Lively Alphabet – coloring book and DTP example

Published for the anniversary of LibreOffice, Lively Alphabet (PDF, 4,7 Mb) is a free coloring book, also a demo of SVG vector graphics support and the new typographical features – especially the beautiful new font variant Linux Libertine Display G – of LibreOffice. To load and modify the huge ODF source document (47 Mb, released under the GNU Free Documentation License), it is recommended to check out anti-aliasing in LibreOffice in Tools » Options » LibreOffice » View page).

New fonts, unique features for LibreOffice DTP

Based on the excellent SIL Graphite font technology and Philipp H. Poll’s Libertine Open Fonts project, LibreOffice has got extraordinary DTP capabilities with the extended Graphite version of Linux Libertine and Biolinum font families. Now LibreOffice supports new bold and semibold font variants, true size variants, combining diacritics (a basic requirement for several languages and for different scientific notations, eg. IPA) with correct typography (position, kerning, glyph variants for upper case letters), Italic correction (only in LibO 3.3, yet), new features for Baltic and other languages with diacritics (true small caps for Latvian, Lithuanian, Esperanto etc.), Catalan (improved typography of long l·l), English (optional TeX-like sentence spacing, only in LibO 3.3, yet), Hungarian (Italic gj, gf, gy variants), Serbian (Italic б, г, д, п variants using feature locl), experimental hanging punctuation (see picture) and much more. Release notes and documentation with examples. The development of Linux Libertine G and Biolinum G Graphite fonts was supported by FSF.hu Foundation, Hungary.

Magyar mondatellenőrző a LibreOffice bővítménytárában

Az OpenOffice.org kiegészítők elérhetetlensége miatt (ismételt betöltés után jelentkezik be sokszor csak az oldal) a magyar mondatellenőrző (Lightproof magyar modul) elérhetővé vált a LibreOffice kísérleti bővítménytárában is. További leírás a magyar mondatellenőrző legutóbbi kiadásáról, és a LibreOffice bővítménytáráról.

Kiadványszerkesztés Writerrel – javított kiadás

Frissült a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel könyv digitális kiadása: részletesen bemutatja a nemrégiben kiadott betűkészletek új tulajdonságait, és egyben példázza is azok működését. A címoldal rögtön több újdonságot is megmutat: az első sorban látható az az (Albrecht Dürer monogramjára emlékeztető) kiskapitális „a” jelváltozat, ami most már ékezetesen, így magyar szövegekben is használható a megfelelő betűtulajdonság bekapcsolásával (lásd az „Á”-t a „kiadvány” szóban). A Writer szó valódi nagy betűfokozattal (Linux Libertine Display) szerepel, a kis címkék pedig valódi kis betűfokozattal (Linux Libertine felső index betűtulajdonsága), amely szintén tartalmaz már nagybetűket, ékezetes betűket és írásjeleket. Így a könyv lábjegyzetei és margón elhelyezkedő feliratai már nem hamis kicsinyített betűkkel, hanem ezzel a kis betűfokozattal kerültek kiszedésre.
A jegyzetben a tömbösített bekezdések elválasztójelei részlegesen kilógnak a bekezdés határán túlra. A kiadványszerkesztők által ismert megoldás célja, hogy egyenletesebbnek tűnjön a bekezdésszél (optikai margó). A figyelmes szemlélő pedig arra is rátalálhat, hol került javításra az előző kiadás hibás elválasztása, ahol önmagában maradt egy fi-ligatúra (segítség: keressünk rá a talaj szóra) – az ilyen ligatúrák helyett automatikusan keskeny f betűvariánst és i-t jelenítenek meg az új betűkészletek. Sok helyen javult a jegyzetben a kurzív kiemelések egalizálása (az álló és kurzív betűk távolsága) is a betűtulajdonságként elérhető kurzív korrekcióval. A kurzív szövegű felsorolások pedig álló zárójeleket tartalmaznak, amelyek csak a szokásosnál munkaigényesebb egalizálás miatt szorultak vissza a nyomdászatban. De ami kiemelt jelentőséggel bír a magyar kiadványszerkesztés szempontjából, az a magyar nyelvhez szükséges ligatúrák megléte: az új gf, gj betűkészletjel-változatok számos helyen fordulnak elő a jegyzet szövegében.
Az új lehetőségekkel a LibreOffice eredményesen veszi fel a versenyt a pár opcionális OpenType tulajdonságot már támogató Microsoft Office 2010-zel, sőt alkalmassá vált a komoly kiadványszerkesztési munkára is, amit a közeljövőben több új – részben a LibreOffice 3.4 Graphite 2 betűtechnológiai motorjának teszteléséhez készített – kiadvány is bizonyítani fog. A fejlesztést az FSF.hu Alapítvány támogatta.

