Az IT café-n megjelent MTI hír szerint most készítik elő a kormányhatározatot, hogy az ODF (OpenDocument) legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum a kormányzati szférában. Ez a formátum egyike a két nyílt dokumentumformátumnak, ami nemrégiben magyar szabvány lett. Az irodai programcsomagok piaci versenyének záloga a nyílt és közös dokumentumformátum, és a két számításba jöhető magyar szabvány az ODF és az Office Open XML (OOXML).
Az ODF a Google Dokumentumok, IBM Lotus Symphony, KOffice, LibreOffice és OpenOffice.org alapértelmezett dokumentumformátuma, az OOXML a Microsoft Office-é. Több jel mutat azonban arra, hogy a Microsoft szakemberei által létrehozott OOXML dokumentumformátum szabványosítása csak válaszul született az OpenOffice.org és más nyílt forráskódú irodai programcsomagok által használt ODF-re:
Az OpenOffice.org elsőként állt át nyílt dokumentumszabvány, az ODF használatára az elterjedt irodai programcsomagok közül 2005 második felében. Az ODF-et egy független szervezet, az OASIS hozta létre, a szabványosító bizottságban a Microsoft elutasította a részvételt, de az ACM, Boeing, IBM, Sun Microsystems és még sok más szervezet és független szakember részvételével zajló munka sikeres volt: 2005 első felében OASIS szabvány, 2006-ban ISO szabvány lett az OpenDocument 1.0.
A Microsoft 2006-ban szabványosította az ECMA-val az OOXML-t, és vitatott módon az ISO-val 2008-ban. Az OOXML-t nemcsak bonyolultsága (egy nagyságrenddel terjedelmesebb a szabvány, mint az ODF-é) és szabványokat elvető megoldásai miatt kritizálják (nem használja a meglévő nemzetközi szabványokat, termékfüggő: a Microsoft Office korábbi verzióinak sajátosságait építi be egy nemzetközi szabványba), hanem azért is, mert még a Microsoft Office 2010 sem támogatja az elvárható minimális mértékben: A vállalati és kormányzati IT-stratégia része a tervezhetőség, ennek ellenére a Microsoft irodai programcsomagjának legújabb változata (Microsoft Office 2010) nem állt át az ISO-szabványosítás által megkövetelt nyílt dokumentumformátumra (OOXML Strict), sőt egyáltalán nem képes ilyen formátumban menteni a dokumentumait, helyette az ISO szabvány szerint átmeneti, új dokumentumok létrehozására nem használható OOXML Transitionalt alkalmazza még mindig a Microsoft ISO szabványosítás során tett ígéretei ellenére. Ennek közvetlen hatása van a magyar közszféra számára is, mivel a Microsoft eszközei a várhatónál jobban korlátozzák a piaci versenyt.
A kormány tervezett döntése nem példa nélküli. Dánia tavaly januárban jelentette be, hogy csak az ODF-et fogja támogatja idén áprilistól a kormányzati szférában. Ahogy parlamenti képviselőjük, Per Clausen fogalmazott, véleményük szerint csak egy nyílt dokumentumszabványt szabad választani. A döntést hagyhatnák a piacra is, de a tankönyveikben az is benne van, hogy az államnak be kell avatkoznia, ha a piac a monopólium irányába mozdul el.
A magyar kormányzati döntés nagy mértékben elősegítheti a LibreOffice és más nyílt forráskódú programok terjedését is, amitől becslések szerint évi 60-300 milliárd forint közpénz megtakarítása remélhető.
Braun Péter szerint is jó ötlet, hiszen – minimum – közpénzt lehet spórolni (túl a további előnyökön). Ám én egyelőre nem látom semmi jelét annak, hogy a kormányzat a bevezetésen túl „támogatást” (support) is nyújtson (Braun szerint is lényeges ez a kérdés). A müncheni példánál láttuk, hogy vannak nehézségek (tanulságok is). Az oroszoknak is van konkrét stratégiájuk kérdés, hogy az elméletből lesz e gyakorlat. Ha jól értelmezem, ők „kapásból” egy fejlesztői, támogatói központtal kezdenek a pilot-projektekkel párhuzamosan.
Eddig sem a kormányzat nyújtotta a támogatást. A nyílt dokumentumszabvány bevezetést sem támogatja sokkal jobban, mint hogy előírja (az egyik, a nyílt szabványként már bizonyított ODF) használatát. Az oroszok már nemcsak a nyílt szabványokon, hanem a szabad szoftverek bevezetésén dolgoznak. A minimális támogatás érdekében érdemes olyan irodai programcsomagot választani, ahol az ODF alapértelmezett formátum. A Microsoft Office nem ilyen, de a meglévő dokumentumai elmenthetők ODF-be a Microsoft (az újabb változatokban alapértelmezett) kiegészítőjével, vagy ami jobb eredményt szokott adni, a Microsoft doc stb. zárt formátumú dokumentumai betölthetők LibreOffice-ba, majd onnét elmenthetők ODF-be. A Microsoft ad majd támogatást a saját ODF-es megoldásaihoz, ha akar és van rá igény, ahogy a LibreOffice-hoz is több magyar cég támogatása vehető igénybe. A kormányzat így tett az oktatás esetében, ahol most már két támogatást (ingyenes tankönyveket, kézikönyveket, szervertermékeket, tanácsadást, hibabejelentő oldalt) nyújtó szabad szoftveres program is van, a HUEDU (mögötte a Novell Magyarország, a Novell pedig a LibreOffice jelenleg legaktívabb támogatója) mellett az OpenEDU (ULX Kft., Red Hat disztibútor, szintén a LibreOffice egyik fő támogatója), l. http://itcafe.hu/hir/tisztaszoftver_campus_ingyen_windows_office_nfm.html. Most vagyunk a szabad szoftverek vállalati és kormányzati felfutásának az elején, de nyílt dokumentumszabvány nélkül nem volt eddig fair a verseny. Persze nem csak a szabad szoftverek tudnak labdába rúgni. Az IBM Lotus Symphony mellett lehet, hogy a Google Dokumentumok is versenybe száll, és biztos, hogy a Microsoft Office is komolyabban fogja támogatni az ODF-et.
A nagyhalak harapósak. Sajnos főleg nálunk (is). Már vagy még?
Az ellenszéllel szemben oktatással lehetne valamit előre lépni, de félő hogy ebbe is bele lehet fáradni. Éljük túl Széchenyit!
https://index.hu/gazdasag/2018/10/02/microsoft_magyarorszag_korrupcio_amerikai_tozsdefelugyelet_igazsagugyi_miniszterium_nyomozas/