LibreOffice 3.4.2 portable

Elkészült a LibreOffice USB-kulcsra telepíthető változata a legutóbbi kiadásból. A LibreOffice 3.4.2 portable letölthető a magyar és 12 másik nyelvet is támogató sztenderd és az 57 nyelvet támogató „All language” változatokban.

A LibreOffice hordozható változata teljes értékű irodai programcsomag, mindazokkal a kényelmi, praktikus és hasznos funkciókkal, amelyeket a hagyományos kiadás esetén megszokhattunk. Természetesen a megszokott kiegészítők (pl. magyar nyelvhelyesség-ellenőrző) is feltelepíthetők a hordozható változathoz.

Új kézikönyvek és Full Circle cikksorozat

LibreOffice logó A LibreOffice dokumentációs csapata bejelentette, hogy elkészült az Impress bemutató-készítő és a Draw rajzolóprogramhoz a hivatalos kézikönyv (angol nyelven). A korábbi kötetekhez hasonlóan (pl. Math könyv) ezek is ingyenesen letölthetőek, akár fejezetenként, akár egyben (ODT és PDF formátumban is).

Magyar nyelven érhető el a Full Circle magazin nemrégiben indult LibreOffice cikksorozata. A 46. szám magyar kiadásában megjelent első cikk röviden áttekinti a LibreOffice alkalmazásait, nyelvi alapbeállításait és a PDF dokumentumok készítését. A 47. szám cikke a Writer szövegszerkesztő használatát mutatja be: levélszerkesztés közvetlen bekezdésformázással, dátum beszúrásával és módosításával, bemutatva az egérrel kényelmesen kezelhető vonalzót is. A 48. szám cikke bevezet a bekezdés- és egyéb stílusok használatába, amelyek pótolhatatlan segítséget nyújtanak a nagyobb dokumentumok készítéséhez. (A stílusokról bővebben a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzetben olvashatunk.)

SmART galéria, a Diagram kiterjesztés új arca

Új néven és megújult formában érhető el a LibreOffice és az OpenOffice.org irodai programcsomaghoz szánt – magyar nyelven is használható – diagramkészítő kiterjesztés a SmART.

  • A régi Diagram elnevezés problémája az volt, hogy az irodai programcsomag már kínált hasonló nevű funkciót. A CHART2 néven ismert modul a felhasználói felületen Diagram, vagy magyarul Diagram, néven volt elérhető, s ezért nem volt egyértelmű az elnevezés felhasználói felületen.

Természetesen az átnevezés mellett valódi fejlesztések is megvalósultak, hiszen az eddigi négy diagramtípust újabb négy diagramtípussal egészült ki. A SmART galériában ennek megfelelően – az átláthatóság növelése és a későbbiekben bevezetendő új diagramtípusok lehetőségére gondolva – kategóriákba rendezve jelennek meg az típusok.

  • A munka hatékonyabbá tétele érdekében bevezetésre került a billentyűzetről történő navigáció lehetősége, amellyel gyorsabban akár egérhasználat nélkül is módosíthatjuk a diagramokat.
  • A SmART galéria kényelmesen a „Beszúrás” menüből, vagy a „SmART” eszköztár engedélyezésével akár egy gombnyomással megjeleníthető.
  • Újdonság, hogy az egymásnak megfeleltethető diagramok egymás között átalakíthatók.
  • Fejlődött a diagramok testreszabásának lehetősége is. Az eddig részletes beállások mellet új, látványosabb sablonok és előnézet segít megtalálni a legjobb kombinációt.
  • Lehetőség van közvetlen szövegbevitel mellett a „Szerkesztés” eszköztáron is megadni szöveget.
  • Visszamenőleges kompatibilitás a Diagram kiterjesztéssel.

A jelenleg támogatott diagramtípusok:

“SmART galéria, a Diagram kiterjesztés új arca” bővebben

TrueType és LibreOffice a Wikipédiában

A napokban is hírt adtak róla itt és itt, de valószínűleg a működése óta írogatnak a Wikipédia válságáról (pl. Válságban van a Wikipédia 2007-ben, de tavaly már a Google mutatott kiutat a szuahéli nyelvű Wikipédia-szócikkek pályázat útján való sikeres bővítésével Kelet-Afrikában). Bár válságról túlzás beszélni, az ilyen cikkek felhívják a magyar nyelvű Wikipédiára is a figyelmet, ami nagyban hozzájárulhat a LibreOffice népszerűsítéséhez is, ahogy ezt az új TrueType szócikk is mutatja. “TrueType és LibreOffice a Wikipédiában” bővebben

Megjelent a LibreOffice 3.4.2

LibreOffice logó A Document Foundation (TDF) bejelentette a LibreOffice 3.4.2 megjelenését. Ez a 3.4-es sorozat harmadik kiadása, amelyet a TDF mind az egyéni, mind az intézményi felhasználók számára javasol, ugyanis ebben a kiadásban a 3.4-es sorozatban felfedezett fontosabb hibák túlnyomó többsége javítva van.