Új betűk: a LibreOffice az élen

Elkészült, és a LibreOffice fejlesztői változatában már helyet is kapott a Linux Libertine G és Biolinum G betűk új kiadása. A betűkészletek tartalmazzák a Linux Libertine fejlesztés legújabb eredményeit (kivéve több dekorációs célú betűváltozatot, mint a körvonalas betűk vagy a nagy méretű iniciálék), ezenfelül további támogatást nyújtanak a tudományos és szépirodalmi szövegek szedéséhez. A kiadás összefoglalója négy oldalon keresztül mutatja be az új képességeket, amelyek közül számosat eddig csak kiadványszerkesztő programokban (vagy még ott sem) lehetett megtalálni.

A LibreOffice az első program a dokumentumszerkesztők és a DTP programok közül, ami alapból támogatja azokat az extra ligatúrákat, illetve betűkészletjeleket (betűtípustól függően ezek az fj, ffj; kurzív gy, gj, gf, gfi stb. jelek, illetve jelkombinációk), amelyekhez az igényes kiadványok készítésénél a magyar könyvkiadás a teljesen digitalizált nyomtatás elterjedéséig ragaszkodott. (A mellékelt kép a Linux Libertine, a magyar szövegszedést kiemelten támogató Linux Libertine G, és egy – 1982-ben nyomtatott – Garamond betűtípusú szövegrészleten mutatja be a gy ligatúra, illetve a g-t követő kurzív f jelváltozat szerepét.) Szintén a ligatúrákhoz kapcsolódó új képesség, hogy ha az elválasztás önálló fi-ligatúrát eredményez, akkor ezt egy keskenyebb f betűváltozat és i betű fogja helyettesíteni (mivel ligatúra önmagában nem maradhat itt a magyar nyomdai elválasztási szabályok szerint).
“Új betűk: a LibreOffice az élen” bővebben

TrueType és LibreOffice a Wikipédiában

A napokban is hírt adtak róla itt és itt, de valószínűleg a működése óta írogatnak a Wikipédia válságáról (pl. Válságban van a Wikipédia 2007-ben, de tavaly már a Google mutatott kiutat a szuahéli nyelvű Wikipédia-szócikkek pályázat útján való sikeres bővítésével Kelet-Afrikában). Bár válságról túlzás beszélni, az ilyen cikkek felhívják a magyar nyelvű Wikipédiára is a figyelmet, ami nagyban hozzájárulhat a LibreOffice népszerűsítéséhez is, ahogy ezt az új TrueType szócikk is mutatja. “TrueType és LibreOffice a Wikipédiában” bővebben

LibreOffice-t a KEH-be!

A KEH nem alszik. Részben talán a hibás magyar Microsoft Office miatt, újabb durva helyesírási hibával borzolja a magyartanárok és rokon lelkeik kedélyét. A LibreOffice segíthetett volna (legalábbis a hivatkozott sajtóközlemény hibás helyezetnek alakjának kiszűrésében, de a Formula 1 Magyar Nagydíj sem jó: helyesen Formula–1 magyar nagydíj vagy az AkH. 146. alapján lehet Formula–1 Magyar Nagydíj is, de a nagykötőjel nem hiányozhat), l. a következő, KEH-nek küldött javaslatban:
“LibreOffice-t a KEH-be!” bővebben

LibreOffice: Mi kell a kiadványszerkesztéshez?

