A Scribus egy nyílt forráskódú (GPL), nyomdai minőségű kiadványok készítésére szolgáló alakhű, asztali kiadványszerkesztő program.
A tegnap kiadott Scribus 1.4 több mint 4 évi fejlesztés után jelent meg, és összességében több mint 2000 kis fejlesztést vagy hibajavítást tartalmaz. A Scribus 1.3.3.14 után ez az első kiadása az új stabil szériának. Fontosnak tartottuk, hogy az új verzió újdonságai mellett egy teljes mértékben honosított magyar kezelőfelület adhassunk át a megjelenésekor és ez a lelkes kis önkéntes honosítócsapatnak köszönhetően létre is jött. A Scribus 1.4 újdonságait és sok-sok hibajavítását az alábbiakban foglaljuk össze, lehetőleg úgy, hogy azt ne csak a DTP-ben járatosak értsék.
A Scribus 1.4 a SourceForge.net oldalról tölthető le, ill. a disztribúcióknak szánt tárolókból is elérhető már. Az Ubuntu tárolókról itt találunk információt.
További újdonságokról angol nyelven a Scribus súgójában (F1) „Újdonságok a Scribus 1.4-ben” cím alatt, ill. a hivatalos bejelentésben tájékozódhatunk.
Qt4 portolás
A Scribus 1.3.3.x széria még Qt3-mal készült. A Scribus 1.4 felé vezető út egyik legfontosabb törekvése a Qt4 eszköztárra való áttérés volt. Ez a nagy munka önmagában is számos eredményt hozott.
Túl a grafikai illeszkedésen, jobb együttműködést biztosít a Scribus számára a különféle ablakkezelőkkel. Ezen felül még némi gyorsulást is elértek a készítők.
Platformok
A Mac OS X-en mérhetetlenül jobb teljesítményt nyújt már a Scribus. A Scribus 1.4-es verziója Mac OS X 10.5 vagy újabb verziókon fut és natív DMG telepítőkészletet is kapott. A támogatott platformok közé került az OS/2 Warp 4 és az eComStation is.
Felület
Az „ósdi” kinézet már a múlté, hisz Scribus 1.4 a Qt4-nek köszönhetően látványban jobban illeszkedik az operációs rendszer megjelenéséhez.
A Tango projekt ikonjai pedig egységesebb megjelenést adnak a felületnek. A Tango projekt részeként létrejött ikonok hasonlítanak egyéb szövegszerkesztőkben, pl. LibreOffice-ban is található ikonokhoz. Ez megkönnyíti a program tanulását, használatát.
Több kezelőfelület kényelmesebb lett, pl. a szöveg stílusának beállítása a főmenüből átkerült a Tulajdonságok palettára.
Szöveg és tipográfia
A tördelőket valószínű az érdekli a legjobban, mi fejlődött ezen a téren.
Optikai margók
Megjelent az optikai margók támogatása, melyet nem keretenként kell egyenként megadnunk, hanem bekezdésstílusonként. (Az optikai margó annyit tesz, hogy a központozás betűjelei kissé kilógnak a szövegdoboz élén kívülre, így lesz a sorvég a szem számára is egyenes és nem „egérrágta”.)
Új mikrotipográfiai funkció a betűkészletjelek sűrítése és ritkítása. Ezzel kis mértékben (pl. 1-3%) tudjuk sűríteni, ill. ritkítani a betűkészletjelek közötti távolságot, ami sokkal elegánsabb megoldás, mint magát a betűt torzítani. Ezzel együtt a szavak közötti távolságot is tudjuk már hasonló módon befolyásolni.
E három új képességet együtt alkalmazva a LaTeX-ben megszokott minőségű tömbösített szövegképet hozhatunk létre és elkerülhetjük a magyar tipográfiában oly könnyen előforduló hibát, a szavak közötti nagy üres terek miatt kialakuló folyosókat. A hosszú kimenetsorokat is így tudjuk kézzel korrigálni. Ebben persze nélkülözhetetlen a magyar elválasztás, amit ha nem is tökéletesen, de kielégítően támogat a Scribus. (Példa PDF és Scribus állomány)
Stílusok
A régi verzióban csak bekezdésstílusok létrehozására volt lehetőség, amelyekről nem voltak elválaszthatók a karakterstílusok.
