OASIS szabvány lett az Open Document Format (ODF) 1.2, adta hírül Rob Weir a blogjában. Az ODF 1.2 újdonságai között említhetjük például a munkalapképleteket szabványosító OpenFormula-t, a RDFa/RDF XML szemantikus metaadatokat és a digitális aláírás támogatását. A LibreOffice a kezdettől fogva támogatja az ODF 1.2-t.
Az ODF szabvány fejlesztését koordináló testület munkája folytatódik. Az ODF 1.2-t be fogják nyújtani az ISO-hoz is. Továbbá elkezdődhet az ODF 1.3 kidolgozása.
A Document Foundation (TDF) ma ünnepli a LibreOffice 1 éves születésnapját. 2010. szeptember 28-án hozták nyilvánosságra a LibreOffice projektet, és ekkor jelent meg az első bétaverzió is. „Hihetetlen, hogy mennyi mindent elértünk ezalatt az egy év alatt.” – mondta Charles Schulz, a Steering Committee tagja. „Nézzük a számokat: a TDF-nek 136 tagja van, a tagságot mindenki a projekthez való jelentős hozzájárulással érdemelte ki. Körülbelül 270 fejlesztőnk és ugyanennyi honosítónk van, közülük sokan TDF-tagok is. Célunk, hogy még több embert vonzzunk a projekthez. Több, mint 100 levelezőlistánk van, amelyre 15 ezer ember van feliratkozva. Világszerte több ezer újságcikk jelent meg rólunk az elmúlt évben.”
A LibreOffice 330 kódhozzájáruló munkájának eredménye – beleszámolva az OpenOffice.org egykori fejlesztőit is. Több, mint 25 ezer commit érkezett a git repositorykba. A fejlesztőközösség kiegyensúlyozott a vállalati és önkéntes fejlesztők között. A SUSE és az önkéntesek commitjai 25–25%-ot tesznek ki, további 20–20% jött a RedHat-tól és az OpenOffice.org kódbázisából, a maradék pedig a TDF megalakulása előtt is aktív hozzájárulóktól, a Canonical fejlesztőitől, és egyéb szervezetektől (pl. Bobiciel, CodeThink, Lanedo, SIL és Tata Consultancy Services) érkezett.
Az erőfeszítések eredménye nem maradt el. A LibreOffice ma az egykori StarOffice kódbázisából építkező leszármazottak közül a legjobb, akár a sebességet, akár a megbízhatóságot, akár a funkciógazdagságot nézve. Az InfoWorld szerint: „Az új funkciók azt jelzik, hogy a fejlesztők az eddiginél jobban koncentrálnak a teljesítmény növelésére és a szoftver üzleti felhasználásra való alkalmassá tételére, mint más szoftverek egyszerű utánzására.”
„A Document Foundation működésének első évében több fejlesztőt vonzott maga köré, mint az OpenOffice.org egy évtized alatt. Ezt az újonnan jöttekhez való barátságos hozzáállásnak, és a copyleft típusú licencnek köszönhetik, valamint annak, hogy nem követelik meg a szerzői jogok átruházását, illetve megosztását.” – mondta Norbert Thiebaud, aki az elsők között csatlakozott a LibreOffice projekthez 2010. szeptember 29-én, és jelenleg a TDF Engineering Steering Committee tagja.
2011. január 25-én jelent meg a LibreOffice első stabil kiadása. Azóta a LibreOffice-t 6 milliónál többen töltötték le a 81 TDF tükörszerverről. Ha a külső szervereket (pl. Softpedia) is hozzávesszük, a letöltésszám 7,5 millió körül van. Ezen kívül sokan CD-ről, például az online elérhető ISO-t kiírva vagy újságmellékletként adott CD-ről telepítettek LibreOffice-t. A TDF becslése szerint 10 millió olyan LibreOffice-felhasználó lehet, aki maga telepítette a szoftvert. 90%-uk Windowst használ, 5%-uk Mac OS-t.