A TDF azt tanácsolja a nagy intézményeknek, hogy a LibreOffice bevezetéséhez vegyék igénybe egy támogató partner szolgáltatását. A terméktámogatás kiterjed az egyedi igényeknek megfelelő testreszabásra, az áttérési folyamat segítésére és az ügyfélnek fontos hibák soron kívüli javítására. A TDF partnereivel megkötött terméktámogatási szerződés közvetett módon anyagilag is segíti a projektet, megteremti a fejlesztés pénzügyi fedezetét, növeli a szervezet stabilitását, és felgyorsítja a növekedését. Új verzió telepítése előtt ajánlott elolvasni a kiadási megjegyzéseket.

A LibreOffice 3.4.2 mintegy 300 hozzájáruló közös munkájának eredménye. Ez több mint 23 000 commitot jelent, körülbelül 5 millió kódsor lett hozzáadva, megváltoztatva vagy törölve.

A fejlesztői közösség sokszínű és kiegyensúlyozott. Az Oracle és a SUSE a commitok 25-25%-áért felelős, további 25% a közösségi fejlesztőktől jött, akik a LibreOffice megszületése után csatlakoztak a projekthez, és 20% a RedHat munkájának eredménye. A fennmaradó százalékokon a TDF megalakulása előtti közösségi hozzájárulók, a Canonical fejlesztői és más szervezetek, például a Bobiciel, a CodeThink, a Lanedo, a SIL és a Tata Consultancy Services osztoznak.

Ha ugyanezeket az adatokat egyéni fejlesztőkre lebontva nézzük meg, a LibreOffice születése óta történt commitok száma szerinti első 12 fejlesztő között találunk vállalatok által fizetett hozzájárulókat (4 vállalattól: Canonical, Oracle, RedHat és SUSE) és több egyéni hozzájárulót is, ami azt mutatja, hogy a fejlesztői közösség egészséges és kiegyensúlyozott.

„A TDF-et azért hoztuk létre, hogy az OpenOffice.org kódjának továbbfejlesztésével egy letisztultabb és karcsúbb ingyenes/szabad irodai programcsomagot készítsünk. Tíz hónap elteltével elmondhatjuk, hogy jó úton járunk.” – mondta Bjoern Michaelsen, a Canonical négy hozzájárulója közül az egyik, aki egyben tagja az Engineering Steering Committee-nek is. „Természetesen egy ekkora kódfelújítási vállalkozás azzal is jár, hogy rövid távon a stabilitás csökken, de ezt ellensúlyozzák a hosszú távon jelentkező eredmények az új funkciók, a sebesség és – még egyszer – a stabilitás területén.”

Itt említjük meg azt is, hogy a TDF hivatalos hozzájárulóinak és a LibreOffice felhasználóinak száma tovább növekszik. Youbing Jin, a RedFlag2000 Software Company elnöke azt mondta: „Örülünk, hogy a TDF-et erősödni látjuk, és büszkék vagyunk arra, hogy mi is hozzá tartozunk.”

Bár a TDF örömmel ajánlja a 3.4.2-es verziót – a megfelelő partner segítségével támogatva – tömeges intézményi bevezetésre, nyilvánvaló, hogy ez a kiadás is csak egy mérföldkő az úton, amely a még nagyobb stabilitás felé vezet. Az augusztus végén megjelenő 3.4.3-as verzió további stabilitást és biztonságot érintő hibajavításokat fog tartalmazni.

LibreOffice-t a KEH-be!

A KEH nem alszik. Részben talán a hibás magyar Microsoft Office miatt, újabb durva helyesírási hibával borzolja a magyartanárok és rokon lelkeik kedélyét. A LibreOffice segíthetett volna (legalábbis a hivatkozott sajtóközlemény hibás helyezetnek alakjának kiszűrésében, de a Formula 1 Magyar Nagydíj sem jó: helyesen Formula–1 magyar nagydíj vagy az AkH. 146. alapján lehet Formula–1 Magyar Nagydíj is, de a nagykötőjel nem hiányozhat), l. a következő, KEH-nek küldött javaslatban:
“LibreOffice-t a KEH-be!” bővebben

TDF: fejlesztői statisztika

LibreOffice logó A Document Foundation egy „pillantást vetett” a fejlesztőire és összegezte (egy grafikonban), hogy pontosan mely cégektől/szervezetektől jönnek.

