ELTE-sek, figyelem! Szakmai gyakorlat

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Idézet a kiírásból:

Feladat: Bekapcsolódás a LibreOffice fejlesztésébe

Programozási nyelv: Főleg C++, de bash, Perl, Java, Python, dmake, gnu make ismeret előny.

Célszerű Linuxon dolgozni, de más rendszeren (Windows, Mac OS X, *BSD) is lehetséges.

A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató a gyakorlat időtartama során megoldjon olyan programozási feladatokat, például kódtisztítás, refactoring, hibajavítás, melyek elvégzése néhány hét alatt reális. Ilyen feladatok előre össze vannak gyűjtve, de a hallgató érdeklődésétől és képzettségétől függően új feladatokat is ki tudunk találni. Példák ilyen feladatokra: LibreOffice Easyhack

A hallgató munkája LGPLv3+/MPL szabad szoftveres licencek feltételei szerint részévé válik a LibreOffice forráskódjának.

A fejlesztést nemzetközi közösség végzi, a munkanyelv az angol. A hallgató szakmai irányításában nemcsak a Novell Magyarország munkatársai, hanem a SUSE/Novell mérnökei, illetve a tágabb fejlesztői közösség tagjai is segítenek.

LibreOffice 3.4.1

LibreOffice logóA Document Foundation bejelentette a LibreOffice 3.4.1 kiadását. Ez a második kiadás a 3.4-es sorozatból. A célközönség az egyéni felhasználók és az intézmények. A LibreOffice 3.4.1 sok olyan hibát javít, amelyek a 3.4.0-ban jelen voltak, és a legtöbb felhasználó számára megfelelő minőségű a mindennapi használatra.

A nagy mennyiségű munkaállomást üzemeltető intézmények számára továbbra is a LibreOffice 3.3.3-at javasoljuk, amelyet több hónapig tesztelt több ezer ember világszerte. Az ilyen intézményeknek javasoljuk továbbá professzionális támogatási szerződés kötését. A LibreOffice 3.4.2 július végén fog megjelenni, ez lesz az a verzió, amely a tömeges bevezetésre ajánlott lesz.

A Document Foundation felismerte, hogy a különböző felhasználócsoportok különböző igényekkel rendelkeznek. Az intézményi felhasználók és a konzervatív felhasználók a stabilitást tartják fontosnak, míg mások szívesen próbálnák ki az újdonságokat. Ezért két termékvonal él egymás mellett.

Mindazonáltal a stabilnak nevezett verziók nyugodtan használhatók munkára. Bár előfordulhatnak hibák, ezek csak egyes elszigetelt funkciókat érintenek, nem az egész szoftver biztonságát és minőségét.

FSF.hu donated a new Pootle server to TDF

In April, 2011 FSF.hu offered a Core 2 Quad server with 8GB RAM and 100GB disk and free Internet hosting to TDF. The parties agreed that the best utilization of this server would be the hosting of translation services (Pootle). After a few weeks of installing and testing, the server started to host Pootle yesterday.

While the VM Pootle was running in had been running stable since the last incident where VM did “freeze”, the dedicated server has enough RAM to hold the complete database in RAM, and thus does not rely on the host’s file-cache. Creation of database backup is also faster. Creating the files for download is still CPU bound and thus not affected by the amount of RAM. Last but not least this transition allows TDF to turn the old server into a playing ground again without having to worry about affecting productivity tools.

Many thanks to Christian Lohmaier (TDF) and Peter Mato (FSF.hu) who have helped a lot to set up the new server.

About FSF.hu

The FSF.hu Foundation for Promoting and Localizing Free Software in Hungary (“FSF.hu Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért”) was officially recognized by the Hungarian state as a foundation for the public good (“közhasznú alapítvány”) on January 27th, 2003. We use the FSF.hu moniker to signify our adherence to the principles of software freedom as articulated by Richard Stallman and the Free Software Foundation.

MSI és ZAV LibreOffice 3.3.3-hoz is

LibreOffice logóA LibreOffice 3.4.0-hoz hasonlóan a LibreOffice 3.3.3-hoz is elkészültek az MSI és ZAV csomagok. A ZAV csomag 2011. augusztus 18-ig érvényes. A letöltés helye: ftp.novell.hu/pub/libreoffice/. Valószínűleg a későbbiekben is elérhetők lesznek itt az aktuális verziókból készült MSI és ZAV csomagok.