A Linux-felhasználók a LibreOffice-t a disztribúciójuk részeként kapják. A 2011-es új vagy frissített Linux-telepítések számát tekintve (forrás: IDC) a TDF 15 millióra becsüli LibreOffice-felhasználók számát Linux alatt. Minden Linux-disztribúció LibreOffice-t szállít.
A fentiek szerint világszerte 25 millió LibreOffice-felhasználóval számolhatunk. A TDF azt szeretné, ha az évtized végére 200 millió LibreOffice-felhasználó lenne.
„Amikor az OpenOffice.org körül munkálkodó közösség elhatározta, hogy egy független, közösség által vezetett projektet hoz létre, izgatott voltam, és szerettem volna, hogy sikerüljön nekik. Úgy gondoltam, hogy azzal segíthetem elő legjobban a sikerüket, ha én magam is részt veszek a munkában, ezért az első nap csatlakoztam. A LibreOffice dokumentációján és a webes tartalmak létrehozásán dolgozom, egy Alfresco rendszert üzemeltetek, és segítek a marketinges csapatnak. A LibreOffice valóban egy élő, pezsgő, aktív projekt, és mindannyian elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy ez a sikertörténet folytatódjon.” – mondta David Nelson, aki szintén az első nap csatlakozott önkéntesként, és érdemei elismeréseként a Document Foundation tagja lehetett.
2011. szeptember 23-án, a szegedi Szabad Szoftver Konferencián előadtam „Bekapcsolódás a LibreOffice fejlesztésébe” címmel. Ennek az előadásnak a diái letölthetők hibrid PDF formájában alább. (A hibrid PDF LibreOffice-ban is megnyitható, tartalmaz egy beágyazott ODF fájlt is.)
Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Jenei Gábor a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Jenei Gábor vagyok, az ELTE informatikai karán harmadéves BSc hallgató. Szabadidőmben szívesen fényképezek, kirándulok, és nagyon szeretem a vonatokat. Ezenkívül persze szeretek programozni is néha, általában még magamnak találok ki érdekes feladatokat. Az informatikán belül leginkább a biztonság, titkosítás, és rosszindulatú szoftverek elleni küzdelem érdekel. Az egyetem elvégzése után is úgy tervezem, hogy errefelé orientálódok. A sci-fi nem annyira az én műfajom, de ha már választani kell, inkább StarWars. 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novellt évfolyamtársaim ajánlották, és persze ismertem már régről a Novell Netware operációs rendszert. A LibreOffice-szal még nem nagyon találkoztam, mivel Debian Linuxot használok, és ennek még a legújabb végleges verziója is OpenOffice.org-ot tartalmaz. De azért gyakorlat előtt már feltettem a gépemre a forrásból fordított LibreOffice-t. Vonzó volt, hogy egy nagy szoftvert fejleszthetek, amit világszerte sokan használnak akár minden nap, és hogy a Linux-disztribúciók nagy részének ezáltal a társszerzője leszek. Maga a LibreOffice kevésbé vonzott, de jó volt foglalkozni az adatbázis-kezelővel, így elmélyíthettem, amit előtte már elméletben megtanultam.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Előképzettségem csak az egyetemről volt, illetve egy alap szinten már előtte is ismertem a C-t (nem a C++-t). Az egyetemen elég jól megismertük a C++ nyelvet, és sok elméleti dolgot is megtanultam, amit most sikerült alkalmazni, de a teljes képzettséghez mindig kell egy kis saját gyakorlás is az egyetem mellett szerintem. Így jobban megérthető az ottani anyag is, és tapasztalat szempontjából sem egy utolsó dolog. Emellett meg vagyok elégedve az egyetemi oktatással, oktatókkal.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Ahogy már utaltam rá, az adatbázis-kezelőnek (Base) sikerült két hibáját is kijavítani, ez azért jelentős eredmény, mert sok felhasználót érintő hibát oldottam meg először, és a Base modulnak jelenleg nincs konkrét felelőse, ellentétben a modulok többségével. Emellett más hibákat is javítottam, a PDF exportáló panel egyértelműbbé tétele is a nevemhez fűződik. A többi eredményem kevésbé látványos a felhasználók számára, a forráskódban lévő fordítási hibákat, és figyelmeztetéseket kiváltó kódrészeket javítottam ki, ennek inkább a fejlesztők fogják hasznát venni. 