Az ábra vízszintes tengelyén az idő szerepel. A kezdődátum a LibreOffice projekt indulása környékére tehető, amikor létrehozták a saját git repositoryt. Az ábrán a fejlesztők száma jelenik meg, azonban nem derül ki ebből, hogy az egyes fejlesztők tényleges hozzájárulása mekkora, ezért elsősorban a fejlesztői közösség sokszínűségét hivatott bemutatni.

Az Oracle (54 fő = 18%) természetesen nem közvetlenül járult hozzá a LibreOffice forráskódjához, hanem amíg fejlesztették az OpenOffice.org-ot, a LibreOffice mérnökei átvették ezeket a fejlesztéseket. A legnagyobb létszámú fejlesztőcsapatot ezért a SUSE (20 fő = 6,7%) adja. A legfontosabb csoport azonban az új hozzájárulóké (205 fő = 68,3%). Ők a LibreOffice projekt indulása óta csatlakoztak a fejlesztéshez. Korábban, az OpenOffice.org fejlesztésében nem vettek részt. A legtöbbjük vélhetően önkéntes.

Az eredeti bejegyzés itt olvasható.

LibreOffice fejlesztők

LibreOffice: Mi kell a kiadványszerkesztéshez?

Augusztus 8-ig lehet pályázni nagyobb előadásokkal az októberben megrendezésre kerülő párizsi nemzetközi LibreOffice konferenciára. A mellékelt, pályázati anyagként készült előadásvázlat témája, hogy mi kell ahhoz, hogy a LibreOffice-ból nagy tudású és kényelmes kiadványszerkesztő váljon. “LibreOffice: Mi kell a kiadványszerkesztéshez?” bővebben

ELTE-sek, figyelem! Szakmai gyakorlat

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Idézet a kiírásból:

Feladat: Bekapcsolódás a LibreOffice fejlesztésébe

Programozási nyelv: Főleg C++, de bash, Perl, Java, Python, dmake, gnu make ismeret előny.

Célszerű Linuxon dolgozni, de más rendszeren (Windows, Mac OS X, *BSD) is lehetséges.

A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató a gyakorlat időtartama során megoldjon olyan programozási feladatokat, például kódtisztítás, refactoring, hibajavítás, melyek elvégzése néhány hét alatt reális. Ilyen feladatok előre össze vannak gyűjtve, de a hallgató érdeklődésétől és képzettségétől függően új feladatokat is ki tudunk találni. Példák ilyen feladatokra: LibreOffice Easyhack

A hallgató munkája LGPLv3+/MPL szabad szoftveres licencek feltételei szerint részévé válik a LibreOffice forráskódjának.

A fejlesztést nemzetközi közösség végzi, a munkanyelv az angol. A hallgató szakmai irányításában nemcsak a Novell Magyarország munkatársai, hanem a SUSE/Novell mérnökei, illetve a tágabb fejlesztői közösség tagjai is segítenek.

Magyar nyelvi ellenőrző a LibreOffice-hoz

Elkészült a nyílt forráskódú magyar nyelvi ellenőrző javított, bővített kiadása, ami most már LibreOffice alatt is menti a beállításait. Az új kiadás többek közt figyelmeztet az olyan nagy médiafigyelmet kapott nyelvi és helyesírási hibákra is, mint „áld meg” és „jó kedvel”, vagy „Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér”. A kiegészítő az Eszközök» Kiterjesztéskezelő ablak Hozzáadás gombjával telepíthető. Telepítés után indítsuk újra a programot a gyorsindítóból is kilépve. A működést és az újdonságokat tesztdokumentum segítségével is ellenőrizhetjük.

Az első szembetűnő változás (lásd a mellékelt képre kattintva), hogy bővült az ellenőrző beállítófelülete (ami az Eszközök» Beállítások» Nyelvi beállítások» Magyar nyelvi ellenőrzés menüponton keresztül, és az Eszközök» Kiterjesztéskezelő» Lightproof hu_HU kiválasztása, és a megjelenő Beállítások gomb megnyomásával is elérhető). Az egyik legérdekesebb új korrektúrázási lehetőség az ismertebb angolszász mértékegységek átváltásának felkínálása. Az új opciók lehetővé teszik az olyan ellenőrzések kikapcsolását, amelyek a LibreOffice fejlett Graphite betűkészletei, a Linux Libertine G és Biolinum G használata esetén feleslegesek (ilyen az idézőjelek, gondolatjel, három pont, mínuszjel cseréje, ami a betűkészlet szintjén automatikusan végbemegy vagy mehet, bővebben lásd a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzetben).

