezni, főleg hibakeresés terén. Egyébként a Linuxot már régóta használtam a Windows mellett, eddig a Debian disztribúcióval voltam legjobban megelégedve.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Egyenlőre csak annyira tervezem a részvételt, hogyha valami kérdés az én fejlesztéseimmel kapcsolatban merülne fel a fejlesztők között, abban segíteni fogok, de most kezdtem el az egyetemen az utolsó évemet, ezért nem tervezem, hogy aktívan részt veszek a fejlesztésben egy ideig. De később szívesen szállnék be más szabad projektekbe is. Érdekes téma lehet a kernel írás is (habár ez elsőre biztos nehezen menne, mert elég összetett területről van szó), és érdekel egyéb hasznos linuxos programok fejlesztése is.
A LibreOffice-hoz eddig is többféleképpen lehetett hibabejelentést küldeni: közvetlenül a fejlesztőknek szólni, Bugzilla, vagy az OpenScope hibabejelentőjén keresztül.
Most egy új felület segíti a hibajelentést: „a hibaküldő segéd/tündér”. A LibreOffice.org oldalról elérhető hibajelentő oldal lépésről lépésre végigvezet a hibajelentés módján. Akinek van a Freedesktop Bugzillához felhasználói neve és jelszava, annak nem szükséges újra regisztrálnia, azt felhasználva egyszerűen megteheti a hibajelentést.
A felülete egyszerű, a cél az hogy minél pontosabb hibajelentések kerüljenek a Bugzillába, ezzel is segítve a LibreOffice fejlesztését.
A Document Foundation (TDF) ma nyilvánosságra hozta egyes biztonsági hibák részleteit, amelyek a nemrég kiadott LibreOffice 3.4.3-ban lettek kijavítva. Az iparágban szokásos gyakorlat szerint a hibák nyilvánosságra hozásával vártak, hogy a felhasználóknak legyen idejük áttérni a javított verzióra. A LibreOffice kereskedelmi disztribútorai a javított kiadásokat már korábban elkészítették, és felhasználóikhoz eljuttatták.
A 
A Document Foundation (TDF) ma ünnepli a LibreOffice 1 éves születésnapját. 2010. szeptember 28-án hozták nyilvánosságra a LibreOffice projektet, és ekkor jelent meg az első bétaverzió is. „Hihetetlen, hogy mennyi mindent elértünk ezalatt az egy év alatt.” – mondta Charles Schulz, a Steering Committee tagja. „Nézzük a számokat: a TDF-nek 136 tagja van, a tagságot mindenki a projekthez való jelentős hozzájárulással érdemelte ki. Körülbelül 270 fejlesztőnk és ugyanennyi honosítónk van, közülük sokan TDF-tagok is. Célunk, hogy még több embert vonzzunk a projekthez. Több, mint 100 levelezőlistánk van, amelyre 15 ezer ember van feliratkozva. Világszerte több ezer újságcikk jelent meg rólunk az elmúlt évben.”
Nemrég adtunk hírt arról, hogy 
