LibreOffice: 2011 legjobb szabad szoftvere

LibreOffice logó A LibreOffice megkapta az Open World Forum díját, a legjobb szabad szoftver kategóriában. A díj célja, hogy népszerűsítse a szabad szoftvereket. Az egy éves LibreOffice olyan „régi motorosokat” hagyott el, mint a 7-zip, a Blender, a GeoGebra, a GIMP, a PDFCreator, a Scribus, a Tux Paint, VirtualBox.

1 éves a LibreOffice

A Document Foundation (TDF) ma ünnepli a LibreOffice 1 éves születésnapját. 2010. szeptember 28-án hozták nyilvánosságra a LibreOffice projektet, és ekkor jelent meg az első bétaverzió is. „Hihetetlen, hogy mennyi mindent elértünk ezalatt az egy év alatt.” – mondta Charles Schulz, a Steering Committee tagja. „Nézzük a számokat: a TDF-nek 136 tagja van, a tagságot mindenki a projekthez való jelentős hozzájárulással érdemelte ki. Körülbelül 270 fejlesztőnk és ugyanennyi honosítónk van, közülük sokan TDF-tagok is. Célunk, hogy még több embert vonzzunk a projekthez. Több, mint 100 levelezőlistánk van, amelyre 15 ezer ember van feliratkozva. Világszerte több ezer újságcikk jelent meg rólunk az elmúlt évben.”

A LibreOffice 330 kódhozzájáruló munkájának eredménye – beleszámolva az OpenOffice.org egykori fejlesztőit is. Több, mint 25 ezer commit érkezett a git repositorykba. A fejlesztőközösség kiegyensúlyozott a vállalati és önkéntes fejlesztők között. A SUSE és az önkéntesek commitjai 25–25%-ot tesznek ki, további 20–20% jött a RedHat-tól és az OpenOffice.org kódbázisából, a maradék pedig a TDF megalakulása előtt is aktív hozzájárulóktól, a Canonical fejlesztőitől, és egyéb szervezetektől (pl. Bobiciel, CodeThink, Lanedo, SIL és Tata Consultancy Services) érkezett.

Az erőfeszítések eredménye nem maradt el. A LibreOffice ma az egykori StarOffice kódbázisából építkező leszármazottak közül a legjobb, akár a sebességet, akár a megbízhatóságot, akár a funkciógazdagságot nézve. Az InfoWorld szerint: „Az új funkciók azt jelzik, hogy a fejlesztők az eddiginél jobban koncentrálnak a teljesítmény növelésére és a szoftver üzleti felhasználásra való alkalmassá tételére, mint más szoftverek egyszerű utánzására.”

„A Document Foundation működésének első évében több fejlesztőt vonzott maga köré, mint az OpenOffice.org egy évtized alatt. Ezt az újonnan jöttekhez való barátságos hozzáállásnak, és a copyleft típusú licencnek köszönhetik, valamint annak, hogy nem követelik meg a szerzői jogok átruházását, illetve megosztását.” – mondta Norbert Thiebaud, aki az elsők között csatlakozott a LibreOffice projekthez 2010. szeptember 29-én, és jelenleg a TDF Engineering Steering Committee tagja.

2011. január 25-én jelent meg a LibreOffice első stabil kiadása. Azóta a LibreOffice-t 6 milliónál többen töltötték le a 81 TDF tükörszerverről. Ha a külső szervereket (pl. Softpedia) is hozzávesszük, a letöltésszám 7,5 millió körül van. Ezen kívül sokan CD-ről, például az online elérhető ISO-t kiírva vagy újságmellékletként adott CD-ről telepítettek LibreOffice-t. A TDF becslése szerint 10 millió olyan LibreOffice-felhasználó lehet, aki maga telepítette a szoftvert. 90%-uk Windowst használ, 5%-uk Mac OS-t.

A Linux-felhasználók a LibreOffice-t a disztribúciójuk részeként kapják. A 2011-es új vagy frissített Linux-telepítések számát tekintve (forrás: IDC) a TDF 15 millióra becsüli LibreOffice-felhasználók számát Linux alatt. Minden Linux-disztribúció LibreOffice-t szállít.

A fentiek szerint világszerte 25 millió LibreOffice-felhasználóval számolhatunk. A TDF azt szeretné, ha az évtized végére 200 millió LibreOffice-felhasználó lenne.

