Megjelent Kenczler Mihály új, ingyenesen elérhető elektronikus könyve. A címe Dokumentumok formázása LibreOffice-szal, alcíme Elemi tipográfia.
„Miért írtam ezt a művet? Elsősorban a létrehozási és kiadási fázis megkülönböztetésének terjesztéséért. Amilyen kézenfekvő, annyira kevéssé közismert – nem kicsit amiatt, hogy a vonatkozó szoftverek semmilyen módon nem késztetnek és nem is utalnak a fázisokra.” – Kenczler Mihály
A könyv 71 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált. CC-BY-NC-SA licenc vonatkozik rá. Online olvasható a Google Drive-on.
Kémeink jelentették, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolán Fölker Csaba 2013-ban írt egy szakdolgozatot a LibreOffice Basic használatáról az oktatásban. A szakdolgozat tárgyalja a LibreOffice Basic alapjait: változók, típusok, objektumok, operátorok használata, alapvető utasítások, vezérlési szerkezetek, eljárások és függvények ismertetése. A szakdolgozat második felében gyakorló feladatok szerepelnek. Néhány egyszerűbb feladat után egy összetettebb populációdinamikai szimulációról (róka – nyúl – káposzta) olvashatunk. A feladatok megoldását a szakdolgozat mellékletében találhatjuk meg. A LibreOffice Basicről nem sok szakirodalom érhető el magyarul, ezért a mű hiánypótlónak tekinthető.
Az E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ új, szabadon letölthető tankönyvsorozatot jelentett be. Az Unix és Linux rendszergazdai alapismeretek; Linux rendszerek alapvető beállításai, üzemeltetése; Hálózati szolgáltatások szabad szoftverekkel; Qt programozás; WordPress tankönyvek mellett két LibreOffice-szal kapcsolatos könyv is akad. Egy, a korábban már elérhetővé vált LibreLogo oktatási segédanyag, illetve a LibreOffice Writer kalauz.
„A hivatalos LibreOffice kézikönyvek Writer kalauzának magyar fordítása azt a célt szolgálja, hogy még többen válasszák tudatosan ezt a népszerű dokumentumszerkesztőt: a KSH felmérése szerint a hazai cégek fele már ismeri és használja a szabad irodai programcsomagokat, amelyek közül a LibreOffice kiemelkedik független és erős alapítványi hátterével, közösségi és szabad szoftveres cégek nyújtotta terméktámogatásával, és a kompetencia központ által karbantartott magyar honosításával.
A LibreLogo tankönyv bemutatja, hogyan lehet – a kompetencia központ fejlesztései révén a LibreOffice részévé vált – LibreLogo vektorgrafikus programozási keretrendszert a közoktatásban felhasználni, a legfiatalabbak és tanáraik között is népszerűsítve ezzel a szabad szoftvereket és az olyan modern, nyílt dokumentum- és webes szabványokat, mint az ODF és az SVG.”
A LibreLogo.org ismertetője szerint a LibreLogo tankönyv „programozásérettségivel foglalkozó fejezetének LibreLogo példái magyar nyelvű pszeudokódként is olvashatók, és a Python programnyelvvel való programszervezési és adatszerkezeti hasonlóságok és azonosságok folytán kis módosítással fel is használhatók érettségin”.
A könyvek letölthetők a kompetencia központ saját oktatási anyagok weboldaláról. A szerzők, illetve fordítók várják az olvasók visszajelzéseit.
Elindult a librelogo.org honlap, a LibreLogo-val kapcsolatos hírek ezentúl ott jelennek meg angolul és magyarul. A libreoffice.hu honlapon a jobb oldali sávban megjelennek a linkek a librelogo.org legfrissebb magyar nyelvű híreire.
Megjelent egy LibreLogo tankönyv is a Szabad Szoftver Kompetencia Központ kiadásában. Lakó Viktória LibreLogo oktatási segédanyag – A teknőcgrafikától a programozásérettségiig című könyve a kompetencia központ honlapjáról tölthető le elektronikus formában.
A LibreOffice képességeit is szemléltető állatos kifestő új, magyar változata (PDF, 4,7 MB) egyben hangoskönyv is: a kiemelt betűkre kattintva az angol ábécét, a magyar kiejtésnél látható hangszóróra kattintva pedig a képen látható állat angol nevét játssza le a PDF-megjelenítő program a Wikipédia adatbázisából, a Wikimedia Commonsból. A LibreOffice 3.5 új Linux Libertine Display G betűit és a LibreOffice SVG-támogatását bemutató kiadvány OpenDocument forrása (47 MB) is letölthető, és a GNU GFDL licenc alapján szabadon felhasználható. A Linux Libertine G betűkről és a Graphite betűtechnológiáról bővebben: Új betűk – a LibreOffice az élen és Kiadványszerkesztés LibreOffice-szal: cikk és előadás. (Kapcsolódó hír: Lively Alphabet – kifestőkönyv és DTP példa.)
