A LibreOffice fejlesztéséről és programozásáról szóló sorozatot indított 2018 végén a TDF. Ezekkel a tananyagokkal az a célja az alapítványnak, hogy segítse a kezdő fejlesztőket abban, hogy minél gyorsabban el tudják sajátítani azokat a nélkülözhetetlen ismereteket, amelyek a LibreOffice C++-ban történő fejlesztéséhez szükségesek, továbbá megismertessék őket a LibreOffice kódjával, valamint a Git/Gerrit rendszerekkel.
A tanfolyam azóta is tart, az érdeklődők a Wikioldalon találják meg az eddig megjelent részeket.
A LibreOffice közösség rendszeresen készít interjúkat fejlesztőkkel, hozzájárulókkal, akik nélkül az idén 8 éves LibreOffice nem tartana ott ahol tart. Ezekről az interjúkról rendszeresen beszámolunk itt a LibreOffice.hu weboldalon is, a magyar szerzők interjúit pedig – frissítve, a szerzővel egyeztetve – lefordítjuk magyarra is (lásd itt).
A közösség ezúttal Andreas Kainz-cal készített interjút. Kainz munkáival gyakran találkozhatnak a LibreOffice felhasználók, mert egyrészről a LibreOffice 5.4-ben bemutatkozott Notebookbar az ő keze nyomán jött létre, másrészről pedig számtalan olyan apróságot tett a LibreOffice-ba, amely megkönnyíti a mindennapi használatát (Elementary és Breeze ikonkészlet, új táblázatstílusok stb.).
Az interjúból számtalan dolog kiderül még Andraesról és a terveiről.
A hazai fejlesztőkkel már nem először készül interjú. Vajna Miklóssal, Nagy Róberttel korábban készültek interjúk, valamint a Novell gyakornoki programjában részt vevő két hallgatóval, Jenei Gáborral és Rabi Péterrel. Ezúttal az FSF.hu ösztöndíjasával, Zolnai Tamással készített interjú olvasható.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Jenei Gábor vagyok, az ELTE informatikai karán harmadéves BSc hallgató. Szabadidőmben szívesen fényképezek, kirándulok, és nagyon szeretem a vonatokat. Ezenkívül persze szeretek programozni is néha, általában még magamnak találok ki érdekes feladatokat. Az informatikán belül leginkább a biztonság, titkosítás, és rosszindulatú szoftverek elleni küzdelem érdekel. Az egyetem elvégzése után is úgy tervezem, hogy errefelé orientálódok. A sci-fi nem annyira az én műfajom, de ha már választani kell, inkább StarWars. 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novellt évfolyamtársaim ajánlották, és persze ismertem már régről a Novell Netware operációs rendszert. A LibreOffice-szal még nem nagyon találkoztam, mivel Debian Linuxot használok, és ennek még a legújabb végleges verziója is OpenOffice.org-ot tartalmaz. De azért gyakorlat előtt már feltettem a gépemre a forrásból fordított LibreOffice-t. Vonzó volt, hogy egy nagy szoftvert fejleszthetek, amit világszerte sokan használnak akár minden nap, és hogy a Linux-disztribúciók nagy részének ezáltal a társszerzője leszek. Maga a LibreOffice kevésbé vonzott, de jó volt foglalkozni az adatbázis-kezelővel, így elmélyíthettem, amit előtte már elméletben megtanultam.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Előképzettségem csak az egyetemről volt, illetve egy alap szinten már előtte is ismertem a C-t (nem a C++-t). Az egyetemen elég jól megismertük a C++ nyelvet, és sok elméleti dolgot is megtanultam, amit most sikerült alkalmazni, de a teljes képzettséghez mindig kell egy kis saját gyakorlás is az egyetem mellett szerintem. Így jobban megérthető az ottani anyag is, és tapasztalat szempontjából sem egy utolsó dolog. Emellett meg vagyok elégedve az egyetemi oktatással, oktatókkal.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Ahogy már utaltam rá, az adatbázis-kezelőnek (Base) sikerült két hibáját is kijavítani, ez azért jelentős eredmény, mert sok felhasználót érintő hibát oldottam meg először, és a Base modulnak jelenleg nincs konkrét felelőse, ellentétben a modulok többségével. Emellett más hibákat is javítottam, a PDF exportáló panel egyértelműbbé tétele is a nevemhez fűződik. A többi eredményem kevésbé látványos a felhasználók számára, a forráskódban lévő fordítási hibákat, és figyelmeztetéseket kiváltó kódrészeket javítottam ki, ennek inkább a fejlesztők fogják hasznát venni. Jenei Gábor