„Amikor az OpenOffice.org körül munkálkodó közösség elhatározta, hogy egy független, közösség által vezetett projektet hoz létre, izgatott voltam, és szerettem volna, hogy sikerüljön nekik. Úgy gondoltam, hogy azzal segíthetem elő legjobban a sikerüket, ha én magam is részt veszek a munkában, ezért az első nap csatlakoztam. A LibreOffice dokumentációján és a webes tartalmak létrehozásán dolgozom, egy Alfresco rendszert üzemeltetek, és segítek a marketinges csapatnak. A LibreOffice valóban egy élő, pezsgő, aktív projekt, és mindannyian elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy ez a sikertörténet folytatódjon.” – mondta David Nelson, aki szintén az első nap csatlakozott önkéntesként, és érdemei elismeréseként a Document Foundation tagja lehetett.

Bekapcsolódás a LibreOffice fejlesztésébe

2011. szeptember 23-án, a szegedi Szabad Szoftver Konferencián előadtam „Bekapcsolódás a LibreOffice fejlesztésébe” címmel. Ennek az előadásnak a diái letölthetők hibrid PDF formájában alább. (A hibrid PDF LibreOffice-ban is megnyitható, tartalmaz egy beágyazott ODF fájlt is.)

Tímár András előadása

Kiadványszerkesztés Writerrel – javított kiadás

Frissült a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel könyv digitális kiadása: részletesen bemutatja a nemrégiben kiadott betűkészletek új tulajdonságait, és egyben példázza is azok működését. A címoldal rögtön több újdonságot is megmutat: az első sorban látható az az (Albrecht Dürer monogramjára emlékeztető) kiskapitális „a” jelváltozat, ami most már ékezetesen, így magyar szövegekben is használható a megfelelő betűtulajdonság bekapcsolásával (lásd az „Á”-t a „kiadvány” szóban). A Writer szó valódi nagy betűfokozattal (Linux Libertine Display) szerepel, a kis címkék pedig valódi kis betűfokozattal (Linux Libertine felső index betűtulajdonsága), amely szintén tartalmaz már nagybetűket, ékezetes betűket és írásjeleket. Így a könyv lábjegyzetei és margón elhelyezkedő feliratai már nem hamis kicsinyített betűkkel, hanem ezzel a kis betűfokozattal kerültek kiszedésre.
A jegyzetben a tömbösített bekezdések elválasztójelei részlegesen kilógnak a bekezdés határán túlra. A kiadványszerkesztők által ismert megoldás célja, hogy egyenletesebbnek tűnjön a bekezdésszél (optikai margó). A figyelmes szemlélő pedig arra is rátalálhat, hol került javításra az előző kiadás hibás elválasztása, ahol önmagában maradt egy fi-ligatúra (segítség: keressünk rá a talaj szóra) – az ilyen ligatúrák helyett automatikusan keskeny f betűvariánst és i-t jelenítenek meg az új betűkészletek. Sok helyen javult a jegyzetben a kurzív kiemelések egalizálása (az álló és kurzív betűk távolsága) is a betűtulajdonságként elérhető kurzív korrekcióval. A kurzív szövegű felsorolások pedig álló zárójeleket tartalmaznak, amelyek csak a szokásosnál munkaigényesebb egalizálás miatt szorultak vissza a nyomdászatban. De ami kiemelt jelentőséggel bír a magyar kiadványszerkesztés szempontjából, az a magyar nyelvhez szükséges ligatúrák megléte: az új gf, gj betűkészletjel-változatok számos helyen fordulnak elő a jegyzet szövegében.
Az új lehetőségekkel a LibreOffice eredményesen veszi fel a versenyt a pár opcionális OpenType tulajdonságot már támogató Microsoft Office 2010-zel, sőt alkalmassá vált a komoly kiadványszerkesztési munkára is, amit a közeljövőben több új – részben a LibreOffice 3.4 Graphite 2 betűtechnológiai motorjának teszteléséhez készített – kiadvány is bizonyítani fog. A fejlesztést az FSF.hu Alapítvány támogatta.

Interjú Jenei Gáborral

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Jenei Gábor a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.

Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?

– Jenei Gábor vagyok, az ELTE informatikai karán harmadéves BSc hallgató. Szabadidőmben szívesen fényképezek, kirándulok, és nagyon szeretem a vonatokat. Ezenkívül persze szeretek programozni is néha, általában még magamnak találok ki érdekes feladatokat. Az informatikán belül leginkább a biztonság, titkosítás, és rosszindulatú szoftverek elleni küzdelem érdekel. Az egyetem elvégzése után is úgy tervezem, hogy errefelé orientálódok. A sci-fi nem annyira az én műfajom, de ha már választani kell, inkább StarWars. 🙂

Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?