MSI

Az MSI telepítőcsomag azok számára készült, akik a LibreOffice alkalmazást telepíteni szeretnék egy vagy több számítógépen. A csomag a Document Foundation oldaláról letölthető verzióból készült, segítségével a telepítés automatizáltan, mégis testre szabhatóan végezhető el. A csomag többek között tartalmazza a LibreOffice MSI telepítőkészletét, a magyar nyelvű súgó telepítőjét, a telepítés során állítható paramétereket hangoló segédállományokat, egy telepítési segédletet és egy mintaállományt is az automatizált telepítéshez. A csomagban egy rövid leírás is található a telepítés paraméterezéséről.

ZAV

A hordozható (más néven virtualizált) változat azok számára készült, akik telepítés nélkül akarják kipróbálni a LibreOffice ezen verzióját. A virtualizált változat esetében nincs szükség telepítésre, csak el kell indítani az állományt az alkalmazás használatához. A virtualizált alkalmazás időkorlátos, és a kis fájlméret érdekében nem tartalmazza a szoftver Java futtatókörnyezetet igénylő funkcióit.

LibreOffice 3.4 alternatív telepítők

Készült két alternatív verzió a LibreOffice 3.4 windowsos telepítőjéből, letölthetők a ftp://ftp.novell.hu/pub/libreoffice/ címről.

MSI

Az MSI telepítőcsomag azok számára készült, akik a LibreOffice alkalmazást telepíteni szeretnék egy vagy több számítógépen. A csomag a Document Foundation oldaláról letölthető verzióból készült, segítségével a telepítés automatizáltan, mégis testre szabhatóan végezhető el. A csomag többek között tartalmazza a LibreOffice MSI telepítőkészletét, a magyar nyelvű súgó telepítőjét, a telepítés során állítható paramétereket hangoló segédállományokat, egy telepítési segédletet és egy mintaállományt is az automatizált telepítéshez. A csomagban egy rövid leírás is található a telepítés paraméterezéséről.

ZAV

A hordozható (más néven virtualizált) változat azok számára készült, akik telepítés nélkül akarják kipróbálni a LibreOffice ezen verzióját. A virtualizált változat esetében nincs szükség telepítésre, csak el kell indítani az állományt az alkalmazás használatához. A virtualizált alkalmazás időkorlátos, és a kis fájlméret érdekében nem tartalmazza a szoftver Java futtatókörnyezetet igénylő funkcióit. A ZAV-os verzió 2011. augusztus 10-ig működőképes.

Megjelent a LibreOffice 3.4.0

LibreOffice logó A Document Foundation bejelentette a LibreOffice 3.4.0 megjelenését. Ez a második fő kiadás a LibreOffice életében. A LibreOffice 3.3 kiadásának idején még éppen csak elkezdődött az a kódtisztítási és refaktorálási munka, aminek gyümölcseit igazán a 3.4-es sorozatban élvezhetik a felhasználók. Számukra elsősorban az tűnhet fel, hogy a telepítőkészlet kisebb, a program pedig gyorsabb lett.

Fontos a 0 is a verziószám végén. Egy korábbi cikkünkben már kifejtettük az új kiadási elveket, ennek értelmében a LibreOffice 3.4.0 az újdonságok iránt érdeklődő felhasználóknak való, az intézményi felhasználók jobban teszik, ha megvárják az első vagy a második javítókiadást. A letöltési oldalon a stabil 3.3.2-es és az új 3.4.0-s verzió egyaránt letölthető. Egyébként a 3.3.3-as verzió is már RC fázisban van, egy héten belül megjelenhet.

Az újdonságok bemutatásáról készült egy angol weboldal, és nincs kizárva, hogy ez a weboldal magyarra is le lesz fordítva a közeljövőben (a hu.libreoffice.org-on) [szerk.: a magyar változat is elkészült]. A megszokottnál talán egy kicsivel kevesebb újdonság van, valószínűleg azért, mert a háttérmunkálatok kötötték le a fejlesztői erőforrásokat. Érdemes Michael Meeks blogjában is elolvasni a LibreOffice 3.4.0 megjelenését tárgyaló bejegyzést, jól összefoglalja fejlesztői szemszögből, hogy mi mindent ért el a fejlesztői közösség eddig a kiadásig.

OOo goes to Apache Foundation

It’s hard to add anything new to the plethora of comments and reviews about OpenOffice.org Contribution to Apache.

I just wanted to react to Luke Kowalski’s OpenOffice.org Apache Incubator Proposal:

Localization resources are expected to gravitate to the new project, as well.

