A héten megjelent a LibreOffice következő nagyobb kiadásának az 5.0-ának az újabb bétája.
A béta 2 egy blocker hiba miatt kimaradt, így mindegyik (32 és 64 bites kiadásokból egyaránt) a 3. béta a releváns. Ezt leszámítva a LibreOffice csapata tartja magát az 5.0 előzetes ütemtervéhez.
Az újdonságokról a Wiki ad tájékoztatást, a kiadás részletes változásairól bővebben itt. A 3. béta elérhető a hivatalos letöltőoldalon (közvetlen link) és közvetlenül FTP-n keresztül.
Megjegyzés:
A teszteléshez nem kell lecserélni megszokott LibreOffice-verziónkat. Több különböző verziójú LibreOffice is remekül elvan a számítógépen, és nem zavarják egymást, ha a következőképpen járunk el:
Windows:
A telepítés így történjen:
msiexec /a LibreOfficeDev_5.0.0.0.beta3_Win_x86.msi /qb TARGETDIR=C:\LOTest\5.0.0.0beta3
Utána nyissuk meg a C:\LOTest\5.0.0.0beta3\program\bootstrap.ini fájlt egy editorral. Az utolsó sorban írjuk át a UserInstallation értéket erre: $ORIGIN/../Data. Így a tesztprofil egy új könyvtárban fog létrejönni, a C:\LOTest\5.0.0.0beta3\Data alatt, és nem írjuk felül az éles használatra telepített LibreOffice profilját az %APPDATA%-ban.
Linux:
Töltsük le az RPM-csomagot. DEB alapú disztró esetén is az RPM-et töltsük le. Csomagoljuk ki a tar.gz-t, és lépjünk be a kicsomagolt könyvtárba.
for i in RPMS/*.rpm; do rpm2cpio $i | cpio -idmv; done
Utána nyissuk meg a program/bootstraprc fájlt egy editorral. Mint a Windows esetén, az utolsó sorban itt is írjuk át a UserInstallation értéket erre: $ORIGIN/../Data.
Amennyiben valaki a LibreOffice Writert elsősorban a fejlett Graphite tulajdonságok okán használná, mondjon le minden reményről.
Az utolsó jól működő, a Graphite tulajdonságokat nagyjában-egészében helyesen kezelni képes változat a 4.1.6.2. Minden újabb verzió kibocsátásával romlott a helyzet valamelyest. Nem kivétel a LibreOffice ötös változata sem.
A ligatúrák stb. hibás kezelése miatt a terjedelmesebb szövegek javítása kényelmetlen, a tördelés pedig fogyatékos lesz. A Writer gyakorta hibásan választja el a ligatúrákat tartalmazó szavakat (pl. atyafis-águnkhoz). A szövegből, a képernyőn és a nyomtatásban, olykor eltűnnek jelek, máskor pedig fölös jelek bukkannak fel benne. Az összefüggések felderítése, illetve a hiba szándékolt előidézése jószerével lehetetlen. A nevezett hibajelenség függ a lap és a szegélyek méretétől, a szöveg terjedelmétől, a bekezdések hosszúságától, formázásától stb. A különböző LibreOffice változatok is hozzáteszik ehhez a magukét: egyik így, másik úgy tördeli ugyanazt a szöveget.
Olvasgatván különböző fórumokon a hasonló hozzászólásokat s az ehhez fűzött válaszokat, nem ritkán, tartalma szerint, efféle nyilatkozattal szembesülök: Ha valakinek nem tetszik a LibreOffice, ne használja. Magyarra fordítva: Bolondnak fapénze, ha elveszik, se bánja.
Még nincs veszve minden remény! 🙂 Egy nem tökéletes hibajavítás miatt az 5-ös béták elválasztási hibával jöttek ki, sajnos, de legkésőbb a végleges megjelenéséig ez javítva lesz (végső esetben a másik javítás visszavonásával), de köszönhetően ennek a hozzászólásnak, most (sikeresebben, mint múltkor próbáltam) megkértem a SIL hivatalos Graphite fejlesztőjét, hogy segítsen a jobb javításban, azaz mind az elválasztási hibák, mind a PDF exportban való szövegkeresési hibák megoldásában (l. https://bugs.documentfoundation.org/show_bug.cgi?id=52540#c18 és a későbbi hozzászólásokat).