Augusztus 8-ig lehet pályázni nagyobb előadásokkal az októberben megrendezésre kerülő párizsi nemzetközi LibreOffice konferenciára. A mellékelt, pályázati anyagként készült előadásvázlat témája, hogy mi kell ahhoz, hogy a LibreOffice-ból nagy tudású és kényelmes kiadványszerkesztő váljon. “LibreOffice: Mi kell a kiadványszerkesztéshez?” bővebben

Magyar nyelvi ellenőrző a LibreOffice-hoz

Elkészült a nyílt forráskódú magyar nyelvi ellenőrző javított, bővített kiadása, ami most már LibreOffice alatt is menti a beállításait. Az új kiadás többek közt figyelmeztet az olyan nagy médiafigyelmet kapott nyelvi és helyesírási hibákra is, mint „áld meg” és „jó kedvel”, vagy „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér”. A kiegészítő az Eszközök» Kiterjesztéskezelő ablak Hozzáadás gombjával telepíthető. Telepítés után indítsuk újra a programot a gyorsindítóból is kilépve. A működést és az újdonságokat tesztdokumentum segítségével is ellenőrizhetjük.

Az első szembetűnő változás (lásd a mellékelt képre kattintva), hogy bővült az ellenőrző beállítófelülete (ami az Eszközök» Beállítások» Nyelvi beállítások» Magyar nyelvi ellenőrzés menüponton keresztül, és az Eszközök» Kiterjesztéskezelő» Lightproof hu_HU kiválasztása, és a megjelenő Beállítások gomb megnyomásával is elérhető). Az egyik legérdekesebb új korrektúrázási lehetőség az ismertebb angolszász mértékegységek átváltásának felkínálása. Az új opciók lehetővé teszik az olyan ellenőrzések kikapcsolását, amelyek a LibreOffice fejlett Graphite betűkészletei, a Linux Libertine G és Biolinum G használata esetén feleslegesek (ilyen az idézőjelek, gondolatjel, három pont, mínuszjel cseréje, ami a betűkészlet szintjén automatikusan végbemegy vagy mehet, bővebben lásd a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzetben).

A magyar köznyelvben nehezen értelmezhető (az iskolai tananyag részét nem képező), ezért átváltásra felkínált mértékegységek a Fahrenheit-fok (°F), mérföld, yard, láb, hüvelyk, gallon, pint, font súly („font súlyú” alakban írva). Az átváltást és a felkínált különböző kerekítéseket a Libreoffice CONVERT_ADD és ROUND táblázatkezelő függvényei végzik el, a toldalékolást (pl. „15 mérfölddel” → 24 kilométerrel) pedig a Hunspell program. Érdekességként, a fejlesztés kapcsán a gallon váltószámának pontosítására is sor került a LibreOffice forráskódjában (l. programfolt, az eltérés 0,02% volt). A mértékegységek felismerése alapértelmezett, de a nyelvi ellenőrző Mértékegységek beállításával kikapcsolható. (Hasonló mértékegység-váltó a Microsoft Office-ban is rendelkezésre állt, de az ezt megvalósító, korábban nagy újdonságként beharangozott intelligens címkéket száműzték a Microsoft Office 2010-ből. A helyére szánt, a kijelölt szövegrészek helyi menüjén keresztül elérhető mértékegység-váltó gyakorlatilag el van rejtve a felhasználók elől körülményes használata miatt.)

Az új mondat-ellenőrzési szabályok számos durva helyesírási hiba felismerésében segítenek: ilyen hibák a „halott róla”, „el kellet mennie”, hord el az irhád!, küzd vissza magad!, vagy a köztársasági elnök újévi köszöntőjének hivatalos átiratából elhíresült tévesztések, „Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!”. (A Himnusz sorai helyesen: „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel”!)

A ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér jogszabályban rögzített neve, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több hibát is tartalmaz: a repülőterek nevének köznévi tagjait kisbetűvel írjuk (AkH. 190.), a helység- és helynevet tartalmazó felsorolásokat pedig vesszővel választjuk el (AkH. 298.): Budapest, Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, vagy Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, Budapest. A Földrajzinév-bizottság elvetette a magyartalan, illetve helyesírási hibás nevet, földrajzi helyesírási hibaként kiemelve még a Ferihegy védett földrajzi név elhagyását (ami jelenleg is érvényes földrajzi név, Budapest egyik városrésze), helyette a kormány javaslatát maximálisan tiszteletben tartva a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy elnevezést javasolta. A megfelelő indoklást is tartalmazó határozat azonban nem készülhetett el, mert a bizottság több tagját, köztük az elnököt felmentették, többeket elbocsátottak a munkahelyükről, köztük Mikesy Gábor nyelvészt, az OSOR.eu-n is szereplő Vingis szabad szoftveres állami térinformatikai rendszer egyik fejlesztőjét. A két hivatalos magyarázat szerint azért, mert a minisztériumoktól delegált bizottsági tagok nem kérték ki a tárcák véleményét, vagy azért, mert nem támogatták a „kormány kinyilvánított és egyértelmű kérését”. (Azóta az elbocsátott munkatársak helyzete valamelyest rendeződött, l. Dutkó Andrással, a bizottság volt elnökével készült interjút, ami a bizottságot ért támadásokra is reagál.) A Földrajzinév-bizottság jogkörét külön kormányrendeletben korlátozták, hogy „kiemelt közérdek” esetén a magyar nyelv védelme másodlagos szempont lehessen. A rendelet egyben felmentette a bizottság tagjait, illetve minimalizálta a leendő új tagság létszámát is. Az abszurd ügy hátterét jól megvilágítja a Térinformatika-online cikke, amihez csak annyit lehet hozzátenni, hogy mi okozta az eredeti hibás javaslatot: a kormánypárti javaslattevők a jogszabályokban szereplő „Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér” névben a Budapest Ferihegyet (a repülőtér nemzetközi nevét) „Budapest Liszt Ferenccel” helyettesítették. A Földrajzinév-bizottság sárba tiprásával megszületett törvény a joganyagban szereplő különböző meghatározásokat, köztük a „Budapest (Ferihegy)”, „Ferihegy”, „Ferihegyi repülőtér”, „Ferihegyi nemzetközi kereskedelmi repülőtér” elnevezéseket egységesen az új, a bizottság által 20:1 arányban leszavazott névre cserélte le. A magyar nyelvi ellenőrző a „Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér”, „ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér”, „Ferihegy”, valamint a „Budapest, Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér” elnevezések használatát javasolja a nyelvi szakértők által egyöntetűen elutasított hibás megnevezés helyett.

A magyar nyelvi ellenőrző mögött álló Lightproof keretrendszert afrikaans, arab, francia (Grammalecte) és orosz nyelvi ellenőrzők készítésénél is felhasználták. A keretrendszer és a magyar nyelvi ellenőrző modul fejlesztése az FSF.hu Alapítvány támogatásával valósult meg.

Esettanulmány: elválasztás beállítása, furcsa elválasztási hibák javítása

A LibreOffice kiváló automatikus elválasztással rendelkezik, legalábbis a Microsoft Office-hoz képest, amely nem tudja elválasztani a helyesírási szótára általa nem ismert, de amúgy helyes magyar szavakat. (Ezekből pedig sok van, ráadásul éppen a kritikus hosszú szavak, mint például agykamratágulat, fagylaltporgyártó, kakaóbabméret. Gyakorlatilag minden olyan többszörösen összetett szót, amit a helyesírás-ellenőrzője nem tud felbontani két szótári szóra, hibásnak jelez a Microsoft Word, és nem is választja el). A LibreOffice elválasztása minta alapú, ami megbirkózik a helyesírástól függetlenül minden szóval. (Még ha nem is mindig tökéletesen, például a minták még nem lettek felkészítve a vörösiszap szó elválasztására, ezért a hibás vörö-siszap kézi javításra szorul a később ismertetett módok valamelyikével.) Az automatikus elválasztás beállításához kattintsunk a szövegre a másodlagos egérgombbal, majd válasszuk ki a Bekezdés stílusának szerkesztése… menüpontot. A megjelenő beállítóablakban kattintsunk a Szövegbeosztás fülre, majd jelöljük be az Automatikusan jelölőnégyzetet. Ezzel minden ilyen stílusú bekezdésben beállítottuk az elválasztást.