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Egyrészt a Novell magyarországi munkatársaitól is kaptam segítséget, de azt hiszem, hogy a legtöbb segítséget a projekt hivatalos fórumainak, a levelezőlistának és az IRC csatornának köszönhetem. Több segítőkész, és türelmes fejlesztővel is találkoztam ezeken a helyeken, pár kódrészt tulajdonképpen együtt írtunk meg tökéletesre más fejlesztőkkel.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– Megismertem a sok helyen használt git rendszert, ez azért jó, mert elég elterjedten használnak ma már ilyen rendszereket, és én előtte nem nagyon találkoztam hasonlóval. Emellett pár linuxos tapasztalatot is sikerült szerezni, főleg hibakeresés terén. Egyébként a Linuxot már régóta használtam a Windows mellett, eddig a Debian disztribúcióval voltam legjobban megelégedve.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Egyenlőre csak annyira tervezem a részvételt, hogyha valami kérdés az én fejlesztéseimmel kapcsolatban merülne fel a fejlesztők között, abban segíteni fogok, de most kezdtem el az egyetemen az utolsó évemet, ezért nem tervezem, hogy aktívan részt veszek a fejlesztésben egy ideig. De később szívesen szállnék be más szabad projektekbe is. Érdekes téma lehet a kernel írás is (habár ez elsőre biztos nehezen menne, mert elég összetett területről van szó), és érdekel egyéb hasznos linuxos programok fejlesztése is.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.Rabi Péter
A munkám során egyaránt foglalkoztam a LibO fejlesztésénél használt szoftverek karbantartásával, és az irodai programcsomag felhasználók által használt részével is.
Konkrét példaként említeném a bemutató sablonok neveinek lokalizációját, ami egy rendkívül könnyű problémának indult, de idővel egyre bonyolultabbá vált. Innovatív feladat pedig például a statikus kódelemző eszközökkel való kísérletezés volt.
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Tímár Andrással, a szakmai vezetőmmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot Skype-on (távmunkában dolgoztam). Tőle kaptam a feladataim nagy részét, és nagyon sok segítséget nyújtott főleg az elején, amikor még semmiről sem tudtam, hol keressem. A levelezőlistán és a fejlesztői IRC csatornán is mindig nagyon segítőkészek voltak – ezeken a helyeken folyik a hivatalos kommunikáció. Itt mások kérdéseiből is sokat tanultam a kódról.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– A nyílt forrású fejlesztés szervezéséről, a döntéshozás mechanizmusáról és a minőségbiztosításról ellesett dolgokat tartom a leghasznosabbnak, mivel ezekről azelőtt szinte semmit sem tudtam. Megismerkedtem néhány hasznos szoftvereszközzel is, amiket még biztosan használni fogok szoftverfejlesztőként.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Kaptam néhány érdekes feladatot a gyakorlat során, melyek megoldásával nem tudtam végezni, és amikkel még biztosan foglalkozni fogok szabadidőmben. Szerintem érdemes bekapcsolódni a LibO fejlesztésébe, mivel könnyű olyan problémát találni, ami felkelti az érdeklődést és illeszkedik a tudásszinthez. A fejlesztői közösség biztos hátteret jelent, és a munka eredménye biztosan sok emberhez eljut.
2011-ben a LibreOffice 7 fejlesztői helyet nyert el a Google Summer of Code programban. Ez a 7 egyetemi hallgató egész nyáron egy-egy LibreOffice-hoz köthető projekten fog dolgozni, reméljük sikerrel.
Marco Cecchetti az SVG exportszűrőt fejlesztené tovább. A projekt célja, hogy például egy Impress-bemutatót menteni lehessen SVG-ben, navigálni lehessen több dia között, és működjenek a diaátmenetek is.