Köszönöm szépen a hozzászólást! Az egyéb Graphite hibák megoldásában is volna esély előrelépni, ha ezekről hibabejelentés érkezne (akár ilyen hozzászólás formájában is)!
segítségül:
http://libreoffice.hu/hibabejelentes/
Innen eléred az angol nyelvű és a magyar nyelvű hibabejelentő oldalt is.
Tudomással bírok a jelzett oldalról, s próbálkoztam is néhány esetben hibák jelentésével.
Megszületése óta figyelemmel kísérem a LibreOffice fejlesztését, s mióta beépítették a Graphite tulajdonságok kezelését, használom is a programot. Próbát tettem valamennyi változattal; ismerem erősségeiket és gyengeségeiket egyaránt.
Tapasztalatom szerint a kódolók gyakorlata ez: bevezetnek egy-egy új lehetőséget – mondjuk a fejlett tipográfiát –, s leküzdvén a kezdeti nehézségeket, létrehoznak egy elfogadható, nagyjában-egészében helyesen működő változatot. Ámde telik-múlik az idő, s addig csiszolgatják művüket, míg valamit elrontanak. Esetünknél maradva: kifogásolható a ligatúrák kezelése, nem működik megfelelően az elválasztás, a szövegfolyamból eltűnnek betűk vagy éppen oda nem illő jelek tűnnek fel benne, a szöveget a különböző programváltozatok másként tördelik stb. Más szóval a korábban elfogadhatóan működő alkalmazás betegeskedni kezd, majd végül (bizonyos szempontból) kezelhetetlenné válik. Márpedig az olyan eszköz, ami csak félig-meddig szolgálja biztonsággal gazdáját, rosszabb a semminél. Esetleg éppen akkor vall vele kudarcot a szerkesztő, amikor a becsületéről van szó. Magánlevélben például aligha zavaró néhány betűhiba, és a botlást kimagyarázni is könnyebb. Egy rosszul tördelt, hibákkal tűzdelt tanulmány, beszámoló, kérvény stb. azonban alkotójának szégyene. Miért nem ellenőrizte munkáját, használt megfelelő eszközt?
Rendben, értem: ismered, használod a hibabejelentőket. Magam is régen használom a programcsomagot és elődjeit (a StarOffice5.2 óta, az OpenOffice.org-on, Go-OO-on, OxygeOffice-on keresztül az AOO-ig és a LO-ig.)
Itt a hírfolyamban viszont szinte csak véletlen, hogy éppen az vette észre az általad jelzett problémát a fejlesztők közül, aki foglalkozni is tud a dologgal.
Ahogy a felhasználással, használattal kapcsolatos problémák a fórumokban
(pl: https://forum.openoffice.org/hu/forum/index.php )
nyerhetnek legbiztosabban megoldást (ha a létező leírások alapján nem megy), úgy a hibák javítása csak akkor várható el, ha a létezésükről valaki tájékoztatja a fejlesztőket. Mert vagy nem is tudnak a dologról, vagy ha tudnak is, visszajelzés(EK!) nélkül joggal feltételezhetik, hogy arra az adott (hibás) funkcióra talán nincs is szükség, ha senkit nem zavart annyira a hiba, hogy vegye a fáradságot a jelentéséhez.
MI, a FELHASZNÁLÓK vagyunk a LibreOffice tesztelői. Méghozzá minden profi tesztelőcsapatnál jobbak, hiszen sokan vagyunk, és mindenki pontosan azt a funkciót teszteli részetekbe menően a programcsomagból, amelyikre a legnagyobb szüksége van.
De a felháborodáson túl (vagy inkább az helyett) a fejlesztőkhöz el kell juttatnunk a tesztelés eredményét. Ez az ingyenesség “ÁRA”, ez a hozzájárulásunk a közösségi projekthez.