A magyar köznyelvben nehezen értelmezhető (az iskolai tananyag részét nem képező), ezért átváltásra felkínált mértékegységek a Fahrenheit-fok (°F), mérföld, yard, láb, hüvelyk, gallon, pint, font súly („font súlyú” alakban írva). Az átváltást és a felkínált különböző kerekítéseket a Libreoffice CONVERT_ADD és ROUND táblázatkezelő függvényei végzik el, a toldalékolást (pl. „15 mérfölddel” → 24 kilométerrel) pedig a Hunspell program. Érdekességként, a fejlesztés kapcsán a gallon váltószámának pontosítására is sor került a LibreOffice forráskódjában (l. programfolt, az eltérés 0,02% volt). A mértékegységek felismerése alapértelmezett, de a nyelvi ellenőrző Mértékegységek beállításával kikapcsolható. (Hasonló mértékegység-váltó a Microsoft Office-ban is rendelkezésre állt, de az ezt megvalósító, korábban nagy újdonságként beharangozott intelligens címkéket száműzték a Microsoft Office 2010-ből. A helyére szánt, a kijelölt szövegrészek helyi menüjén keresztül elérhető mértékegység-váltó gyakorlatilag el van rejtve a felhasználók elől körülményes használata miatt.)

Az új mondat-ellenőrzési szabályok számos durva helyesírási hiba felismerésében segítenek: ilyen hibák a „halott róla”, „el kellet mennie”, hord el az irhád!, küzd vissza magad!, vagy a köztársasági elnök újévi köszöntőjének hivatalos átiratából elhíresült tévesztések, „Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!”. (A Himnusz sorai helyesen: „Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel”!)

A ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér jogszabályban rögzített neve, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több hibát is tartalmaz: a repülőterek nevének köznévi tagjait kisbetűvel írjuk (AkH. 190.), a helység- és helynevet tartalmazó felsorolásokat pedig vesszővel választjuk el (AkH. 298.): Budapest, Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, vagy Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, Budapest. A Földrajzinév-bizottság elvetette a magyartalan, illetve helyesírási hibás nevet, földrajzi helyesírási hibaként kiemelve még a Ferihegy védett földrajzi név elhagyását (ami jelenleg is érvényes földrajzi név, Budapest egyik városrésze), helyette a kormány javaslatát maximálisan tiszteletben tartva a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy elnevezést javasolta. A megfelelő indoklást is tartalmazó határozat azonban nem készülhetett el, mert a bizottság több tagját, köztük az elnököt felmentették, többeket elbocsátottak a munkahelyükről, köztük Mikesy Gábor nyelvészt, az OSOR.eu-n is szereplő Vingis szabad szoftveres állami térinformatikai rendszer egyik fejlesztőjét. A két hivatalos magyarázat szerint azért, mert a minisztériumoktól delegált bizottsági tagok nem kérték ki a tárcák véleményét, vagy azért, mert nem támogatták a „kormány kinyilvánított és egyértelmű kérését”. (Azóta az elbocsátott munkatársak helyzete valamelyest rendeződött, l. Dutkó Andrással, a bizottság volt elnökével készült interjút, ami a bizottságot ért támadásokra is reagál.) A Földrajzinév-bizottság jogkörét külön kormányrendeletben korlátozták, hogy „kiemelt közérdek” esetén a magyar nyelv védelme másodlagos szempont lehessen. A rendelet egyben felmentette a bizottság tagjait, illetve minimalizálta a leendő új tagság létszámát is. Az abszurd ügy hátterét jól megvilágítja a Térinformatika-online cikke, amihez csak annyit lehet hozzátenni, hogy mi okozta az eredeti hibás javaslatot: a kormánypárti javaslattevők a jogszabályokban szereplő „Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér” névben a Budapest Ferihegyet (a repülőtér nemzetközi nevét) „Budapest Liszt Ferenccel” helyettesítették. A Földrajzinév-bizottság sárba tiprásával megszületett törvény a joganyagban szereplő különböző meghatározásokat, köztük a „Budapest (Ferihegy)”, „Ferihegy”, „Ferihegyi repülőtér”, „Ferihegyi nemzetközi kereskedelmi repülőtér” elnevezéseket egységesen az új, a bizottság által 20:1 arányban leszavazott névre cserélte le. A magyar nyelvi ellenőrző a „Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér”, „ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér”, „Ferihegy”, valamint a „Budapest, Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér” elnevezések használatát javasolja a nyelvi szakértők által egyöntetűen elutasított hibás megnevezés helyett.

A magyar nyelvi ellenőrző mögött álló Lightproof keretrendszert afrikaans, arab, francia (Grammalecte) és orosz nyelvi ellenőrzők készítésénél is felhasználták. A keretrendszer és a magyar nyelvi ellenőrző modul fejlesztése az FSF.hu Alapítvány támogatásával valósult meg.