A napokban egy újabb magyar vonatkozású elválasztási hibára derült fény a LibreOffice-ban (a másik a Graphite ligatúrák gyakran egalizálási hibával járó elválasztása, amivel bővebben foglalkozik a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzet): Ha a mondatkezdő „Összefoglalásként” szót az első, speciális elválasztást igénylő helyen választja el a LibreOffice, az „ÖSz-szefoglalásként” elválasztást kapjuk (tehát a szó második betűje is nagy lesz). A programhibát javító egysoros folt elkészült a LibreOffice-hoz, de hogyan kerülhetjük el az ilyen és hasonló (akár a minta alapú elválasztás említett tévedéseiként adódó) elválasztási hibákat szövegszerkesztés közben? Az egyedi (Ctrl-mínusz vagy Beszúrás » Formázási jel » Opcionális elválasztójel) és a kivételszótári elválasztásnál sajnos az Ösz-sze típusú speciális elválasztások nem adhatók meg (legfeljebb az utóbbival letiltható a hibás elválasztás, pl. az „Össze=fog=la=lás=ként” minta megadásával, l. Formátum » Beállítások » Nyelvi beállítások » Írástámogatás » Egyéni szótárak/Szerkesztés). Gyors, de sérülékeny megoldás, ha „Öszszefoglalásként”-ra vagy „Ösz-szefoglalásként”-ra írjuk át az elválasztott szót, amivel már helyes elválasztást kapunk. Hátránya, amint az sok napilap esetében megfigyelhető, hogy az elválasztás helyének megváltozása esetén a szándékosan hibásan írt szó felismerhetővé válik (a napilapoknál ez jelzi, hogy tördelőprogramjuk nem támogatja a magyar kettőzött többjegyű mássalhangzók elválasztását).
Jobb megoldás, ha csekély mértékben változtatunk a dokumentum, vagy az adott bekezdés tipográfiáján, hogy az elválasztás más helyre kerüljön: ha nem számít, akkor pár mm-rel növeljük vagy csökkentsük a laptükör szélességét, vagy módosítsuk az adott bekezdésben, hogy mennyi betű maradjon minimum az elválasztásnál a sor végén, illetve elején. Sőt, ami még szebb eredményhez vezethet, a LibreOffice-ban az ügyesebb kiadványszerkesztők vagy a modern TeX szedőrendszerek trükkjeit is használhatjuk erre a célra, igaz, kézzel beállítva: a karakterbeállítások Pozíció lapján 1-2 százalékkal szélesíthetjük vagy keskenyíthetjük a betűket, és egy tized ponttal a betűk közötti távolságot. Ezzel nemcsak elválasztási, hanem tipográfiai hibákat is javíthatunk (túl nagy szóközök sorkizárt szedésnél), feltéve, ha megmaradunk ezeknél a minimális, kevésbé feltűnő betűtorzítást és betűritkulást okozó értékeknél. Ennél már csak az lehetne kényelmesebb, ha a próbálkozásokat a LibreOffice kérésre automatikusan is elvégezné, hasonlóan egy-két DTP programhoz. Köztes megoldásként pedig már egy kényelmesebben hozzáférhető kezelőfelület is bőven megfelelne, például a tipográfiai eszköztár bővítése a jelenleg csak a Betűbűvész eszköztáron megtalálható, az alapszövegre nem használható betűköz-beállító ikonokkal.