A LibreOffice évfordulójára megjelent nyílt forrású Lively Alphabet (PDF, 4,7 Mb) állatos kifestő a Writer jegyzethez hasonlóan jó példája a LibreOffice kiadványszerkesztési lehetőségeinek. Bemutatja a LibreOffice SVG vektorgrafikus képformátum-kezelését és megújult betűkészleteit, elsősorban a kifejezetten nagy betűmérethez tervezett, különösen szép Linux Libertine Display betűváltozatot. A GNU GFDL szabad dokumentációs licenc alatt kiadott nagyméretű (47 Mb) ODF forrásdokumentum betöltéséhez és módosításához kapcsoljuk ki az élsimítást az Eszközök » Beállítások » LibreOffice » Nézet lapon. A könyv hozzávalói az egyszerű szöveg és a LibreOffice új betűi mellett a Wikimedia Commonsból, nagyrészt a Pearson Scott Foresman tankönyvkiadó adományából származó és a Wikipédia által digitalizált képek, amelyek az Inkscape rajzprogrammal (vagyis az Inkscape-be integrált Potrace programmal) lettek vektorizálva a jobb felbontás és a szabad méretezhetőség végett.
Frissült a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel könyv digitális kiadása: részletesen bemutatja a nemrégiben kiadott betűkészletek új tulajdonságait, és egyben példázza is azok működését. A címoldal rögtön több újdonságot is megmutat: az első sorban látható az az (Albrecht Dürer monogramjára emlékeztető) kiskapitális „a” jelváltozat, ami most már ékezetesen, így magyar szövegekben is használható a megfelelő betűtulajdonság bekapcsolásával (lásd az „Á”-t a „kiadvány” szóban). A Writer szó valódi nagy betűfokozattal (Linux Libertine Display) szerepel, a kis címkék pedig valódi kis betűfokozattal (Linux Libertine felső index betűtulajdonsága), amely szintén tartalmaz már nagybetűket, ékezetes betűket és írásjeleket. Így a könyv lábjegyzetei és margón elhelyezkedő feliratai már nem hamis kicsinyített betűkkel, hanem ezzel a kis betűfokozattal kerültek kiszedésre.
A jegyzetben a tömbösített bekezdések elválasztójelei részlegesen kilógnak a bekezdés határán túlra. A kiadványszerkesztők által ismert megoldás célja, hogy egyenletesebbnek tűnjön a bekezdésszél (optikai margó). A figyelmes szemlélő pedig arra is rátalálhat, hol került javításra az előző kiadás hibás elválasztása, ahol önmagában maradt egy fi-ligatúra (segítség: keressünk rá a talaj szóra) – az ilyen ligatúrák helyett automatikusan keskeny f betűvariánst és i-t jelenítenek meg az új betűkészletek. Sok helyen javult a jegyzetben a kurzív kiemelések egalizálása (az álló és kurzív betűk távolsága) is a betűtulajdonságként elérhető kurzív korrekcióval. A kurzív szövegű felsorolások pedig álló zárójeleket tartalmaznak, amelyek csak a szokásosnál munkaigényesebb egalizálás miatt szorultak vissza a nyomdászatban. De ami kiemelt jelentőséggel bír a magyar kiadványszerkesztés szempontjából, az a magyar nyelvhez szükséges ligatúrák megléte: az új gf, gj betűkészletjel-változatok számos helyen fordulnak elő a jegyzet szövegében.
Az új lehetőségekkel a LibreOffice eredményesen veszi fel a versenyt a pár opcionális OpenType tulajdonságot már támogató Microsoft Office 2010-zel, sőt alkalmassá vált a komoly kiadványszerkesztési munkára is, amit a közeljövőben több új – részben a LibreOffice 3.4 Graphite 2 betűtechnológiai motorjának teszteléséhez készített – kiadvány is bizonyítani fog. A fejlesztést az FSF.hu Alapítvány támogatta.
Blahota István – a Nyíregyházi Főiskola tanára – egy 100 oldalas, kezdőknek szóló jegyzetet írt a LibreOffice használatáról (Writer, Calc, Impress). A jegyzetet már májusban közzétette, de mostanra a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megjelent.
A LibreOffice dokumentációs csapata bejelentette, hogy elkészült az Impress bemutató-készítő és a Draw rajzolóprogramhoz a hivatalos kézikönyv (angol nyelven). A korábbi kötetekhez hasonlóan (pl. Math könyv) ezek is ingyenesen letölthetőek, akár fejezetenként, akár egyben (ODT és PDF formátumban is).
Magyar nyelven érhető el a Full Circle magazin nemrégiben indult LibreOffice cikksorozata. A 46. szám magyar kiadásában megjelent első cikk röviden áttekinti a LibreOffice alkalmazásait, nyelvi alapbeállításait és a PDF dokumentumok készítését. A 47. szám cikke a Writer szövegszerkesztő használatát mutatja be: levélszerkesztés közvetlen bekezdésformázással, dátum beszúrásával és módosításával, bemutatva az egérrel kényelmesen kezelhető vonalzót is. A 48. szám cikke bevezet a bekezdés- és egyéb stílusok használatába, amelyek pótolhatatlan segítséget nyújtanak a nagyobb dokumentumok készítéséhez. (A stílusokról bővebben a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzetben olvashatunk.)
