Bemutatkozik az Engineering Steering Committee

A Document Foundation bejelentette az Engineering Steering Committee megalakulását. Ez a bizottság koordinálja a LibreOffice fejlesztési munkálatait, és határozza meg a LibreOffice további fejlesztésének irányát.

Bemutatjuk az Engineering Steering Committee tagjait – a Membership Committee után ez a második bizottság, amely az alapítvány saját belső szabályzata alapján megalakult. Az Engineering Steering Committee 2011 elején kezdte meg a működést, de mostantól ez hivatalos. Az Engineering Steering Committee 10 tagból áll.

  • Rainer Bielefeld – QA (független)
  • René Engelhard (Debian)
  • Caolán McNamara (Red Hat)
  • Michael Meeks (SUSE/Novell/Attachmate)
  • Bjoern Michaelsen (Canonical)
  • Petr Mladek (SUSE/Novell/Attachmate)
  • Michael Natterer (Lanedo)
  • David Tardon (Red Hat)
  • Norbert Thiebaud (független)
  • Tímár András – honosítás (SUSE/Novell/Attachmate)

Az Enginering Steering Committee hetente ülésezik, telefonkonferencián beszélik meg a kiadási dátumokkal kapcsolatos kérdéseket és a fejlesztési teendőket. A telefonkonferenciákra rendszeresen meghívnak más aktív, érdeklődő fejlesztőket, illetve egy adott téma szakértőit.

A tagokat a Steering Committee jelölte ki. A 2010 szeptembere óta folyamatosan növekvő, és jelenleg közel 200 kódfejlesztő és 200 honosító és tesztelő tagot számláló fejlesztői közösség kulcsemberei kerültek ebbe a pozícióba. „Ez fantasztikus siker,” – nyilatkozta Caolán McNamara (Red Hat), – „különösen ha az OpenOffice.org projektet nézzük, ahol a külső hozzájárulók kis csoportot alkottak, és jelentős nehézségeket kellett nap mint nap leküzdeniük.”

Körülbelül 120 fejlesztő járul hozzá rendszeresen a LibreOffice kódjához. Ezek három csoportra oszthatók. 20 főfejlesztő dolgozik az új funkciókon, hibajavításokon és a csomagkészítésen. 40 rendszeres hozzájáruló dolgozik az új funkciókon, hibajavításokon és az úgynevezett „easy hacks” feladatokon. 60 hozzájáruló küld be kevésbé rendszeresen megoldásokat az „easy hacks” feladatokra és dolgozik a kód tisztításán. Rajtuk kívül kb. 80 fejlesztő küld be kódot alkalomszerűen, vagy éppen ismerkedik a rendszerrel. Nagyon hálásak vagyunk az egyetemistáknak is, akik a Google Summer of Code keretében fizetett munkát fognak végezni ezen a nyáron a LibreOffice projektben.

„Az Engineering Steering Committee feladata, hogy rendet tartson a fejlesztésben. Azonban ennek a bizottságnak teljesen más a felépítése, mint ami az OpenOffice.org projektben volt. Ott egyetlen vállalat volt felelős minden döntésért, és bár ennek előnye volt a könnyebb koordinálhatóság, a hátránya azonnal nyilvánvalóvá vált a fő szponzor kiesésével.” – mondta André Schnabel, a TDF Steering Committee tagja. „Mi olyan folyamatokat alakítottunk ki, amelyekben a vállalati szponzorok képviselhetik érdekeiket, de a közösség életképes marad bármelyikük kiesésével is. Nincs egyetlen főszponzor, akinek kilépése veszélybe sodorná a projekt jövőjét.”

A LibreOffice kiadási politikája

LibreOffice logó A LibreOffice 3.4 kiadásának közeledte miatt a Document Foundation kiadott egy közleményt a LibreOffice kiadási politikájáról. Ebben több mindenről szó van, de a legfontosabb üzenet az alábbi.