Being a free software localizer who spent significant amount of time in the last 12 years on localizing free software on a voluntary basis, I do not find appealing to translate anything for free for a non-copyleft licensed software. I don’t like the business model where large corporations happily take the work of volunteers, who save them a lot of money, and nothing or nearly nothing comes from them in return.

I’m afraid that the new OpenOffice.org Apache project serves no other purpose than IBM can continue their practice: they take code others wrote for free, while keeping their code proprietary and occasionally dumping the unimportant parts to an open core to ease maintenance. I feel reluctant to support this scheme.

Új jegyzet: Bevezetés a LibreOffice használatába

LibreOffice logó Blahota István, a Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézetének tanára, az FSF.hu Alapítvány aktivistája írt egy jegyzetet eredetileg az OpenOffice.org-ról, amelyet később LibreOffice-ra dolgozott át. Ez a jegyzet – amely megrendelésre készült, mint távoktatási segédanyag – mostantól szabadon letölthető a szerző honlapjáról.

http://blahota.hu/office

Ez a mostani verzió egy publikus bétának tekinthető, a szerző várja a visszajelzéseket. A javítás folyamatosan zajlik, a legfrissebb verzió mindig kint van a fenti linken. Ha lesznek felhasználói reakciók, hibajelzések, használható megjegyzések, akkor a javított jegyzett ISBN számmal ellátva a szélesebb közönség elé kerülhet.

Bemutatkozik az Engineering Steering Committee

A Document Foundation bejelentette az Engineering Steering Committee megalakulását. Ez a bizottság koordinálja a LibreOffice fejlesztési munkálatait, és határozza meg a LibreOffice további fejlesztésének irányát.

Bemutatjuk az Engineering Steering Committee tagjait – a Membership Committee után ez a második bizottság, amely az alapítvány saját belső szabályzata alapján megalakult. Az Engineering Steering Committee 2011 elején kezdte meg a működést, de mostantól ez hivatalos. Az Engineering Steering Committee 10 tagból áll.

  • Rainer Bielefeld – QA (független)
  • René Engelhard (Debian)
  • Caolán McNamara (Red Hat)
  • Michael Meeks (SUSE/Novell/Attachmate)
  • Bjoern Michaelsen (Canonical)
  • Petr Mladek (SUSE/Novell/Attachmate)
  • Michael Natterer (Lanedo)
  • David Tardon (Red Hat)
  • Norbert Thiebaud (független)
  • Tímár András – honosítás (SUSE/Novell/Attachmate)

Az Enginering Steering Committee hetente ülésezik, telefonkonferencián beszélik meg a kiadási dátumokkal kapcsolatos kérdéseket és a fejlesztési teendőket. A telefonkonferenciákra rendszeresen meghívnak más aktív, érdeklődő fejlesztőket, illetve egy adott téma szakértőit.

A tagokat a Steering Committee jelölte ki. A 2010 szeptembere óta folyamatosan növekvő, és jelenleg közel 200 kódfejlesztő és 200 honosító és tesztelő tagot számláló fejlesztői közösség kulcsemberei kerültek ebbe a pozícióba. „Ez fantasztikus siker,” – nyilatkozta Caolán McNamara (Red Hat), – „különösen ha az OpenOffice.org projektet nézzük, ahol a külső hozzájárulók kis csoportot alkottak, és jelentős nehézségeket kellett nap mint nap leküzdeniük.”

Körülbelül 120 fejlesztő járul hozzá rendszeresen a LibreOffice kódjához. Ezek három csoportra oszthatók. 20 főfejlesztő dolgozik az új funkciókon, hibajavításokon és a csomagkészítésen. 40 rendszeres hozzájáruló dolgozik az új funkciókon, hibajavításokon és az úgynevezett „easy hacks” feladatokon. 60 hozzájáruló küld be kevésbé rendszeresen megoldásokat az „easy hacks” feladatokra és dolgozik a kód tisztításán. Rajtuk kívül kb. 80 fejlesztő küld be kódot alkalomszerűen, vagy éppen ismerkedik a rendszerrel. Nagyon hálásak vagyunk az egyetemistáknak is, akik a Google Summer of Code keretében fizetett munkát fognak végezni ezen a nyáron a LibreOffice projektben.