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Egyrészt a Novell magyarországi munkatársaitól is kaptam segítséget, de azt hiszem, hogy a legtöbb segítséget a projekt hivatalos fórumainak, a levelezőlistának és az IRC csatornának köszönhetem. Több segítőkész, és türelmes fejlesztővel is találkoztam ezeken a helyeken, pár kódrészt tulajdonképpen együtt írtunk meg tökéletesre más fejlesztőkkel.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– Megismertem a sok helyen használt git rendszert, ez azért jó, mert elég elterjedten használnak ma már ilyen rendszereket, és én előtte nem nagyon találkoztam hasonlóval. Emellett pár linuxos tapasztalatot is sikerült szerezni, főleg hibakeresés terén. Egyébként a Linuxot már régóta használtam a Windows mellett, eddig a Debian disztribúcióval voltam legjobban megelégedve.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Egyenlőre csak annyira tervezem a részvételt, hogyha valami kérdés az én fejlesztéseimmel kapcsolatban merülne fel a fejlesztők között, abban segíteni fogok, de most kezdtem el az egyetemen az utolsó évemet, ezért nem tervezem, hogy aktívan részt veszek a fejlesztésben egy ideig. De később szívesen szállnék be más szabad projektekbe is. Érdekes téma lehet a kernel írás is (habár ez elsőre biztos nehezen menne, mert elég összetett területről van szó), és érdekel egyéb hasznos linuxos programok fejlesztése is.
– Köszönöm az interjút!
Nemrég adtunk hírt arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának BSc-s hallgató a kötelező szakmai gyakorlatukat LibreOffice-fejlesztéssel is tölthetik a Novellnél. Rabi Péter a nyáron 6 hetet dolgozott a LibreOffice-on. Készítettünk vele egy interjút.
– Kérlek, mutasd be magad pár szóban, például mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, az egyetem elvégzése után mivel szeretnél foglalkozni, vagy mondj bármit, amiből az olvasók jobban megismerhetnek. StarWars vagy StarTrek rajongó vagy-e inkább?
– Rabi Péter vagyok, az ELTE harmadéves programtervező informatikus hallgatója. Egyelőre még nem teljesen tiszta a számomra, mivel is fogok foglalkozni az egyetem után, de a legszívesebben mesterséges intelligencia vonalon indulnék el. Szabadidőmet a barátaim társaságában, könyvvel, filmmel, vagy programozgatással töltöm. Szeretek Európában utazni, és fotózni is. Ha már sci-fi, akkor Asimov 🙂
– Hogyan találtál rá a Novellre, miért választottad őket? Mi volt a vonzó a kiírásban? Általában a szabad szoftveres munka vagy konkrétan a LibreOffice?
– A Novell ajánlatára egy egyetemi előadáson hívták fel a figyelmem. A szakmai gyakorlatom mindenképpen nagyvállalati környezetben, egy nagyméretű projektben szerettem volna letölteni, mivel az egyetemen általában kicsi feladatokkal találkozom. Annak külön örültem, hogy a munkámmal a szabad szoftveres közösséget gyarapíthatom. A LibreOffice-szal csak felhasználóként találkoztam a gyakorlat előtt.
– Milyen előképzettséggel rendelkeztél? Tapasztalatod szerint az egyetem mennyire készít fel a valós életben jelentkező feladatok megoldására?
– Szoftverfejlesztéssel az egyetemen kezdem el foglalkozni, előtte csak minimálisan programozgattam, így elmondhatjuk, hogy eléggé tapasztalatlan vagyok. Az ELTE-n az elméleti képzés szerintem nagyon erős, és valós problémák megoldására is van lehetőség tanszéki projektekbe való bekapcsolódás útján. A kooperatív képzést és a szakmai gyakorlatot azonban pótolhatatlannak tartom, mivel néhány dologgal az ember vállalati környezetben találkozik először.
