LibreOffice a HVG-ben

Duplán szerepel a LibreOffice a népszerű hetilapban, egyszer a LibreOffice-t és beépített Hunspell helyesírás-ellenőrzőjét is „felülvizsgáló”, Számítógépes helyesírás-ellenőrzés – Szar vas hibák című cikkben, másodszor pedig egyes cikkek szerkesztési folyamatában.

Bedő Iván cikke a LibreOffice Writer és a Microsoft Word helyesírás-ellenőrzőjét is összehasonlítja három bekezdésnyi szépirodalmi szöveg ellenőrzése alapján. A példából leszűrhető (egyébként korábbi, például Mártonfi Attila és az Index vizsgálatában is tapasztalt) eredmény, hogy a Microsoft Word sokkal több téves hibajelzést ad (itt 11, míg a LibreOffice Writer 7). Az is a LibreOffice javára szól, hogy a szöveg egyetlen valódi hibáját (hibás *Peugeaut alak a helyes Peugeot helyett) nemcsak felismeri, de helyes javaslatot is tud tenni, szemben a hibát felismerő, de javítani nem képes Worddel.
Bár a cikk nem nevezi néven a szövegszerkesztőt, csak a nyomdafestéket egyéb esetben nem tűrő eredményt közli, a „Geist”, „Pirnában” szavakra adott trágár javaslatok a Wordhöz köthetők. (Összehasonlításképp, amíg az obszcén szavak javaslatbeli korlátozására sor nem került a nyílt forráskódú angol szótárban a magyarhoz hasonlóan, volt olyan iskola, ahol az OpenOffice.org-ot emiatt nem, illetve csak cenzúrázott angol szótárral használták.)

És hol szerepelhetett még a cikkben (az ott szereplő példák ellenőrzése mellett) a LibreOffice? Bedő Iván, a HVG munkatársa elárulta, hogy bár a HVG szerkesztőségi rendszeréhez a Word kapcsolódik, és az újságírók szerkesztőségi számítógépein Microsoft irodacsomagok vannak telepítve, munkájához az otthoni MacBook számítógépén lévő LibreOffice-t is használja. Igaz, ott is kikapcsolt helyesírás-ellenőrzővel. A beírás közbeni helyesírás-ellenőrzés vaklárma nélkül is zavaró lehet, sőt a tapasztalt újságírók bizonyos szempontból pontosságban verik a számítógépes helyesírás-ellenőrzőket: ránézésre kiszúrják a kéziratban a sürgősen javítandó súlyos helyesírási hibákat.

LibreOffice – hozzájárulók, kódhozzáadás, statisztika

LibreOffice logó A Document Foundation időről időre (lásd itt és itt) statisztikákat készít arról, hogy – számokban kifejezve – hogyan áll a LibreOffice irodai programcsomag fejlesztése, s hogyan alakul, oszlik meg a fejlesztők hozzájárulása.

Nincs ez másként most sem, amikor is egy infografika segítségével kaphatunk képet arról hogyan is alakult a majd’ két éve futó projekt.

A statisztikák szerint 2010 szeptemberétől 2012 júniusáig több mint 450 fejlesztő küldött be kódot.

A kódbeküldők legtöbbje önkéntes volt, „vállalati megoszlás” szempontjából a SUSE és a Red Hat fejlesztői járultak hozzá leginkább a kódhoz.

A top 20  fejlesztő (legtöbb kódot beküldők) között két magyar is helyet kapott, mindkettő a SUSE alkalmazásában áll: Tímár András és Vajna Miklós.

A letöltések száma a kezdeti (2011. február 13-tól a LibreOffice 3.3.1 megjelenésétől számítva) 150 ezerről – stabil növekedés mellett – mára több mint 400 ezerre nőtt.

A legtöbb új fejlesztő 2010 októberében csatlakozott. Az önkéntes, alkalmi hozzájárulók 260-an voltak, ők többnyire easyhack-ket és kisebb javításokat készítettek, a rendszeres, önkéntes hozzájárulók száma 110 volt, ők easyhack-keket, komolyabb javításokat,  apró újdonságokat programoztak. A fejlesztői mag, mintegy 50 főt tesz ki, ők részben fizetett alkalmazottak voltak, részben önkéntesek. Ők készítették a kulcsfontosságú javításokat, újításokat, valamint meghatározták a fejlesztés irányát.

Az infografika itt megtekinthető, PDF-ben letölthető.

LibreOffice 3.5.5 Portable

Megjelent a LibreOffice 3.5.5 verziójának, hordozható, ún. portable változata.