„Az Engineering Steering Committee feladata, hogy rendet tartson a fejlesztésben. Azonban ennek a bizottságnak teljesen más a felépítése, mint ami az OpenOffice.org projektben volt. Ott egyetlen vállalat volt felelős minden döntésért, és bár ennek előnye volt a könnyebb koordinálhatóság, a hátránya azonnal nyilvánvalóvá vált a fő szponzor kiesésével.” – mondta André Schnabel, a TDF Steering Committee tagja. „Mi olyan folyamatokat alakítottunk ki, amelyekben a vállalati szponzorok képviselhetik érdekeiket, de a közösség életképes marad bármelyikük kiesésével is. Nincs egyetlen főszponzor, akinek kilépése veszélybe sodorná a projekt jövőjét.”

A LibreOffice kiadási politikája

LibreOffice logó A LibreOffice 3.4 kiadásának közeledte miatt a Document Foundation kiadott egy közleményt a LibreOffice kiadási politikájáról. Ebben több mindenről szó van, de a legfontosabb üzenet az alábbi.

A LibreOffice az idő alapú kiadási modell mellett kötelezte el magát. Ez azt jelenti, hogy a megjelenések dátuma előre rögzített, és a fejlesztőcsapat mindent megtesz, hogy a kiadás az adott napra elkészüljön. Napjainkban a legtöbb szabad szoftveres projekt, például a GNOME, a KDE vagy sok Linux-disztribúció, szintén az idő alapú kiadási modellben dolgozik. Ennek több előnye van. Az egyik a kiszámíthatóság. A felhasználók tudják időzíteni az áttérést. A Linux-disztribúciók csomagolói tudják, mikor számíthatnak a megjelenésre. A másik előny, hogy ha szorít a határidő, a fejlesztők teljesítménye megnő. A kiadás előtti napokban mindenki teljes erőbedobással dolgozik a hibák javításán. A „kiadjuk, amikor elkészül” kiadási modellben sokszor vég nélkül húzódik ez a folyamat, mindig találnak még egy hibát, mindig előkerül még egy érdekes funkció, amit be kellene tenni a kiadásba stb.

Az OpenOffice.org is az idő alapú kiadási modellel dolgozott. Azonban nem vitték végig következetesen az elvet, sokszor heteket, hónapokat csúszott a kiadás az előre kihirdetett dátumhoz képest. Ennek az volt oka, hogy az OpenOffice.org ritkábban jelentkezett javítókiadásokkal, ezért az első .0-s kiadást akarta egyből jóra megcsinálni.

A LibreOffice ezzel ellentétben felvállalja, hogy a .0-s verzió nem lesz tökéletes (de időben kijön!). Lehet, hogy lesznek benne ismert hibák, ezeket a kiadási megjegyzésekben közlik. Az viszont biztos, hogy lesznek benne ismeretlen hibák is, amelyeket a kiadás után fognak észrevenni a felhasználók. A javítókiadások havonta fogják követni egymást. Míg a .0-s verzió az érdeklődőknek, gyakorlott felhasználóknak ajánlott leginkább, akik kíváncsiak az új funkciókra, a .1-es, de főleg a .2-es verzió már alkalmas tömeges intézményi bevezetésre, produktív környezetben való használatra is. A .3-as és azt követő verziók pedig az „atomstabil” jelzőt érdemelik ki. 🙂 A LibreOffice 3 hónap alatt 3 verziót ad ki, mindegyik kiadás előtt felfokozott hibajavítási tevékenységgel. Mire az OpenOffice.org 3.4 megjelenik – ha egyáltalán megjelenik – a LibreOffice 3.4.2 már sokkal jobb állapotban lesz, ami a javított hibák számát illeti.

A levelezőlistákon és a fórumokon sokan értetlenkedtek a fenti kiadási politikán. Többek között nem értették, hogy a .0-s verziót miért nem nevezik inkább bétának, ha nem ajánlott intézményi felhasználásra. Ezek az emberek elfelejtik, hogy intézményeknél minden valamire való rendszergazda eddig is kivárta minden szoftverből az első vagy második javítókiadást a tömeges bevezetés előtt, ez a gyakorlat nem változik. A felhasználók kockázatviselési hajlandóságuknak és igényeiknek megfelelően választhatnak a kiadások közül. A legkonzervatívabb felhasználók a .2-es vagy későbbi kiadást telepítik, ez stabil, de esetleg ezzel egy időben kijön már egy új verzió is, új funkciókkal. A skála másik végén azok a tesztelők és fejlesztők vannak, akik a napi buildeket telepítik és használják, akár az összeomlást vagy az adatvesztést is kockáztatva. A két véglet között mindenki el tudja dönteni, hogy a stabilitás és az új funkciók milyen arányára van szüksége, melyik ponton lépi meg a verzióváltást.