– A Novellt évfolyamtársaim ajánlották, és persze ismertem már régről a Novell Netware operációs rendszert. A LibreOffice-szal még nem nagyon találkoztam, mivel Debian Linuxot használok, és ennek még a legújabb végleges verziója is OpenOffice.org-ot tartalmaz. De azért gyakorlat előtt már feltettem a gépemre a forrásból fordított LibreOffice-t. Vonzó volt, hogy egy nagy szoftvert fejleszthetek, amit világszerte sokan használnak akár minden nap, és hogy a Linux-disztribúciók nagy részének ezáltal a társszerzője leszek. Maga a LibreOffice kevésbé vonzott, de jó volt foglalkozni az adatbázis-kezelővel, így elmélyíthettem, amit előtte már elméletben megtanultam.

Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?

– Előképzettségem csak az egyetemről volt, illetve egy alap szinten már előtte is ismertem a C-t (nem a C++-t). Az egyetemen elég jól megismertük a C++ nyelvet, és sok elméleti dolgot is megtanultam, amit most sikerült alkalmazni, de a teljes képzettséghez mindig kell egy kis saját gyakorlás is az egyetem mellett szerintem. Így jobban megérthető az ottani anyag is, és tapasztalat szempontjából sem egy utolsó dolog. Emellett meg vagyok elégedve az egyetemi oktatással, oktatókkal.

Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?

– Ahogy már utaltam rá, az adatbázis-kezelőnek (Base) sikerült két hibáját is kijavítani, ez azért jelentős eredmény, mert sok felhasználót érintő hibát oldottam meg először, és a Base modulnak jelenleg nincs konkrét felelőse, ellentétben a modulok többségével. Emellett más hibákat is javítottam, a PDF exportáló panel egyértelműbbé tétele is a nevemhez fűződik. A többi eredményem kevésbé látványos a felhasználók számára, a forráskódban lévő fordítási hibákat, és figyelmeztetéseket kiváltó kódrészeket javítottam ki, ennek inkább a fejlesztők fogják hasznát venni.

Jenei Gábor
Jenei Gábor

Milyen segítséget kaptál a munkád során?

– Egyrészt a Novell magyarországi munkatársaitól is kaptam segítséget, de azt hiszem, hogy a legtöbb segítséget a projekt hivatalos fórumainak, a levelezőlistának és az IRC csatornának köszönhetem. Több segítőkész, és türelmes fejlesztővel is találkoztam ezeken a helyeken, pár kódrészt tulajdonképpen együtt írtunk meg tökéletesre más fejlesztőkkel.

Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?

– Megismertem a sok helyen használt git rendszert, ez azért jó, mert elég elterjedten használnak ma már ilyen rendszereket, és én előtte nem nagyon találkoztam hasonlóval. Emellett pár linuxos tapasztalatot is sikerült szerezni, főleg hibakeresés terén. Egyébként a Linuxot már régóta használtam a Windows mellett, eddig a Debian disztribúcióval voltam legjobban megelégedve.

A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?

– Egyenlőre csak annyira tervezem a részvételt, hogyha valami kérdés az én fejlesztéseimmel kapcsolatban merülne fel a fejlesztők között, abban segíteni fogok, de most kezdtem el az egyetemen az utolsó évemet, ezért nem tervezem, hogy aktívan részt veszek a fejlesztésben egy ideig. De később szívesen szállnék be más szabad projektekbe is. Érdekes téma lehet a kernel írás is (habár ez elsőre biztos nehezen menne, mert elég összetett területről van szó), és érdekel egyéb hasznos linuxos programok fejlesztése is.

Köszönöm az interjút!

Egyszerűbb hibajelentés

LibreOffice logó A LibreOffice-hoz eddig is többféleképpen lehetett hibabejelentést küldeni: közvetlenül a fejlesztőknek szólni, Bugzilla, vagy az OpenScope hibabejelentőjén keresztül.

Most egy új felület segíti a hibajelentést: „a hibaküldő segéd/tündér”. A LibreOffice.org oldalról elérhető hibajelentő oldal lépésről lépésre végigvezet a hibajelentés módján. Akinek van a Freedesktop Bugzillához felhasználói neve és jelszava, annak nem szükséges újra regisztrálnia, azt felhasználva egyszerűen megteheti a hibajelentést.

A felülete egyszerű, a cél az hogy minél pontosabb hibajelentések kerüljenek a Bugzillába, ezzel is segítve a LibreOffice fejlesztését.

hibajelentő tündér

Forrás: blog.documentfoundation.org.

Új betűk: a LibreOffice az élen

Elkészült, és a LibreOffice fejlesztői változatában már helyet is kapott a Linux Libertine G és Biolinum G betűk új kiadása. A betűkészletek tartalmazzák a Linux Libertine fejlesztés legújabb eredményeit (kivéve több dekorációs célú betűváltozatot, mint a körvonalas betűk vagy a nagy méretű iniciálék), ezenfelül további támogatást nyújtanak a tudományos és szépirodalmi szövegek szedéséhez. A kiadás összefoglalója négy oldalon keresztül mutatja be az új képességeket, amelyek közül számosat eddig csak kiadványszerkesztő programokban (vagy még ott sem) lehetett megtalálni.