A LibreOffice az idő alapú kiadási modell mellett kötelezte el magát. Ez azt jelenti, hogy a megjelenések dátuma előre rögzített, és a fejlesztőcsapat mindent megtesz, hogy a kiadás az adott napra elkészüljön. Napjainkban a legtöbb szabad szoftveres projekt, például a GNOME, a KDE vagy sok Linux-disztribúció, szintén az idő alapú kiadási modellben dolgozik. Ennek több előnye van. Az egyik a kiszámíthatóság. A felhasználók tudják időzíteni az áttérést. A Linux-disztribúciók csomagolói tudják, mikor számíthatnak a megjelenésre. A másik előny, hogy ha szorít a határidő, a fejlesztők teljesítménye megnő. A kiadás előtti napokban mindenki teljes erőbedobással dolgozik a hibák javításán. A „kiadjuk, amikor elkészül” kiadási modellben sokszor vég nélkül húzódik ez a folyamat, mindig találnak még egy hibát, mindig előkerül még egy érdekes funkció, amit be kellene tenni a kiadásba stb.

Az OpenOffice.org is az idő alapú kiadási modellel dolgozott. Azonban nem vitték végig következetesen az elvet, sokszor heteket, hónapokat csúszott a kiadás az előre kihirdetett dátumhoz képest. Ennek az volt oka, hogy az OpenOffice.org ritkábban jelentkezett javítókiadásokkal, ezért az első .0-s kiadást akarta egyből jóra megcsinálni.

A LibreOffice ezzel ellentétben felvállalja, hogy a .0-s verzió nem lesz tökéletes (de időben kijön!). Lehet, hogy lesznek benne ismert hibák, ezeket a kiadási megjegyzésekben közlik. Az viszont biztos, hogy lesznek benne ismeretlen hibák is, amelyeket a kiadás után fognak észrevenni a felhasználók. A javítókiadások havonta fogják követni egymást. Míg a .0-s verzió az érdeklődőknek, gyakorlott felhasználóknak ajánlott leginkább, akik kíváncsiak az új funkciókra, a .1-es, de főleg a .2-es verzió már alkalmas tömeges intézményi bevezetésre, produktív környezetben való használatra is. A .3-as és azt követő verziók pedig az „atomstabil” jelzőt érdemelik ki. 🙂 A LibreOffice 3 hónap alatt 3 verziót ad ki, mindegyik kiadás előtt felfokozott hibajavítási tevékenységgel. Mire az OpenOffice.org 3.4 megjelenik – ha egyáltalán megjelenik – a LibreOffice 3.4.2 már sokkal jobb állapotban lesz, ami a javított hibák számát illeti.

A levelezőlistákon és a fórumokon sokan értetlenkedtek a fenti kiadási politikán. Többek között nem értették, hogy a .0-s verziót miért nem nevezik inkább bétának, ha nem ajánlott intézményi felhasználásra. Ezek az emberek elfelejtik, hogy intézményeknél minden valamire való rendszergazda eddig is kivárta minden szoftverből az első vagy második javítókiadást a tömeges bevezetés előtt, ez a gyakorlat nem változik. A felhasználók kockázatviselési hajlandóságuknak és igényeiknek megfelelően választhatnak a kiadások közül. A legkonzervatívabb felhasználók a .2-es vagy későbbi kiadást telepítik, ez stabil, de esetleg ezzel egy időben kijön már egy új verzió is, új funkciókkal. A skála másik végén azok a tesztelők és fejlesztők vannak, akik a napi buildeket telepítik és használják, akár az összeomlást vagy az adatvesztést is kockáztatva. A két véglet között mindenki el tudja dönteni, hogy a stabilitás és az új funkciók milyen arányára van szüksége, melyik ponton lépi meg a verzióváltást.

LibreOffice 3.4 RC1

LibreOffice logó Megjelent a LibreOffice 3.4 első kiadásra jelölt verziója. A LibreOffice 3.4 a LibreOffice második főkiadása lesz, sok izgalmas újdonsággal. Mindazonáltal az RC1-et nem javasoljuk éles környezetben történő felhasználásra – erre a LibreOffice 3.3.2-t javasoljuk –, de mindenkit bátorítunk a kipróbálásra és a hibák bejelentésére.