Most már létrehozhatunk önállóan karakterstílusokat is és tetszőlegesen kombinálhatjuk a bekezdésstílusokkal. A stílusok immár hierarchikusak
(hasonlóan pl. a CSS-hez), ami nagyban növeli a hatékonyságot: az öröklődő tulajdonságoknak köszönhetően gyorsan létre lehet hozni a szükségeseket, ill. szükség esetén néhány módosítással az egész dokumentum szövegképe megváltoztatható.
A karakterstílusok a Tulajdonságok palettán illeszthetők a kijelölt szövegre, a bekezdésstílusok pedig az előbbi módszeren kívül a Szövegszerkesztő ablakban is.
A bekezdés, ill. karakter stílusok további lehetőségekkel bővültek, pl.: optikai margó, nyelv megadása (amely a többnyelvű dokumentumokban történő elválasztás miatt jelentős)…
A vonalstílusok kezelése egységesen a stílusok közé került. (A következő verzióban itt találhatjuk majd a táblázat- és cellastílusokat is).
Kerning
Hiánypótló, hogy végre az OpenType betűkészletek GPOS kerning táblái támogatásra kerültek. Ma már igényes tördelésről betűpárok alávágása nélkül semmiképpen sem beszélhetünk.
Ugyanakkor sajnos az OpenType képességek kezelésére még várnunk kell. Ugyanis ehhez az egész betűkezelő alrendszert le kell cserélniük a fejlesztőknek (a Harfbuzz lesz a megoldás).
Helyesírás
Linux platformon megjelent az Aspell-re épülő helyesírás-ellenőrző.
Miért nem a Hunspell? Sajnos szakértő fejlesztő híján csak a régi Aspell megoldás érthető el. Remélhetőleg akad majd egy fejlesztő (magyar?) aki a következő verzióba beépíti a Hunspell-t. A Hunspellnek számtalan előnye lenne az Aspell-lel szemben.
Nyomdai előkészítés
Nyomdai előkészítés terén sok fejlesztés történt, jóval egyszerűbb már a nyomdai jelek elhelyezése a kész anyagon: be tudjuk állítani, hogy PDF-be exportáláskor mely nyomdai jelek (vágójelek, kifutójelek, passzerjelek, színellenőrző csíkok) kerüljenek automatikusan rá, valamint már a kifutókkal sem kell trükközni, mert azokat is automatikusan kezeli a Scribus.
A beágyazott PDF és EPS állományokat végre nem csak raszterezve, hanem beágyazva és képes elhelyezni az exportált PDF-ben.
Ezzel végre kényelmesen és könnyedén használható a Scribus valódi, nyomdában előállított kiadványok készítésére.
A nyomtatási előnézeten sokkal több beállítási lehetőség van immár.
(Példa PDF kifutóval és anélkül és a Scribus állomány)
Új import szűrők
Jelentős mennyiségű munkát fektettek a fejlesztők az új vektorgrafikus szűrőkbe, melyek közül minden kétséget kizáróan a legjelentősebb az Adobe Illustrator (AI) állományok támogatása. A Scribus már képes mind az EPS, mind a PDF alapú AI fájokat importálni.
További szűrők: Windows Metafájl (WMF), Xfig (FIG), Calamus Vektoros Grafika (CVG), Macintosh PICT (PICT), Kivio ábra (SML) és Dia alakzat (SHAPE). Az SVG szűrőn is történt néhány fejlesztés.
Leképező keretek beágyazása
Az egyik nagyobb új fejlesztés a leképező keretek bevezetése, amellyel lehetőség nyílik külső formátumok (pl. LaTeX, LilyPond, Gnuplot, POV-Ray) beágyazása egy Scribus dokumentumba. Ezek természetesen igénylik az adott futtatókörnyezet telepítését. A renderelt keretek szabályozható minőségben raszterelve kerülnek beágyazásra a kész anyagba.
Ha például csak néhány képletünk van a szövegben, immár bátran készíthetjük Scribusszal is a dokumentumunkat. (Példa PDF)
Használhatóság
Színkezelés terén újdonság, hogy a Scribus 1.4 a littleCMS 1-es és 2-es verzióját is támogatja. Valamint a színkezelés immár egy kattintással ki- és bekapcsolható a vásznon.