– Milyen eredményeket értél el a 6 hét alatt?
– Eleinte egyszerű, bevezető problémákat oldottam meg, miközben ismerkedtem a kóddal és a fejlesztés során használt technológiákkal. Később innovatív, szakmai kihívást jelentő feladatokat kaptam, amiknél már irodalmazásra is szükség volt, és szabadon kiélhettem a kísérletező kedvem és a kreativitásom.
A munkám során egyaránt foglalkoztam a LibO fejlesztésénél használt szoftverek karbantartásával, és az irodai programcsomag felhasználók által használt részével is.
Konkrét példaként említeném a bemutató sablonok neveinek lokalizációját, ami egy rendkívül könnyű problémának indult, de idővel egyre bonyolultabbá vált. Innovatív feladat pedig például a statikus kódelemző eszközökkel való kísérletezés volt.
– Milyen segítséget kaptál a munkád során?
– Tímár Andrással, a szakmai vezetőmmel folyamatosan tartottam a kapcsolatot Skype-on (távmunkában dolgoztam). Tőle kaptam a feladataim nagy részét, és nagyon sok segítséget nyújtott főleg az elején, amikor még semmiről sem tudtam, hol keressem. A levelezőlistán és a fejlesztői IRC csatornán is mindig nagyon segítőkészek voltak – ezeken a helyeken folyik a hivatalos kommunikáció. Itt mások kérdéseiből is sokat tanultam a kódról.
– Mi az, amit ez alatt a 6 hét alatt megtanultál, ami szakmai szempontból fontos lehet később?
– A nyílt forrású fejlesztés szervezéséről, a döntéshozás mechanizmusáról és a minőségbiztosításról ellesett dolgokat tartom a leghasznosabbnak, mivel ezekről azelőtt szinte semmit sem tudtam. Megismerkedtem néhány hasznos szoftvereszközzel is, amiket még biztosan használni fogok szoftverfejlesztőként.
– A gyakorlatnak vége, megkaptad az aláírást. Tervezed-e, hogy továbbra is részt veszel a LibreOffice fejlesztésében?
– Kaptam néhány érdekes feladatot a gyakorlat során, melyek megoldásával nem tudtam végezni, és amikkel még biztosan foglalkozni fogok szabadidőmben. Szerintem érdemes bekapcsolódni a LibO fejlesztésébe, mivel könnyű olyan problémát találni, ami felkelti az érdeklődést és illeszkedik a tudásszinthez. A fejlesztői közösség biztos hátteret jelent, és a munka eredménye biztosan sok emberhez eljut.
– Köszönöm az interjút!
A LibreOffice – akárcsak őse az Openoffice.org – nyelvfüggetlen alkalmazásprogramozási interfésszel (API-val) rendelkezik, ami lehetővé teszi az irodai szoftver programozását különféle programozási nyelveken (pl. C++, Java, Python, CLI, StarBasic, JavaScript, OLE). A LibreOffice szolgáltatásokat nyújthat más alkalmazásoknak, új funkciókkal ruházható fel, vagy egyszerűen csak testre szabható vagy vezérelhető. A LibreOffice SDK az a csomag, amely az ilyen fejlesztésekhez szükséges eszközöket és dokumentációkat tartalmazza. A dokumentáció egy része a forráskódból generálódik, többek között az API dokumentációja is.