Xisco Fauli egyes Java nyelven implementált programrészeket írna át Pythonba, nevezetesen egyes varázslókat (tündéreket). Ennek az az értelme, hogy a LibreOffice szabadulni szeretne a Java Runtime-tól való függőségtől, beépített Python interpreter pedig amúgy is van benne.
Anurag Jain a Calc adatbeviteli sorát szeretné egysorosról többsorosra átírni. Jelenleg egyetlen hosszú sor áll rendelkezésre az adatbevitelre, ezt egy átméretezhető, többsoros beviteli mezőre kellene változtatni.
Matúš Kukan arra vállalkozott, hogy elemző eszközök, például a KCacheGrind segítségével feltárja a LibreOffice futásakor jelentkező szűk keresztmetszeteket. Munkájának eredménye a LibreOffice sebességének növekedése lehet.
Eilidh McAdam azt vállalta, hogy a Microsoft Visio diagramszerkesztő program fájlformátumához készít importszűrőt, hogy a Visioval készült fájlokat be lehessen olvasni Drawba, és lehessen szerkeszteni ezeket a rajzokat Drawban.
A Timo művésznéven regisztrált hallgató a LibreOffice súgórendszerét fogja átalakítani. A cél az volna, hogy a LibreOffice saját, nehézkesen szerkeszthető súgórendszere valamilyen szabványos és széles körben ismert formátumban legyen. Az első lépés a wiki formátumra alakítás volt, a következő lépés, ami Timo feladata, hogy a wiki formátumról natív formátumra alakítsa vissza a fájlokat. Így a jövőben a súgó szerkesztése a wikiben történne, azt alakítanák vissza platformspecifikus súgófájlokká, amelyek egyúttal jobban integrálódnának a rendszerbe.
Vajna Miklós idén az RTF importszűrőt szeretné felfejleszteni használható szintre. Tavaly az RTF exportszűrővel nagyot alkotott, ideje, hogy az ezzel mentett RTF-eket vissza is tudja olvasni a LibreOffice. 🙂
Gratulálunk a nyerteseknek, és munkájukhoz sok sikert kívánunk.
A felesége révén Burmában letelepedett – fizikus végzettségű – informatikus, Keith Stribley önkéntes munkájának eredménye, hogy a Graphite fejlett betűtechnológia alapértelmezett része lett a LibreOffice-nak. A LibreOffice egyik hibajegyéből és egy blogüzenetből tudtuk meg, hogy Keith tragikus hirtelenséggel elhunyt a múlt héten. Az említett hibajegyben található fejlesztést, amellyel a Graphite motor egy nagyságrenddel gyorsabbá válik a LibreOffice-ban (és Keith az integrációján dolgozott éppen), kollégái az emlékének szentelték. Keith Stribley, ahogy a Graphite betűtechnológiával is, egyéb fejlesztéseivel is új hazáját szolgálta, de a burmai nyelvhez szorosan nem kötődő kéréseinket (például a Graphite korábbi elválasztási problémáit) is késedelem nélkül javította a hibabejelentéseink alapján. Munkái közül kiemelhető a Graphite OpenOffice.org kiegészítő, ami lehetővé teszi a telepített Graphite betűkészletek tulajdonságainak megtekintését LibreOffice-ban (a program az angol és a burmai mellett magyar honosítással rendelkezik), valamint kollégájával, Martin Haskennel jegyzett, az OpenDocument formátum fejlett betűtechnológiai támogatására vonatkozó javaslata. (Ez utóbbinak köszönhető, hogy a LibreOffice-ba bekerült, az FSF.hu Alapítvány támogatásával készült Graphite betűkészletek, a Linux Libertine G és Biolinum G betűtulajdonságai könnyen megjegyezhető, az OpenType-éval részben megegyező négybetűs azonosítókkal érhetők el, nem pedig számokkal.)
Utolsó hozzá írott levelemben javasoltam Keithnek, hogy a LibreOffice 3.3-ban megjelent új lehetőséggel, a kiegészítőkben használható panelekkel egyesítse Graphite kiegészítője és a Linux Libertine G és Biolinum G betűkhöz készült tipográfiai eszköztár előnyeit. Ez a feladat most már ránk maradt. A Graphite (még általánosabban Betűtulajdonságok) LibreOffice panel, ha elkészül, Keith emlékét fogja őrizni.