Új funkció, hogy már előnézet módban (úgy, ahogy a papíron fog majd látszani) is szerkeszthető a dokumentum.
A segédvonalakat immár sokkal kényelmesebben lehet kezelni, mint eddig.
Áttetszőség
Bizonyára nem csak a Scribus felhasználóknak ismerős a Photoshopból vagy a Gimpből a szemcsézési módok (keverés) támogatása. Immár alkalmazhatók egyenként egy-egy elemre (grafikára, szövegre, képre), ill. a rétegekre is, de csoportokra nem.
Ezzel új értelmet nyert a rétegek kezelése is.
Színek, átmenetek és minták
Nagyobb fejlesztés történt a színkerék terén.
Immár a Scribus összes támogatott képformátumával lehetőség van mintát létrehozni és mintával kitölteni egy alakzatot (fejlett beállítási lehetőségek mellett).
A dokumentumban (alakzatokban, grafikákban) alkalmazott színeket automatizált módon könnyűszerrel lecserélhetjük. Például egy beimportált SVG ábra vagy táblázat így könnyen átszínezhető.
Számos színpaletta került az alapcsomagba, többek között kereskedelmi színskálák is (Resene, DTP Studio).
Új színátmenet típusok érhetők el, teljessé téve a lehetőségeket.
Képkezelés
A képeket immár nem destruktív képeffektusokkal (pl. fényerő, színezés, élesítés, görbék) tudjuk a Scribus-szal manipulálni.
A Photoshop támogatás is fejlődött: lehetőség van a rétegek és a többszörös vágóvonalak importálására is. Újra lehet MBP-t használni Windowson. Valamint az EXIF adatokat is olvassa a Scribus.
A képek kezelését lehetővé tevő eszköztár kényelmesebb lett. Már nem csak arra használható, hogy elveszett vagy a helyéről elmozgatott képet egyszerűen visszatöltsünk (hivatkozást javítsunk), hanem áttekinthetjük a dokumentumba ágyazott összes kép fontosabb tulajdonságait is, pl. felbontást.
Alkalmas arra, hogy a tördelés befejezése előtt ellenőrizzük a képeket és szükség esetén valamilyen javító effektust alkalmazzunk.
Rétegek
Lehetőség van már a szöveg körbefuttatására alsóbb rétegen lévő objektum körül is.
A rétegek PDF 1.5 formátumban PDF rétegekként is exportálhatók. Továbbá új prezentációs átmenetek is megjelentek.
A rétegek immár kettőzhetőek, ami sokkal kényelmesebb. Többnyelű dokumentumoknál, ahol a különböző nyelvek más-más rétegen vannak, ez egy nagyszerű lehetőség.
Sok grafikát tartalmazó nagy dokumentumok esetén az új drótvázas megjelenítési móddal nagyobb teljesítményt tudunk elérni.
Vektoros eszközök
Több új alakzat lett az alapcsomag része, így könnyebben rajzolhatunk.
Új útvonal eszközök mutatkoztak be, mint pl. a logikai útvonal műveletek, a lencse effektus és a hálós torzítás.
Több lehetőség van a szöveg útvonalra való illesztésében.
Elemek kezelése
Jelentősen javult az elemek sokszorosítása: az eddig is alkalmazható elmozdítás mellett most már hézag szerint is működhet az eltolás, vagy egyszerűen sorok és oszlopok is megadhatók.
Az igazítás és az elosztás új beállítási lehetőséggel bővült, többek között nem csak mozgathatunk vele, hanem át is méretezhetünk.
Jobb lett a többszörös elemkijelölés.
Új átalakítás (Elem→Átalakítás…) eszköz jelent meg, mellyel egyidejűleg lehet méretezést, mozgatást, forgatást, nyírást végrehajtani (hasonlatosan az Illustratorhoz).
A dokumentum szerkezetét vizsgáló segédablakon („Körvonal” helyett „Szerkezet” néven találjuk) pedig immár szűrhetünk is, így könnyebben megtaláljuk a keresett elemet.
Magyar vonatkozás
A Scribus 1.4-ben már teljesen magyar nyelvű a felület. A sablonok is magyar nyelven jelennek meg.