A müncheni HackFesten az egyik este Cédric Bosdonnat ült mellettem, és megkérdezte: András, akarsz valamit hackelni? Mivel a saját problémámmal épp nem álltam valami jól, gondoltam nem lesz rossz meghallgatni, hogy mire gondolt, hátha az jobban megy. Azt mondta, hogy szeretnék a weben látni a LibreOffice API dokumentációt, mert a régi OpenOffice.org-os weblapok mostanában gyakran elérhetetlenek, meg különben is, kell saját. Gyorsan létrehoztunk egy virtuális webszervert, és megnéztem, mi a teendő az SDK dokumentációjában levő HTML-ekkel. Elég ronda volt HTML-kód, az oldalak az egykor népszerű táblázatos elrendezéssel készültek, illetve a Java API dokumentáció frame-es. Úgy döntöttem, hogy ezen egyelőre nem változtatok, csak kicseréltem az OpenOffice.org logókat LibreOffice logókra, az oldal alján a jogi szöveget a hivatalos LibreOffice szövegre cseréltem, a CSS-ekben pedig a színeket átállítottam a LibreOffice színvilágára jellemző zöldekre az addigi kékek helyett. Később a főoldalt és a nem generált másik két oldalt a LibreOffice honlap stílusára alakítottam, végül a főoldalhoz adtam egy Google keresőmezőt. Az egész nem vett többet igénybe néhány óránál.
Az eredmény az api.libreoffice.org oldal lett. Meglepett az oldal kedvező fogadtatása. Már a helyszínen, Münchenben is nagy volt a lelkesedés, de később az IRC-n és e-mailben is többen gratuláltak. Azt gondoltam volna, hogy nem nagy dolog volt ez, de valamiért a fejlesztőknek tetszett. Talán ők nem álltak volna neki HTML-t és CSS-t faragni, és örültek, hogy valaki megcsinálta.
A munka folytatható. Először is van még az SDK dokumentációjában pár oldal, ami nincs fent most a weben, de átalakítandó a LibreOffice-os stílusra. Ezen kívül felvetődött, hogy a Java API dokumentációt olyan formátumra kellene hozni, hogy az Eclipse vagy a Netbeans maga alá tudja szedni. Egyesek még messzebb gondoltak, és a saját autodoc modult kidobnák, hogy ne kelljen karbantartani, és helyette valami szabványos kész megoldást (Doxygen?) látnának szívesen.
2011. szeptember 2. és 4. között zajlik Münchenben a LibreOffice Hackfest 2011 elnevezésű rendezvény. A müncheni városháza Linuxra és OpenOffice.org-ra migrálásáról híres LiMux irodájában kb. 30 LibreOffice-os ember, fejlesztők, designerek, marketingesek és egyéb érdeklődők fejlesztenek, beszélgetnek, kapcsolatokat építenek stb. Az FSF.hu Alapítvány jóvoltából (a vonatjegyet az FSF.hu fizette) két magyar fejlesztő, Tímár András és Vajna Miklós is kint van az eseményen. Szerencsére van ingyenes szálláslehetőség, a Netzwerk Caféban hálózsákban alszik kb. 10 résztvevő a kimerítő esti programok után. Érdemes lesz pár nap múlva megnézni, hogy milyen eredmények születtek a közös munka során, a Hackfest2011 honlapján minden fent lesz.
A Document Foundation (TDF) tartja az ütemtervet, bejelentette a LibreOffice 3.4.3 megjelenését. A TDF két verziósorozatot támogat párhuzamosan, de a 3.4-es sorozat is elért már abba az állapotba, hogy mindenkinek javasolható az áttérés rá. A LibreOffice 3.4.2-t már bevezette a brazíliai Itaipu Binacional, a világ legnagyobb erőműve, és bevezetés alatt áll a koppenhágai kórházakban 25 ezer munkahelyen.
A LibreOffice 3.4.3-ban kijavított hibák listája, illetve a módosítások listája itt és itt érhető el.
A Document Foundation (TDF) bejelentette a LibreOffice 3.4.2 megjelenését. Ez a 3.4-es sorozat harmadik kiadása, amelyet a TDF mind az egyéni, mind az intézményi felhasználók számára javasol, ugyanis ebben a kiadásban a 3.4-es sorozatban felfedezett fontosabb hibák túlnyomó többsége javítva van.
