A The Document Foundation bejelentette, hogy megjelent a LibreOffice 6.0.3, a 6-os sorozat harmadik hibajavító kiadása. A fejlesztők kb. 70 hibát javítottak a 6.0.2-höz képest.
A változások résztes listája megtekinthető a TDF Wikiben: RC1 és RC2.
Ha minden igaz, javításra került az az egyes magyar felhasználók által tapasztalt hiba is, hogy Windowson a LibreOffice 6 indítás után azonnal összeomlott. Reméljük, hogy így van, és a LibreOffice 6 a stabilizálódás útjára lépett.
A LibreOffice 6.1 a következő pontokon javítja a szavak, bekezdések és cellák szövegtartalmának magyar betűrendbe sorolását a helyesírási szabályoknak megfelelően:
– a ccs, ddz, ddzs, ggy, lly, nny, tty, ssz, zzs betűsorozatok mostantól kettőzött többjegyű mássalhangzóként kerülnek felbontásra a betűrendbe sorolásnál (kivéve ha az ssz, zzs a cssz, zssz,dzzs,szzs stb. része);
– a szóközök és kötőjelek nem számítanak a betűrendbe sorolásnál, pl. kistányér, kis virág. (Bekezdések rendezése esetén ez felülbírálható a szóköz mezőhatároló beállításával az Eszközök→Rendezés… menüponttal előhívható párbeszédablakban);
– homonimák, például csak a nagy kezdőbetűben különböző szavak esetén a kisbetűs alak megelőzi a nagybetűst, pl. tata, Tata.
A fentiek továbbra sem garantálják a helyes magyar betűrendbe sorolást, mivel nemcsak a kettőzött többjegyű mássalhangzók, de a többjegyű mássalhangzók sem egyértelműek: pl. pác|só, híd|zár, hód|zsír, meg|győző, levél|lyukasztó, ion|nyaláb, guvat|tyúk, alvás|zavar, köz|ség.
Mostantól viszont az automatikus besorolás minden esetben egyszerűen javítható: a kérdéses ponton a feltételes elválasztójel beszúrásával (Ctrl-kötőjel a Writerben). Az így javított szavak későbbi automatikus betűrendbe sorolásai már a magyar helyesírásnak felelnek meg, ahogy a következő videóban a meg|győződés szó példáján látható:
A The Document Foundation bejelentette, hogy megjelent a LibreOffice 5.4.6, a LibreOffice 5.4-es sorozat hatodik hibajavító kiadása. Az 5.4-es verzió a konzervatívabb felhasználókat, valamint professzionális terméktámogatás igénybevétele mellett az intézményeket célozza.
Ez a kiadás kb. 80 hibát javít, többek közt benne van Németh László javítása a magyar aposztróf bevitelére (lásd: Hová tűnt a hiányjel?), és a libreoffice.hu oldalon hozzászólásban is reklamált Draw stílushierarchia-mentési probléma javítása is, melyet a Collabora mérnöke, Mike Kaganski volt szíves javítani.
A javítások teljes listája két részletben: RC1 és RC2.
Az FSF.hu Alapítvány támogatásával folyó fejlesztések legfrissebb újdonságai:
Bővített nyelvhelyességi szabályok és javított szótördelés az automatikus hivatkozások toldalékának és névelőjének ellenőrzésére, pl. *(2)-ban, *n)-t – helyesen n)-et –, *az b) pontban (videó);
új magyar átírások a helyesírási szótárban: pl. sznekk, soppingol, videófilm (már nem videofilm), a vitatott dínó újra helyes dinóként is, valamint számos más javítás és bővítés, részben Tuna András, Pénzes Dávid, Gyuris Gellért, Úr Balázs gyűjtése alapján.
A The Document Foundation bejelentette, hogy megjelent a LibreOffice 6.0.2, a 6-os sorozat második hibajavító kiadása. A fejlesztők kb. 50 hibát javítottak a 6.0.1-hez képest.
A változások résztes listája megtekinthető a TDF Wikiben: RC1.
Jó hír az írással napi szinten foglalkozók számára, hogy a LibreOffice április elején megjelenő 6.0.3-as hibajavító kiadása már nem jelez helyesírási hibát a különleges, de amúgy helyesírásilag tökéletes szóalakokra.
Ilyen a fenti címben szereplő „okos(abb)”, ahol az „abb”-ot a program (hasonlóan pl. a Microsoft Office-hoz) idáig aláhúzta. Mostantól csak akkor, ha a zárójelek nélküli szóalak (itt: „okosabb”) valóban hibás.
A magyar szótördelési algoritmus és a helyesírási szótár javítása (felhasználva az eredetileg az arab és a héber számára kifejlesztett Hunspell-tulajdonságot, a nem kívánt karakterek törlését az ellenőrizendő szóból) a következő alakok helyes kezelését tette lehetővé:
– a ragozott zárójeles hivatkozások: (1)-nek, [2]-ben, a)-ról, b)-hez;
– a szavakon belüli zárójelezés: „oldal(ak)”, kell(ene);
– a megváltozott méretet jelölő kapcsos zárójeles kezdőbetű az idézetekben: „[A]zt” és „[a]mazt”;
– idézőjeles címek toldalékolása: „A Jedi visszatér”-ben, a „Tisza”-ban (a helyes toldalékot jelezte hibásnak a program);
– kérdőjeles és felkiáltójeles nevekben: Yahoo!-ról, Ki nevet a végén?-ből.