A LibreOffice az első program a dokumentumszerkesztők és a DTP programok közül, ami alapból támogatja azokat az extra ligatúrákat, illetve betűkészletjeleket (betűtípustól függően ezek az fj, ffj; kurzív gy, gj, gf, gfi stb. jelek, illetve jelkombinációk), amelyekhez az igényes kiadványok készítésénél a magyar könyvkiadás a teljesen digitalizált nyomtatás elterjedéséig ragaszkodott. (A mellékelt kép a Linux Libertine, a magyar szövegszedést kiemelten támogató Linux Libertine G, és egy – 1982-ben nyomtatott – Garamond betűtípusú szövegrészleten mutatja be a gy ligatúra, illetve a g-t követő kurzív f jelváltozat szerepét.) Szintén a ligatúrákhoz kapcsolódó új képesség, hogy ha az elválasztás önálló fi-ligatúrát eredményez, akkor ezt egy keskenyebb f betűváltozat és i betű fogja helyettesíteni (mivel ligatúra önmagában nem maradhat itt a magyar nyomdai elválasztási szabályok szerint).
“Új betűk: a LibreOffice az élen” bővebben

Blahota István: Bevezetés a LibreOffice használatába

LibreOffice logó Blahota István – a Nyíregyházi Főiskola tanára – egy 100 oldalas, kezdőknek szóló jegyzetet írt a LibreOffice használatáról (Writer, Calc, Impress). A jegyzetet már májusban közzétette, de mostanra a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megjelent.

Interjú Rabi Péterrel

Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Rabi Péter a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.

Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?

– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov 🙂

Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?

– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.

Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?

– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.

Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?

– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.

Rabi Péter
Rabi Péter

A munkám során egyaránt foglalkoztam a LibO fejlesztésénél használt szoftverek karbantartásával, és az irodai programcsomag felhasználók által használt részével is.

Konkrét példaként említeném a bemutató sablonok neveinek lokalizációját, ami egy rendkívül könnyű problémának indult, de idővel egyre bonyolultabbá vált. Innovatív feladat pedig például a statikus kódelemző eszközökkel való kísérletezés volt.

Milyen segítséget kaptál a munkád során?

– Tímár Andrással, a szakmai vezetőmmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot Skype-on (távmunkában dolgoztam). Tőle kaptam a feladataim nagy részét, és nagyon sok segítséget nyújtott főleg az elején, amikor még semmiről sem tudtam, hol keressem. A levelezőlistán és a fejlesztői IRC csatornán is mindig nagyon segítőkészek voltak – ezeken a helyeken folyik a hivatalos kommunikáció. Itt mások kérdéseiből is sokat tanultam a kódról.

Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?

– A nyílt forrású fejlesztés szervezéséről, a döntéshozás mechanizmusáról és a minőségbiztosításról ellesett dolgokat tartom a leghasznosabbnak, mivel ezekről azelőtt szinte semmit sem tudtam. Megismerkedtem néhány hasznos szoftvereszközzel is, amiket még biztosan használni fogok szoftverfejlesztőként.

A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?

– Kaptam néhány érdekes feladatot a gyakorlat során, melyek megoldásával nem tudtam végezni, és amikkel még biztosan foglalkozni fogok szabadidőmben. Szerintem érdemes bekapcsolódni a LibO fejlesztésébe, mivel könnyű olyan problémát találni, ami felkelti az érdeklődést és illeszkedik a tudásszinthez. A fejlesztői közösség biztos hátteret jelent, és a munka eredménye biztosan sok emberhez eljut.

Köszönöm az interjút!

LibreOffice Portable 3.4.3

Ahogy azt már korábban megszokhattuk, a legújabb LibreOffice-ból (v. 3.4.3) is megjelent a portable/hordozható változat.

Ez is, mint a korábbi LibO Portable változatok, teljes értékű irodai programcsomag, mely mindazokat a kényelmi funkciókat nyújtja, amelyeket a hagyományos LibreOffice-nál megszokhattunk.

Elérhető innét: http://download.documentfoundation.org/libreoffice/portable/3.4.3/ vagy nem gyakorlott felhasználóknak innét a szokásos két változatban (mind a két változat tartalmazza a magyar nyelvű felhasználói felületet).

Természetesen továbbra is elérhető a Libreoffice 3.3.4 hordozható változata.