Jó hír a LibreOffice és az Ubuntu fejlesztői és felhasználói számára, hogy a Canonical 2011. február 1-től kezdve alkalmazza Bjoern Michaelsent, aki az Ubuntu Desktop Team tagjaként a LibreOffice csomagolásáért fog felelni.
Bjoern Michaelsen az elmúlt három évben az OpenOffice.org hamburgi (Sun/Oracle) fejlesztőcsapatának volt tagja. Kifejlesztette a Usage Tracking funkciót az OpenOffice.org-hoz, elég sok hibajavítást és refaktorálást végzett a Writer kódjában, de ő volt az egyik fő fejlesztője az új build rendszernek is, amely a dmake helyett GNU make alapokra helyezi a folyamatot, és amelyre az OpenOffice.org és a LibreOffice is hamarosan átáll.
Mivel sokan szeretik tudni, hogy egy-egy projekten belül vannak-e magyarok, s azok pontosan „kicsodák”, talán nem lesz meglepő, hogy Vajna Miklóssal is készített egy interjút a TDF blog.
Az interjú (eredetileg) angolul van, s elérhető a TDF blogon.
Azok, akik nem tudnak – kellőképpen – angolul elérhető (Miklós tolmácsolásában) a magyar nyelvű változat.
Előfordult már, hogy egy-egy projekten dolgozókat meginterjúvoltak, hogy ne csak mint programozót ismerje a szélesebb (nem-fejlesztői) közösség, hanem mint “magánembert” is.
Ilyen interjúsorozatot a Blender is készített ezelőtt pár évvel. Úgy tűnik, hogy most a Document Foundationnél találták ki, hogy egy ilyen interjúsorozatot kellene készíteni, melynek első darabja már elérhető a TDF blogon. Az első részben Norbert Thiébaud-dal ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
A LibreOffice fejlesztéséről és programozásáról szóló sorozatot indított 2018 végén a TDF. Ezekkel a tananyagokkal az a célja az alapítványnak, hogy segítse a kezdő fejlesztőket abban, hogy minél gyorsabban el tudják sajátítani azokat a nélkülözhetetlen ismereteket, amelyek a LibreOffice C++-ban történő fejlesztéséhez szükségesek, továbbá megismertessék őket a LibreOffice kódjával, valamint a Git/Gerrit rendszerekkel.
A LibreOffice közösség rendszeresen készít interjúkat fejlesztőkkel, hozzájárulókkal, akik nélkül az idén 8 éves LibreOffice nem tartana ott ahol tart. Ezekről az interjúkról rendszeresen beszámolunk itt a LibreOffice.hu weboldalon is, a magyar szerzők interjúit pedig – frissítve, a szerzővel egyeztetve – lefordítjuk magyarra is (lásd 
Nemrég adtunk hírt arról, hogy 
2011-ben a LibreOffice 7 fejlesztői helyet nyert el a Google Summer of Code programban. Ez a 7 egyetemi hallgató egész nyáron egy-egy LibreOffice-hoz köthető projekten fog dolgozni, reméljük sikerrel.
A felesége révén Burmában letelepedett – fizikus végzettségű – informatikus, Keith Stribley önkéntes munkájának eredménye, hogy a Graphite fejlett betűtechnológia alapértelmezett része lett a LibreOffice-nak. A LibreOffice 
Jó hír a LibreOffice és az Ubuntu fejlesztői és felhasználói számára, hogy a Canonical 2011. február 1-től kezdve alkalmazza 
Mivel sokan szeretik tudni, hogy egy-egy projekten belül vannak-e magyarok, s azok pontosan „kicsodák”, talán nem lesz meglepő, hogy Vajna Miklóssal is készített egy interjút a TDF blog.
Előfordult már, hogy egy-egy projekten dolgozókat meginterjúvoltak, hogy ne csak mint programozót ismerje a szélesebb (nem-fejlesztői) közösség, hanem mint “magánembert” is.