Az új, hordozható változat újdonságot nem tartalmaz, hibajavító, a stabilitást tovább fokozó programváltozat.

A hordozható LibreOffice teljes értékű irodai programcsomag, melyekkel a megszokott kiegészítőinket, sablonjainkat egyaránt használhatjuk.

A program letölthető a szokásos helyről, a megszokott kétféle nyelvi változatban (a nagyobbik az összes támogatott nyelvet tartalmazza). Mindkét változat tartalmazza a magyar nyelvet, így elég a kisebbiket letölteni.

LibreOffice 3.6.0 rc1

LibreOffice logó Múlt héten elfelejtettünk hírt adni a LibreOffice 3.6.0 beta 3 megjelenéséről, de már itt is a következő mérföldkő, a LibreOffice 3.6.0 rc1, azaz első kiadásra jelölt változat. A Document Foundation három rc-t tervez kiadni, a harmadik lesz a végleges 3.6.0, ha nem marad benne ismert kritikus hiba.

A LibreOffice 3.6.0 rc1 (belső verziószáma 3.6.0.1) már a végleges kiadási konfigurációval készült, ami azt jelenti, hogy nem telepíthető a stabil 3.5-ös verzió mellé, hanem frissíti azt, és átveszi beállításait.

A 3.6.0 új funkcióinak listája a wikioldalunkon készül, még szerkesztés alatt van.

Az esetleges hibákat a FreeDesktop Bugzillába kérjük jelenteni.

Jó módja a bétatesztelésnek a manuális tesztelés. A tesztesetektől a TCM wikioldalon lehet többet megtudni.

Az ismert és a kijavított hibák listája szintén a wikiben olvasható, a 3.6.0 rc1 kiadási megjegyzéseiben.

A következő rc verzió egy hét múlva várható.

LibreOffice 3.5.5

LibreOffice logó Megjelent a LibreOffice 3.5.5. Ez a kiadás hibákat javít és tovább növeli a szoftver stabilitását. A sok hibajavítás egyrészt annak volt köszönhető, hogy a fejlesztők a készülő 3.6-os verzióból visszaportolták a javításokat, másrészt ebben az időszakban készült el a SUSE saját LibreOffice buildje, amelyet az ügyfeleinek szán. (Ez a build nem érhető el a nagyközönség számára, de egy ezzel majdnem egyenértékű build kikerült az Intel AppUp Centerbe. Az AppUp Centerber található LibreOffice 6 nyelvet támogat (angol, francia, német, olasz, portugál, spanyol), és bár a SUSE készítette, terméktámogatás nem jár hozzá.)

A The Document Foundation által kiadott LibreOffice 3.5.5 változásainak listája a 3.5.4-hez képest három részletben érhető el: RC1, RC2 és RC3.

Esettanulmány: folyóiratok tartalomjegyzéke

Egy új, LibreOffice segítségével kiszedett társadalomtudományi folyóirat kapcsán merült fel a következő kérdés: elkészíthető-e automatikus módszerekkel LibreOffice-ban a mellékelt tartalomjegyzék? A válasz igen. A megoldás menete röviden a következő: automatikus tartalomjegyzéket készítünk, amit egy lépésben táblázattá alakítunk, amiben a címek már jobbra zártak és több sorba tördeltek is lehetnek. Ha még nagyobb rugalmasságot akarunk, a tartalomjegyzéket illesszük keretbe, így akár egérrel is az oldal megfelelő részére húzható.
A lépések részletesen: használjunk bekezdésstílusokat a szerzők és a cikkek címének formázásához (pl. álljunk a szerző nevére, és nyomjuk le a Ctrl-1-et a Címsor 1 stílushoz, a cikk címére állva pedig Ctrl-2-t a Címsor 2 stílushoz). Ha minden cikkre elvégeztük ezeket a beállításokat, szúrjuk be a tartalomjegyzéket: A Beszúrás » Jegyzékek » Jegyzékek párbeszédablak Jegyzék lapján ikszeljük ki a Csak automatikusan frissíthető menüpontot, majd a Bejegyzések lap 1. (vagy a szerző nevének megfelelő) szintjén töröljük az oldalszámot a # gombra kattintva és a törlés (delete) gombot megnyomva (így a szerző neve mellé nem kerül oldalszám, csak a cikk címe mellé). (Ha külön karakterstílussal szeretnénk formázni a számokat, azt is a Bejegyzések lapon tehetjük meg, a 2. szinten az oldalszám (#) gombra kattintva, és egy karakterstílus hozzárendelésével.) “Esettanulmány: folyóiratok tartalomjegyzéke” bővebben