A TDF azt tanácsolja a nagy intézményeknek, hogy a LibreOffice bevezetéséhez vegyék igénybe egy támogató partner szolgáltatását. A terméktámogatás kiterjed az egyedi igényeknek megfelelő testreszabásra, az áttérési folyamat segítésére és az ügyfélnek fontos hibák soron kívüli javítására. A TDF partnereivel megkötött terméktámogatási szerződés közvetett módon anyagilag is segíti a projektet, megteremti a fejlesztés pénzügyi fedezetét, növeli a szervezet stabilitását, és felgyorsítja a növekedését. Új verzió telepítése előtt ajánlott elolvasni a kiadási megjegyzéseket.
A LibreOffice 3.4.2 mintegy 300 hozzájáruló közös munkájának eredménye. Ez több mint 23 000 commitot jelent, körülbelül 5 millió kódsor lett hozzáadva, megváltoztatva vagy törölve.
A fejlesztői közösség sokszínű és kiegyensúlyozott. Az Oracle és a SUSE a commitok 25-25%-áért felelős, további 25% a közösségi fejlesztőktől jött, akik a LibreOffice megszületése után csatlakoztak a projekthez, és 20% a RedHat munkájának eredménye. A fennmaradó százalékokon a TDF megalakulása előtti közösségi hozzájárulók, a Canonical fejlesztői és más szervezetek, például a Bobiciel, a CodeThink, a Lanedo, a SIL és a Tata Consultancy Services osztoznak.
Ha ugyanezeket az adatokat egyéni fejlesztőkre lebontva nézzük meg, a LibreOffice születése óta történt commitok száma szerinti első 12 fejlesztő között találunk vállalatok által fizetett hozzájárulókat (4 vállalattól: Canonical, Oracle, RedHat és SUSE) és több egyéni hozzájárulót is, ami azt mutatja, hogy a fejlesztői közösség egészséges és kiegyensúlyozott.
„A TDF-et azért hoztuk létre, hogy az OpenOffice.org kódjának továbbfejlesztésével egy letisztultabb és karcsúbb ingyenes/szabad irodai programcsomagot készítsünk. Tíz hónap elteltével elmondhatjuk, hogy jó úton járunk.” – mondta Bjoern Michaelsen, a Canonical négy hozzájárulója közül az egyik, aki egyben tagja az Engineering Steering Committee-nek is. „Természetesen egy ekkora kódfelújítási vállalkozás azzal is jár, hogy rövid távon a stabilitás csökken, de ezt ellensúlyozzák a hosszú távon jelentkező eredmények az új funkciók, a sebesség és – még egyszer – a stabilitás területén.”
Itt említjük meg azt is, hogy a TDF hivatalos hozzájárulóinak és a LibreOffice felhasználóinak száma tovább növekszik. Youbing Jin, a RedFlag2000 Software Company elnöke azt mondta: „Örülünk, hogy a TDF-et erősödni látjuk, és büszkék vagyunk arra, hogy mi is hozzá tartozunk.”
Bár a TDF örömmel ajánlja a 3.4.2-es verziót – a megfelelő partner segítségével támogatva – tömeges intézményi bevezetésre, nyilvánvaló, hogy ez a kiadás is csak egy mérföldkő az úton, amely a még nagyobb stabilitás felé vezet. Az augusztus végén megjelenő 3.4.3-as verzió további stabilitást és biztonságot érintő hibajavításokat fog tartalmazni.
Three computer science BSc students from Eötvös Loránd University (Budapest) have started internship at Novell Professional Services Hungary (NPSH), and more students are expected to come. During the 6 weeks period of internship their work is to get involved in LibreOffice development. NPSH officially announced this opportunity on the university’s home page (in Hungarian).
I am mentoring these students which means I help them to get started (download the source, setup the build environment, build the source, and solve an easy hack). Later they are encouraged to start with a more complex problem, with the help of the whole LibreOffice developer community. I hope that this internship program will be successful and some students will stay with LibreOffice project for a longer period.