Három komponensből áll össze a fejlett tipográfia, ebből az egyik a LibreOffice, a másik kettőre, a libgraphite programkönyvtárra és a fontokra viszont kevés befolyása van a LibreOffice fejlesztőinek. 2011-ben voltunk a csúcson, akkor minden szép volt (lásd http://libreoffice.hu/tag/tipografia/). Aztán főverziót ugrott a libgraphite, mert súlyos teljesítményproblémák voltak vele. Sajnos ezzel a LibreOffice-ba csomagolt graphite-os fontok kezelése is elromlott. Utána meghalt a graphite fő fejlesztője, és volt egy hosszabb szünet, fejlesztés nélkül. Most megint van karbantartója a libgraphite-nak, de tekintetbe kell venni, hogy a SIL-t elsősorban a komplex ázsiai írások érdeklik, nem a magyar tipográfia.
Ami az nyitó hozzászólást illeti, nem mondom, hogy örömmel olvastam. Sajnos szinte mindig ez van, hogy egy új verzió bejelentésekor megjelenik valaki, és bekommentel valami negatívumot, leszólja a fejlesztők munkáját, mert nem foglalkoznak eleget az ő kedvenc területével. Könyörgöm, ha “a hiba szándékolt előidézése jószerével lehetetlen”, akkor mégis hogy álljon neki egy fejlesztő kijavítani? Ha valakinek véletlenül van egy kis ideje hibákat javítani a publikus bugzillából, olyat fog választani a jelenleg 9792 nyitott hibából, amely egyértelműen reprodukálható. Ez így van, senki nem szeret ingyen, önként olyan problémákkal foglalkozni, amelyek nem adnak sikerélményt. Amire szükségünk van tehát: egyértelmű, reprodukálható hibák bejelentése, egy probléma = egy hibajegy, lehetőleg szellemesnek szánt beszólások (bolod fapénze, Déva vára stb.) nélkül. Köszönöm.
Köszönettel vettem a tájékoztatást. Kitartást, és sok sikert kívánok a további munkához!
Phew. Most nem én voltam…
Van egy olyan gyenge sejtésem (mintegy 30 percet gugliztam a “Graphite”, “extension”, “fonts” keresőkifejezések környékén), hogy ez a problematika rokon az ami-amely terjedő rossz használatának problematikájával.
Szóval van még egy abszolút elterjedt gyakorlat, amely (!) egy magas szintű szakmai megítélés szerint hibás.
Ami (!) miatt erősen búsulunk, Vincent.
Tévedések elkerülése végett mélyen egyetértek azzal, hogy ha valamit megcsinálnak, akkor az legyen hibátlan, bármilyen egzotikus igényt elégít is ki.
Legyen erre egy másik példa az ebook-olvasók elválasztása. Mi a jobb: ha kikapcsolhatatlan, és néha durván elront egy-egy magyar szót, vagy kikapcsolható, és akkor elég gyakran durván szétesnek a sorok a kikapcsolhatatlan sorkizárás miatt… (Mit számít ehhez képest a ligatúrák hiánya?)
Hivatalos dokumentumoknál különösen bosszantó az ilyen programhiba, teljesen jogos a panasz (még a LibreOffice bétára is), és hálásak vagyunk, ha a panasz eljut hozzánk (a következő LibreOffice-fejlesztői interjú is erre fut ki a végén: jó szabad szoftvert csak közösségi visszajelzésekkel lehet jól csinálni: Együtt messzebbre jutunk!).
A magyar nyelvű hivatalos dokumentumok Graphite elválasztási hibáit meg lehet akadályozni a jövőben, ha egy regressziós teszt készülne erre a már harmadjára előforduló problémára, így kiadni se lehetne a programot ilyen hibával. (A LibreOffice-fejlesztés felgyorsításának, valamint a minőségbiztosításnak egyik fő eszköze a rengeteg regressziós teszt.) Megpróbálom ezt is elkészíteni a javítással együtt.
Köszönjük szépen a segítséget és a biztatást!