Címke: odf

Az IT café-n megjelent MTI hír szerint most készítik elő a kormányhatározatot, hogy az ODF (OpenDocument) legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum a kormányzati szférában. Ez a formátum egyike a két nyílt dokumentumformátumnak, ami nemrégiben magyar szabvány lett. Az irodai programcsomagok piaci versenyének záloga a nyílt és közös dokumentumformátum, és a két számításba jöhető magyar szabvány az ODF és az Office Open XML (OOXML).

Az ODF a Google Dokumentumok, IBM Lotus Symphony, KOffice, LibreOffice és OpenOffice.org alapértelmezett dokumentumformátuma, az OOXML a Microsoft Office-é. Több jel mutat azonban arra, hogy a Microsoft szakemberei által létrehozott OOXML dokumentumformátum szabványosítása csak válaszul született az OpenOffice.org és más nyílt forráskódú irodai programcsomagok által használt ODF-re:

Az OpenOffice.org elsőként állt át nyílt dokumentumszabvány, az ODF használatára az elterjedt irodai programcsomagok közül 2005 második felében. Az ODF-et egy független szervezet, az OASIS hozta létre, a szabványosító bizottságban a Microsoft elutasította a részvételt, de az ACM, Boeing, IBM, Sun Microsystems és még sok más szervezet és független szakember részvételével zajló munka sikeres volt: 2005 első felében OASIS szabvány, 2006-ban ISO szabvány lett az OpenDocument 1.0.

A Microsoft 2006-ban szabványosította az ECMA-val az OOXML-t, és vitatott módon az ISO-val 2008-ban. Az OOXML-t nemcsak bonyolultsága (egy nagyságrenddel terjedelmesebb a szabvány, mint az ODF-é) és szabványokat elvető megoldásai miatt kritizálják (nem használja a meglévő nemzetközi szabványokat, termékfüggő: a Microsoft Office korábbi verzióinak sajátosságait építi be egy nemzetközi szabványba), hanem azért is, mert még a Microsoft Office 2010 sem támogatja az elvárható minimális mértékben: A vállalati és kormányzati IT-stratégia része a tervezhetőség, ennek ellenére a Microsoft irodai programcsomagjának legújabb változata (Microsoft Of­fice 2010) nem állt át az ISO-szabványosítás által megkövetelt nyílt dokumentumformátumra (OOXML Strict), sőt egyáltalán nem képes ilyen formátumban menteni a dokumentumait, helyette az ISO szabvány szerint átmeneti, új dokumentumok létrehozására nem használható OOXML Transitionalt alkalmazza még mindig a Microsoft ISO szabványosítás során tett ígéretei ellenére. Ennek közvetlen hatása van a magyar közszféra számára is, mivel a Microsoft eszközei a várhatónál jobban korlátozzák a piaci versenyt.

A kormány tervezett döntése nem példa nélküli. Dánia tavaly januárban jelentette be, hogy csak az ODF-et fogja támogatja idén áprilistól a kormányzati szférában. Ahogy parlamenti képviselőjük, Per Clausen fogalmazott, véleményük szerint csak egy nyílt dokumentumszabványt szabad választani. A döntést hagyhatnák a piacra is, de a tankönyveikben az is benne van, hogy az államnak be kell avatkoznia, ha a piac a monopólium irányába mozdul el.

A magyar kormányzati döntés nagy mértékben elősegítheti a LibreOffice és más nyílt forráskódú programok terjedését is, amitől becslések szerint évi 60-300 milliárd forint közpénz megtakarítása remélhető.

Kenczler Mihály cikke ezen a címen jelent meg a mai Népszabadságban. Témája az OpenDocument és az Office Open XML nyílt dokumentumszabvány, a korábban itt is ismertetett Fraunhofer-jelentés alapján. A cikkhez a következő megjegyzést fűztem:

A PDF ISO szabvány 2008 óta (ISO/IEC 32000-1:2008), hibrid formában pedig tökéletesen szerkeszthető: az egyik legnépszerűbb, ingyenes OpenOffice.org-bővítmény, a Sun PDF Import Extension telepítése után az OpenOffice.org képes hibrid ODF-PDF állományok mentésére és olvasására. Az ilyen PDF állományok tartalmazzák az ODF forrást is, így miközben a PDF minden előnyével rendelkeznek (pontos megjelenítés és nyomtatás minden platformon az ingyenes Adobe Readerrel és más PDF-megjelenítő programokkal), megnyithatók és szerkeszthetők OpenOffice.org-gal!

Természetesen a tökéletes kompatibilitás még egyetlen egy irodai csomag különböző változatai között sem áll fenn (a legsúlyosabb, mikor egyáltalán nem nyitja meg a régi formátumú állományokat a program új változata). Az OpenOffice.org ilyen szempontból jobban áll, hiszen régóta foglalkozik a kompatibilitási problémákkal (többek között a Microsoft Office régebbi zárt, nem publikus fájlformátumaival) és elsők között vezette be a nagyobb kompatibilitást nyújtó XML-alapú állományformátumokat.

Az ismert kompatibilitási problémák miatt az OpenOffice.org jelenlegi marketingje a hangsúlyt arra fekteti, hogy az OpenOffice.org kiváló, könnyen kezelhető és szabadon használható szoftver: http://hu.openoffice.org/why/, amely nem mellékesen kiváló magyar honosítással is rendelkezik (fejlesztői blog: http://www.openoffice.hu/). Nemcsak érdekesség, hogy a magyar OpenOffice.org-fejlesztők, honosítók és forgalmazók jövőre Budapestre várják az OpenOffice.org fejlesztőit és felhasználóit az OpenOffice.org rendes évi nemzetközi konferenciájának megrendezésével.

