Augusztus 8-ig lehet pályázni nagyobb előadásokkal az októberben megrendezésre kerülő párizsi nemzetközi LibreOffice konferenciára. A mellékelt, pályázati anyagként készült előadásvázlat témája, hogy mi kell ahhoz, hogy a LibreOffice-ból nagy tudású és kényelmes kiadványszerkesztő váljon.
Nem kétséges, hogy a szövegszerkesztők (dokumentumszerkesztők) a jövőben a böngészőkhöz hasonlóan egyre jobban fogják támogatni a nyomdai igényességű szövegmegjelenítést (szedést). A LibreOffice egyedülálló kiadványszerkesztő képességekkel rendelkezik a szövegszerkesztők között: alapértelmezett egalizálás, Graphite betűtechnológia és betűkészletek, a vektoros ábrák kezelését egyszerűsítő SVG képformátum, de míg a Microsoft Office 2010-ben az egy-két támogatott opcionális OpenType betűtulajdonságot (például ligatúrák, ugráló számok, de kiskapitálisok már nem) grafikus felületen állíthatjuk be, a LibreOffice-ban ehhez (és a Microsoft Office-énál jóval több betűtulajdonsághoz) bővített betűneveket kell használnunk, vagy a előadásvázlatban is említett bővítményeket, a Graphite kiegészítőt, vagy a tipográfiai eszköztárat.
Az alapértelmezett grafikus beállítófelület a haladó tipográfiához csak egyike a DTP programok követelményeinek. A digitális nyomdagépek és előfeldolgozó programjaik olyan beállításokat tartalmazó PDF-állományokat igényelnek, amelyeket a LibreOffice még nem támogat. Az előadásvázlat ennek kapcsán megismétli a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzet példáit, hogyan helyezhetünk el utólag vágási információkat a LibreOffice-ból elmentett PDF formátumú dokumentumainkban a PDFMark szabvánnyal és a GhostScript programmal, illetve hogyan alakíthatjuk át az RGB (vörös-zöld-kék színterű) PDF-kimenetet egyszínű (szürke) vagy CMYK (cián-bíbor-sárga-fekete) színterűre (a jegyzetben még több hasznos példa szerepel a LibreOffice PDF-kimenetének utólagos feldolgozására).
A szabványosság kérdése a tipográfiai beállítások tárolásánál merül fel. Az OpenOffice.org és LibreOffice az említett – még nem szabványos – betűnévbővítést használja erre a célra a felületen és az elmentett ODF állományban is. Ahogy a vázlatban szerepel, ha nagyobb ODF-kompatibilitást szeretnénk, akkor adjuk meg alternatív betűkészletként – vesszővel vagy pontosvesszővel elválasztva – a használt Graphite betűtípust nem bővített formában is, például: Linux Libertine G:onum=1&pnum=1;Linux Libertine G (célszerű a dokumentum alap bekezdésstílusában beállítani ezt). Így a LibreOffice-on kívül is Linux Libertine G-vel jelenik meg a szöveg, legfeljebb a beállított ugráló (onum) és arányosan elhelyezett (pnum) számok nélkül.
A legalapvetőbb DTP követelmény természetesen a tipográfia. A nyomdaiparban uralkodó OpenType (Adobe–Microsoft) és AAT (Apple) betűtechnológiák mellett létjogosultsága van a Graphite-nak is, nemcsak azért, mert ennek nyílt forráskódú referencia-könyvtárát tartalmazza a LibreOffice, hanem azért is, mert nagy tudású, a magyar tipográfiai sajátosságokat is figyelembe vevő betűkészletek még kereskedelmi változatban sem nagyon érhetők el OpenType vagy AAT formátumban (ezek egyébként a Graphite betűkészletekhez hasonlóan mind a TrueType formátum különböző bővítései). A LibreOffice-ban megtalálható Linux Libertine és Biolinum G Graphite betűkészletek viszont kifejezetten a magyar igények kielégítésére készültek a szabad betűk eredeti OpenType változataiból. Az FSF.hu Alapítvány támogatásával megvalósított tipográfiai fejlesztések számos magyar vonatkozású hiányosság pótlását tették lehetővé (például a magyar tipográfiára jellemző térközök a felkiáltójel, kérdőjel, kettőspont és pontosvessző előtt; magyar kurzív gy ligatúra az egyéb ligatúrák mellett; jobbra igazított lábjegyzetszámozás; magyar lábjegyzet-csillagozás; magyar számnevekkel megvalósított számozási stílusok). Folyamatban van az összeolvadó Unicode-ékezetek, egyszerű optikai tömbösítés, valódi méretezett betűk, és egyéb hasznos lehetőségek megvalósítása a Linux Libertine G betűtípus új változatával.
Több kisebb-nagyobb kapcsolódó feladat is van, amelyről részletes lista készül a konferenciára, ilyen például az ODF táblázatstílusok támogatása, az automatikusan beszúrt elválasztójelek előtti egalizálás megvalósítása, vagy a tömbösített bekezdések utolsó sorának távolságtól függő sorkizárása. A tervezett előadás remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy minél többen kapcsolódjanak be a LibreOffice jövőjét is komolyan befolyásoló fejlesztésekbe.
Kerdes, hogy van-e egyatalan ra szukseg?
Nem-e fontosabb, hogy megbizhato irodai szoftvercsomag legyen, mintsem kiadvanyszerkeszto?
Bar tevedhetek, de szerintem elobb utobb osszeferhetetlenseg fog fellepni, s donteni kell a ketto megvalositasa kozott.
A kiadványszerkesztők (l. Microsoft Office, OpenOffice.org/LibreOffice) és a böngészők (CSS3) elindultak ezen az úton. Van, ami az ODF szabványból is jön (táblázatstílusok), van, ami pedig eddig is megvolt, csak nem működik (pl. jobbra igazított lábjegyzetszámok). Úgy kell elképzelni, hogy a TeX/LaTeX tudományos szövegszedők és a színes magazinokra kihegyezett DTP programok közötti rést célozzák meg a nyomdai igényességre törekvő dokumentumszerkesztők, ami azt jelenti, hogy az irodai programcsomagok tulajdonságait is meg fogják tartani, mert az elsődleges felhasználási területük továbbra is az marad. Jelenleg a Graphite betűkészletek használata esetén működik a Graphite alrendszer, így alapból nem ütközik a hagyományos felhasználással.