Ez a kiadás Windows, Linux és Mac OS X rendszerekre érhető el az előzetes kiadások weboldaláról:

http://www.libreoffice.org/download/pre-releases/

A LibreOffice 3.4 újdonságait itt írtuk össze (még változhat, ahogy a fejlesztők kiegészítik az oldalt):

http://wiki.documentfoundation.org/ReleaseNotes/3.4

Ha hibát talál, jelentse a FreeDesktop Bugzillában:

https://bugs.freedesktop.org

Vannak ismert hibák. Ezeken ne jelentse be újból. A beta5 megjelenése óta kijavított hibák itt vannak felsorolva.

LibreOffice 3.4 béta 5

LibreOffice logó A Document Foundation ma bejelentette a LibreOffice irodai programcsomag 3.4-es ágának 5. béta kiadását.

Az új kiadás elsősorban hibajavításokat, lokalizációs frissítéseket tartalmaz. A részletes log itt olvasható.

Túl a „szokásos hibajavításokon” ezúttal a bejelentés részletesen foglalkozott azzal, hogy pontosan mi a Document Foundation „kiadási politikája”, mit jelent a béta/rc és kiknek melyik ágat/ágakat ajánlják. Ez a leírás nem jelenti, hogy módosult volna a kiadási ütemterv, pusztán egy ábrákkal segített leírás azoknak akik most ismerkednek a projekttel.

LibreOffice dokumentáció

LibreOffice logó Eddig leginkább a honosítás kapcsán volt szó a dokumentációról, illetve annak – részben – webre kerülésével kapcsolatban.

Most azonban több jó hír is van azok számára akiket érdekel a LibO dokumentációja.

Először is: mint az látható, elkészült a dokumentációs oldal, és szinte minden kötet elérhető a MEK-ben is (a magyar nyelven elérhető/használható dokumentáció itt).

Másodszor: a LibreOffice dokumentációs csapata a Getting Started kötet után elkészítette a Writer és a Calc kézikönyvét is. A kötetek online és offline is elérhetőek (rendelhetőek).

Harmadszor: a FullCircle magazin sem rest és a 46. számtól egy sorozatot indít, melyben a LibreOffice-t fogja olvasói elé tárni. Remélhetőleg hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz.

A Document Foundation új tagjai

LibreOffice logó A TDF nemrég hirdette meg a tagfelvételt. A Document Foundation tagja az lehet, aki jelentős mértékben hozzájárul a LibreOffice projekthez, legyen ez akár fejlesztés, akár tesztelés, dokumentációírás, segítés a fórumokon vagy bármi. A tagság elnyeréséhez legalább 3 hónapos „múltat” kell igazolni, egyúttal vállalni kell további 6 hónap aktív közreműködést.

A jelentkezéseket egy három tagú bizottság bírálja el, akik ellenőrzik a jelentkezési lapon megadott információkat. A tagok szavazati joggal rendelkeznek, valamint megválaszthatók a TDF vezető testületeibe. A jelentkezés folyamatos. Az elutasított embereknek ismét jelentkezhetnek, ha jobban alá tudják támasztani jelentkezésük jogosságát.

A Document Foundation tagjainak listája ma került ki a TDF honlapra.

LibreOffice 3.4 beta 4

LibreOffice logóPénteken a Document Foundation bejelentette a LibreOffice 3.4 negyedik bétaverzióját. Eredetileg ez már az RC1 lett volna, de a közösség több tagja úgy érezte, hogy inkább béta ez még, nem RC. Ezért lett a neve beta 4. Viszont a végleges kiadás időpontja nem változott, így eggyel kevesebb RC lesz kiadva.

Akik a beta 4 elnevezés mellett érveltek, jól érezték, hogy ez a kiadás nem lesz RC minőségű. Megint Windows alatt jelentkezett probléma. Egyes modulok nyelvi verziói nem jöttek létre, mert valaki megint nem gondolt arra az esetre, hogy Windows alatt nincs symlink, és a symlinket tartalmazó útvonalakat natív windowsos programnak való átadás előtt fel kell oldani. A beta 2-ben is volt ilyen hiba. Ezt egyébként javítottam ma.