A hiányjel, azaz aposztróf nem tűnt el a LibreOffice-ból, csak alapértelmezetté vált a írógépes aposztróf (') automatikus cseréje, hogy angol és francia dokumentumokban a ma már alapkövetelménynek számító nyomdai aposztrófot (’) kapjuk meg a Shift-1 lenyomásával.
Magyar dokumentumokban a Shift-1 lenyomása a magyar belső idézőjeleket (» és «) illeszti be az írógépes aposztróf helyett. Ha a Shift-1 után visszavonjuk az utolsó műveletet (ami itt az automatikus javítás), azaz lenyomjuk például a Ctrl-Z-t, megkapjuk a korábbi (helyesírásilag is elfogadhatatlan) aposztrófot. De mit tegyünk, ha nyomdai aposztrófot szeretnénk gyorsan és egyszerűen, és éppen nem angol vagy francia szöveget szerkesztünk?
A LibreOffice 5.4 és 6.0 következő hibajavító kiadásai után egyszerűen csak gépeljünk tovább: az aposztrófot tartalmazó angol, francia és magyar szavak automatikusan a helyes alakban jelennek meg a beírás után, például L«Oréal → L’Oréal, It«s → It’s, hál« isten! → hál’ isten. A szó végi vagy szó eleji aposztrófoknál, ahol ez az automatikus javítás nem működik, kétszer nyomjuk le a Shift-1-et: Pali bá«« → Pali bá’, »«89-ben → ’89-ben.
Van lehetőség arra is, hogy egyből tipográfiai aposztrófot kapjunk a Shift-1 lenyomásával. Ehhez az Eszközök→Automatikus javítás→Automatikus javítás beállításai… menüponttal elérhető párbeszédablak Nyelvfüggő beállítások lapján a Záró (meg a Kezdő) idézőjeleknek állítsuk be az U-2019 hexadecimális Unicode kódon, az Általános központozás részhalmazban elérhető aposztrófot.
A LibreOffice programcsomag Base nevű programja egy kényelmes grafikus felületet biztosít egy, a háttérben futó adatbázis-kezelő alkalmazására. A háttérben többféle adatbázis-kezelő rendszer futhat. Lehet ez beágyazott adatbázis: HyperSQL (HSQLDB) vagy Firebird, illetve lehet külső rendszerhez is kapcsolódni. A utóbbi hónapokban a munkám a Base beágyazott adatbázisait érinti.
Alapértelmezettként a program HyperSQL adatbázist használ, ha a felhasználó beépített adatbázist hoz létre. Ez több szempontból – Java runtime függőségként jelentkezik, Java /C++ áthívások szükségesek – szerencsétlen, ezért a TDF úgy döntött, hogy a jövőben a Firebird adatbázist helyeznék előtérbe. Kitettek egy pályázati kiírást, ami lehetővé teszi a HyperSQL adatbázisok importálását Firebird adatbázisba.
A fent említett tendert a Collabora elvállalta, és a teendőket a következő részfeladatokra osztottuk:
A Firebird driver jelentősebb hibáinak kijavítása,
Az adatbázis séma importálása,
Az adatbázis – bináris állományban tárolt – adatainak importálása,
Az új elemek integrálása, tesztek írása, stb.
Első feladatként tehát rendberaktuk a Firebird drivert, ami magába foglalta a legfontosabb hibák kijavítását (pl. tdf#70425), és a hiányzó típusok implementálását (tdf#104734).
A séma importálásához egy új könyvtárat hoztam létre „dbahsql” névvel. A HyperSQL adatbázis-kezelő rendszer a sémát egy szövegfájlban tárolja SQL utasítások formájában. A könyvtár ezeket az utasításokat olvassa ki, és átalakítja úgy, hogy a Firebird elfogadja őket. Például van egy-két adattípus, amit a két rendszer máshogy oldott meg ( a LONGVARCHAR típust például a BLOB típusnak egy speciális verziójával lehet létrehozni Firebird esetén).
A bináris adatok importálása, és a tesztelés egyelőre még csak a jövő zenéje.
További információkat és a jövőbeni fejleményeket a blogomon lehet megtalálni, angol nyelven. Ugyanezt a témát itt ecsetelgetem.
Ezúton köszönöm, hogy Bunth Tamás beszámolt a LibreOffice-on végzett munkájáról!
Ismét: Kollégákat keresek LibreOffice bevezetési projekt támogatására!
Ezúttal fejlesztői, problémamegoldói képességekkel rendelkező kollégákra vadászom, akik láttak már közelről C++ kódot – esetleg épp a LibreOffice-ét – és a jövőben is szeretnének.
A feladat alapvetően a LibreOffice fejlesztése lesz, elsődleges fókusszal a világban mindenfelé megtalálható fájlokkal való interoperabilitáson. Remek lehetőség a fejlődésre akár pályakezdőknek is!