Magyar támogatás kapott a Naptár és az Automatikus idézőjelek bővítmény is.
Frissítésre került az elválasztási szótár is. Az elválasztást kezelő programkönyvtár ugyanakkor a régi, ezért pl. a kettőzött többjegyű mássalhangzók (ggy→gy|gy) elválasztását nem támogatja. Meg lehetne oldani, de a fordítói csapat szakértelme ehhez nem elegendő, fejlesztőt keresünk!
Speciális magyar helykitöltő szöveget tudtunk szerint nem alkalmaznak a magyar tipográfiában (Lorem ipsum…), így ilyen nem került be a Scribusba.
Sok jó tördelést kívánunk a Scribus 1.4-gyel!
A cikk elkészítésében közreműködött Gyuris Gellért és Pénzes Dávid!
Remek írás, örülök az ilyen híreknek!
Csupán jobbító szándékkal: beimportál helyett elég lenne az importál kifejezés, hiszen maga a szó tartalmazza a folyamat irányát. (“Például egy beimportált SVG ábra vagy táblázat így könnyen átszínezhető.” helyett “Például egy importált SVG ábra vagy táblázat így könnyen átszínezhető.”)
Már régóta használom a Scribust kisebb projektekhez. Az 1.4-es változatnak gyakorlatilag minden snapshot-ját használtam így azt kell mondjam elég jól ismerem.
Nagyszerű alkalmazás tele remek funkciókkal. Viszont magán viseli a szabad szoftverek hibáit történetesen, olyan mint ami soha nem akarna elkészülni. Jönnek az újabb változatok, folyamatosan bővülnek a funkciók, de alapvető kezelési hibákból csak nem akar kigyógyulni a program.
Pl.:
– Nagyító a lap aljára érve bedobja a törülközőt.
– A képernyő nem gördül, ha egy keretet a látható laprész alá akarok méretezni.
– Akkor sem gördül, ha egy elemet a látható oldaltükör alá húznánk.
– A program lassúságát sok képből álló dokumentumnál és pár tíz oldal esetén nem lehet nem észrevenni.
– Az aktív lapok kijelölése (megjelölése) húsz oldal fölött már látványosan sok időbe telik
– Stílusbeállító panel “Szerkeszt”-“Kész” funkciója gyakran megzavarodik.
– A szöveg/kép körbefuttatásának beállítása egyenlőre még elég körülményes a csomópontokkal.
– A vonalzót nem vonzzák a segédvonalak és a margó sem.
– A segédvonalak nem vonzzák egymást és a vonalzók sem a segédvonalakat.
– A tulajdonságok lap minden művelet után alaphelyzetbe (Koordináták) ugrik.
– Az egyes munkapanelek átméretezésénél nem vált méretező nyílra a kurzor.
– Egyenlőre még hiányoznak az objektumstílusok (gondolom ez majd lesz egyszer).
Magam részéről nagyra értékelem a fejlesztők munkáját és nem is akarok reklamálni – hiszen egy fillérembe sem kerül, hogy használhatom -, de szerencsésebb lenne, ha most megállnának egy pillanatra, megnéznék a hibajegyeket és legalább a látványosakat és bosszantóakat kigyomlálnák belőle, hogy végre tényleg egy jól működő alkalmazást vehessenek birtokba a felhasználók.
Egyébként használható progi, érdemes kipróbálni!
Kedves Bendegúz!
Ezeket a hibajegyeket a Scribus Bugzillájába kell(ene) beküldeni, ők foglalkoznak vele. Mi csak a hírt készítettük el, hogy készen vannak.
Nem hibajegynek szántam, csak nem akartam vaktában vagdalkozni, ezért soroltam fel pár dolgot és véleményeztem a hírt felhasználói szempontból.
De mint írtam egészen jól használható a program, csak van néhány alapvető hibája amitől ha megszabadulna, sokkal kényelmesebb és barátságosabb lenne.
Szia Bendegúz! Végre valaki, aki gyakran használja. Örülök a hozzászólásodnak meg a hozzáállásodnak.