A legidegesítőbb hibák listája még mindig sok lezáratlan elemet tartalmaz. A fejlesztőcsapat fő feladata most ezek lezárása.

[ Letöltés | Kiadási megjegyzések | A beta3 és beta4 között lezárt hibák ]

LibreOffice 3.4 béta teszt: Hunspell 1.3, Graphite 2

A hétvégén sikerült letesztelni a LibreOffice 3.4-ben frissült Hunspell helyesírás-ellenőrzőt és Graphite betűkezelőt.

A Hunspell 1.3-as változata a Holland Nyelvi Unió és a LibreOffice holland nyelvi eszközei mögött álló OpenTaal Alapítvány támogatásával, és az alapítvány tagja, Ruud Baars hibabejelentési és tesztelési segítségével készült el, a LibreOffice-ba pedig Caolán McNamarának köszönhetően került be nem sokkal a kiadás után. A változások elsősorban az összetettszó-kezelést érintik, ami nemcsak a holland számára hasznos, hanem a hasonlóan bonyolult magyarhoz is: ezzel például javíthatóvá válik, illetve a szótármodulba kihelyezhető a Hunspell programba bedrótozott magyar mozgószabály-kezelés. Ami helyenként már most is tapasztalható az egyéb javításokból, hogy kevesebb a furcsa javaslat: például a „Messzecsuzec” szóra most már csak a helyes Massachusetts alakot kapjuk meg, a „Messze-messze, messzelátás, messzebbiek” javaslatokat már nem (hasonlóan a „csivavát” szóra csak a chihuahuát, a „csivitel, csersavát, Csikvárit” már nem). Összefoglalás a javított hibákról (holland nyelven, angol hibajegyekkel).

A Graphite 2 tesztelése során több súlyos hibára is fény derült, így ezek még időben bejelentésre kerültek: https://bugs.freedesktop.org/show_bug.cgi?id=36703. Míg a ligatúrán belüli elválasztásnál nem tapasztalható egalizálási hiba (az elválasztójel előtt túl nagy köz lehet a korábbi változatokban), nem működik a magyar számára fontos rendhagyó eset, a kettőzött többjegyű mássalhangzók elválasztása (pl. „eggyé”: egy-gyé). Még súlyosabb hiba, hogy bizonyos helyettesítésekre, pl. a „Qu” ligatúrára, vagy a Linux Libertine G betűkészlet fejlesztői változatában már szereplő kurzív „fö” helyettesítésre lefagy a program. A szintén fejlesztés alatt álló ékezetpozicionálás, és részben az egalizálás sem működik a LibreOffice 3.4 béta kiadásával. Ezért kiadványszerkesztési célra (lásd Kiadványszerkesztés LibreOffice Writerrel) csak a LibreOffice jelenlegi stabil kiadását javasolt használni. Ebben megtalálható a magyar tipográfiai támogatással rendelkező Linux Libertine G és Biolinum G Graphite betűkészletek legfrissebb kiadása is. A betűkészletek következő, számos fontos javítást és egyéb fejlesztést tartalmazó kiadása remélhetőleg már a végleges LibreOffice 3.4-ben helyet kaphat az FSF.hu Alapítvány támogatásával.

LibreOffice 3.4 beta 3

LibreOffice logó A mai nap folyamán megjelent a LibreOffice 3.4 új, harmadik béta kiadása.

Letöltés: http://download.documentfoundation.org/libreoffice/testing/

Az új kiadás elsősorban hibajavításokat tartalmaz, a bejelentés itt olvasható.

Ami a magyar fordítást illeti, az nem készült el a beta 3-ra, itt-ott találkozhatunk lefordítatlan üzenetekkel. Nincs sok hátra, és a fordításokat hetente integrálják a forráskódba, úgyhogy nincs semmi veszve.