Sajnos a formátum és a szoftver nem válik el a cikkben sem, mindez amiatt, mert az Office Open XML-t jelenleg az MS Office, az ODF-et pedig az OpenOffice.org kezeli legjobban. A Microsoft Halloween dokumentumok alapján, amely az inkompatibilitás megőrzésében látják a szoftveróriás monopolhelyzetének megőrzését, a Microsofttól nem is várható az MS Office-ban elfogadható minőségű ODF kezelés, emiatt külső kiegészítő modulokra (mint az ingyenes Sun ODF plugin for Microsoft Office) vagy az OpenOffice.org használatára van szükség.

Még egy fontos szempont a formátumokhoz: a Microsoft és disztribútorainak évi 25-100 milliárd forint nagyságrendű állami támogatása súlyos teher az adófizetőknek. Nem véletlen, hogy nem csak az üzleti világban, hanem az állami szférában is egyre több helyen használnak szabad szoftvereket, már hazánkban is. A kompatibilitás (a szabad szoftver használta nyílt szabvánnyal) a lehető legjobb lesz, és a Microsoft még mindig adhatja ingyen a programjait az iskolásoknak. (Jelenleg több milliárd forintot fizet az állam csak az iskolások és tanáraik Microsoft szoftverhasználata után, de így sem kapják meg ingyen a Windows operációs rendszert, ami az „ingyen” programok használatához szükséges, sőt a többi programot sem, mert az iskola elvégzése vagy az elbocsátás után meg kell vásárolniuk a programokat, ha továbbra is használni szeretnék azokat. [Gondban is vagyok, hogy akkor most feleségem, miután állást nem tudtak neki biztosítani idén az egyetemen, de óraadóként teljes óraszámban tanít és tanársegédként szerepel a rendszerben, minek is számít.])

Megjelent egy tanulmány az ODF 1.0 (ISO/IEC 26300) és az Office Open XML (ISO/IEC 29500) szabványok interoperabilitásának elemzéséről a német Fraunhofer Intézet kiadásában.

Mivel mindkét szabvány nálunk is hatályos, a tanulmány nekünk is érdekes információkat tartalmaz.

A két szabvány MSZ ISO/IEC 26300:2009 és MSZ ISO/IEC 29500:2009 jelzettel az idén lépett hatályba (Az OOXML négy részből áll: MSZ ISO/IEC 29500-1:2009, MSZ ISO/IEC 29500-2:2009, MSZ ISO/IEC 29500-3:2009, MSZ ISO/IEC 29500-4:2009 jelzettel, a szabványok listájában így szerepelnek).

A tanulmány hasznos lehet azoknak akik most fontolgatják a szabványos dokumentumok közül mely dokumentum formátumot válasszák ki, a későbbi alkalmazáshoz.

Bemutatja annak a hátterét annak is, hogy az OOo-ban megvalósított OOXML szűrő tökéletes sohasem lesz.

Ne feledjük azonban a tanulmány korlátait az OOo 3.x változataiban már a ODF 1.2 (tervezet) az alapértelmezett, az OOo továbbra is támogatja az ODF 1.0 változatot is. Az OOXML teljes támogatása még a 2010-ben megjelenő Microsoft Office-ban sem fog megvalósulni.

A tanulmány célja, hogy elemezze a két szabványt, az alapkoncepciójuk és a kiválasztott tulajdonságok szabvány keretén belüli megvalósításának segítségével, a könnyebb érthetőség kedvéért táblázatos formában bemutatja az átfordíthatóságot a két szabvány között.

ODF->OOXML->ODF, és az OOXML-> ODF->OOXML átalakításokat vizsgálták csak.

Az elemzés során nem használják szabványok megvalósítását a Microsoft Office vagy az OpenOffice.org alkalmazásokban, a különböző példákat egyszerű XML szerkesztőben fejlesztették ki, amely támogatja mindkét szabványt.

Röviden az összefoglalás lényege:

Sok funkció, leginkább ami az egyszerűbb dokumentumokban találhatók egyszerűen átvihetők a másik szabvány alá, más funkciók átvitele nagyon bonyolult vagy egyszerűen lehetetlen . Egyenként kell megvizsgálni minden esetet figyelembe véve a korlátozásokat, hogy az adott funkció csoport teljesen átvihető, részlegesen vagy egyáltalán nem.

Mielőtt bárki választana a két dokumentum formátum, és a két alkalmazás között, gondolja át, hogy a formátumok átalakítása milyen hatással van a dokumentumaira.

Érdekes felfedezést tettem ma. A Windows 7-tel szállított Wordpad szövegszerkesztő ismeri az Open Document formátumot. Megnyitottam vele egy közepesen bonyolult ODT-t, az OpenOffice.org 3.1 Adminstration Guide-ot. A Wordpad figyelmeztetett, hogy ne várjak tökéletes alakhűséget. Egyes formázások elvesztek, például az élőfejek és előlábak, hiszen a Wordpad ömlesztve jeleníti meg a dokumentumokat, nem lapokra tördelve. A tartalomjegyzék is kicsit elcsúszott. A tartalom viszont teljes mértékben átjön, a dokumentum gond nélkül elolvasható.