Annak ellenére, hogy én fordítom a felhasználói felületet, nem vagyok penge angolból. 🙂 Mik derülnek ki… 🙂
Nem tudom, te hogy állsz vele. Mindenesetre, a felsorolt listádból 2-3 hibacsokrot be lehetne küldeni a hivatalos hibakövetőjükbe. Ha össze tudsz állítani korrekt hibaleírást, és le tudod írni angolul, akkor én vállalom, hogy beküldöm és figyelemmel kísérem. A felhasználást akadályozó hibákat lenne érdemes szerintem.
Gellért
Sajnos angolból meglehetősen tök vagyok, de ha meg tudom oldani a fordítást, akkor továbbítom.
Nem tudom, az openscope.org-ot figyelemmel kíséred-e (úgy látom te viszed a hátadon a Scribus részét)? Ha oda megfelelő lenne tennék fel talált hibákat.
Amit felsoroltam nem minden Bug, nagy része inkább funkcióbeli hiányosság…
Pár hónapja adtam le nyomdába anyagot ami Scribusszal lett összehozva és teljesen jó lett a végeredmény. Kérdezték is, hogy mivel készült Corellel, InDesignal, Quarkkal? Nem, mondom Scribusszal. Még hírből sem hallottak róla (eddig). Sokan el sem tudják képzelni, hogy a méregdrága programokon túl is van élet és lehet vele normális anyagot összehozni.
Ennek ellenére a Scribus funkcionalitásban sajnos még messze van egy InDesigtól ami nem lenne feltétlenül baj, csak így a Nagyok egy szájbiggyesztéssel elintézik a dolgot. Otthoni és kisvállalati környezetbe viszont tökéletes lenne, de ahhoz ki kellene gyógyulnia a legszembetűnőbb betegségeiből – nekem személy szerint a lomhasága fájt nagyon, a többitől el tudtam tekinteni, mert látom, hogy folyamatosan javítgatják. Egy olyan gépen amin a professzionális kiadványszerkesztők hasítanak, a Scribus feladja húsz oldal (és jó pár kép) fölött. Meg lehet persze csinálni vele, csak türelmesnek kell lenni, de ez meg a munka minőségének rovására megy sajnos.
Ennek ellenére szurkolok a fejlesztőknek és figyelem a fejlődését!
Hoppá!
Válaszoltam, csak a modi benyelte a hozzászólást, mert használtam a t.ö.k szót…
“Angolhoz t.ö.k vagyok…” stb.
Nincs hangulatom újra írni, úgyhogy csak megkérdezem, hogy az openscope.org-on jó lesz-e bejelenteni? Úgy látom azt is te viszed.
Szia Bendegúz! Küld be ott.
Kedves Wec!
Köszönjük a javaslatot, legközelebb már csak „importálás” lesz. 🙂
Remek cikk. Én még csak most érdeklődöm a kiadványtervezés iránt, de egészen elképesztő, mennyi újdonságot sikerült egyetlen verzióba beletenni.
Egy apró formai észrevétel: a cikkek alján a szerző bemutatásánál folyamatosan CÍKK-et olvasok… Is it only me?
Körülbelül 12 éve foglalkozom kiadványszerkesztéssel, és véleményem szerint is kimagasló ez a verzió, csak ajánlani tudom. A cikk is rendben van.
Köszönjük a gratulációt. A Scribus valóban jelentős eredményeket ért el az elmúlt 10 évben (2003-as indulása óta).
Szia!
Tudnál segíteni?
Most kezdtem használni a Scribust , itt nekem minden újdonság volt.
Minden nagyon tetszik, és tök jól használható.
Megcsináltam az anyagot, azonban amikor pdf-be akartam exportálni, ezeket a hibákat írta ki minden oldalhoz:
Kép2 Képfelbontás 144 DPI alatt: 96×96 DPI
Kép5 Képfelbontás 144 DPI alatt: 142x 142 DPI Oldal2
Kép 16 Képfelbontás 144 DPI alatt: 142x 142 DPI
Oldal3
Kép2l Képfelbontás 144 DPI alatt: 143x 143 DPI
Ha mellőzöm a hibákat, akkor a kész pdf-ben nem láthatók a beírt szövegek.
Biztosan nagyon amatőr kérdés, de hogyan tudom ezt orvosolni?
Előre is köszönöm a választ.