LibreOffice 5.2.1

LibreOffice logó A The Document Foundation bejelentette a LibreOffice legújabb ágának, az 5.2-nek az első hibajavító kiadását. A bejelentés a Brnóban zajló éves LibreOffice konferenciára esett, ez egyben a 10. kiadás 2016-ban.

A hibajavító kiadás új funkciókat nem tett hozzá a korábban megjelent „0. verzióhoz”, hanem az azóta felmerült hibákat igyekeztek orvosolni, ennek következtében 105 hibajegyet zártak le sikeresen a fejlesztők. A hibajavítások részletes listája a TDF Wikijében olvasható (itt és itt).

A kiadási ütemterv az évek során már megszokott formában folytatódik, erről részletesen itt olvashatunk.

A LibreOffice-ról rendszeresen frissülő statisztika érhető el – több más, szabad szoftveres projekthez hasonlóan – az Open Hub weboldalán. Az oldal statisztikája szerint a LibreOffice az egyik legaktívabb fejlesztői közösség.

Letölthető a LibreOffice weboldaláról.

Forrás: TDF blog.

“LibreOffice 5.2.1” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Jelenleg 5.0.4.2-őt használok (régebbi winXP-s gépen).

    Egy olyan formázási ikonra lenne szükségem, ami a “kiskapitális” formázásra vonatkozik, hogy ne kelljen állandóan a kijelölt szöveg után helyi menüből a karakter > betűhatások > hatások > kiskapitális macerát elvégezni.

    Kerestem az eszköztárak testreszabásánál is, de nem találtam ilyen nevű ikont, hogy kiskapitális.

    Van-e az 5.1-es vagy 5.2-es szériánál a fent említett problémára megoldás ?
    A választ előre is köszi.

    1. Megfelelően szervezett és beállított stílusokkal a sok kattintás száma csökkenthető: csak a kívánt bekezdés, vagy karakterstílust kell alkalmazni a kijelölt szövegre. (Attól függően, hogy a teljes bekezdést, vagy annak csak egy részét akarod-e így formázni.) A karakter stílusban és a bekezdés stílusban beállítható a kiskapitális tulajdonság (valódi, vagy “emulált” azt nem tudom – ez fontfüggő lehet talán…)
      A közvetlen formázás egyébként sem nem hatékony se nem elegáns megoldás.

      Kovács Tibor
      (Zizi64: https://forum.openoffice.org/hu/forum/index.php)

      1. …egy létrehozott saját Stílust aztán tudsz akár gyorsbillentyűhöz is rendelni, akkor még gyorsabb lehet az alkalmazása… Ehhez persze az is kell, hogy az alkalmazás gyorsbillentyű beállításaiba elmentett stílusnév létezzen az alapértelmezett sablonban is, ha új dokumentumokon is szeretnéd használni. Ehhez módosítanod kell az alapértelmezett sablonodat.

        Létező, régebbi dokumentumban makróval tudod létrehozni a még nem létező stílust – a megfelelő létező stílus alapján -, amit aztán szintén a makróval beállíthatsz a kívánt paraméterűre. Még a stílus alkalmazását is megírhatod egy makróval, ha például saját eszköztár ikont szeretnél felvenni hozzá. Ilyenkor nem magát a stílust veszed fel az eszköztárra, hanem a makrót, ami alkalmazza azt (például) az aktuális kijelölt szövegre.

  2. Köszönöm a (!) gyors válaszokat, más-más megoldást !

    Látszik, hogy jó ideje nem használtam a szövegszerkesztőt, ez a “stílus” megoldás lesz a legjobb. A makrót angol nyelvű honlapon is olvastam, de macera, mert míg megcsinálom, addig le is tudom formázni a dokumentum részeit, meg elvileg nem tudom mennyire veszélyes, merthogy vírusok lehetnek makróban…?

    Szinte a legtöbb szerkesztésnél Linux betűkészleteket (Libertine G és Biolinium G és Libertine Display G) használok.

    Úgy tudom, hogy a másik alternatív megoldás, a tipográfiai eszköztár (amit régebben előszeretettel használtam), nem támogatott az 5.0 és magasabb verziókon. De elvégeztem egy próbát: működik az 5.0.4.2-es verzión, de most ugrik a majom a zsákból (vagy betű a kapitóliumból – hogy témánál maradjak :D) megjelenésben változás áll fenn, ha ugyanazt a szöveget az általam említett helyi menüs metódusból kapitálom vagy a tipográfiai eszköztár által. Utóbbinál kisebbek a kiskapitálisok, mint az előbbinél, illusztratív kép itt: [https://www.facebook.com/pazurik.adam/posts/1048664455253254]. A véleményem az, hogy tipo-eszköztár jobban érzékelteti a kiskapitális érzetét, mint a beépített helyi menü.

    És bejelenteni érdemes, hogy az alapértelmezett hatásnak legyen gombja ? Mert nagyon jó lenne. Vagy a tipo-eszköztárból ezt a funkciót átemelni.

    És még egy bónusz kérdésem van, hogy korábban volt (évekkel ezelőtt) “Magyar Linux betűkészletek”, most meg csak simán “Linux betűkészletek” vannak, ez mit jelent ?

    1. “de macera, mert míg megcsinálom, addig le is tudom formázni a dokumentum részeit, meg elvileg nem tudom mennyire veszélyes, merthogy vírusok lehetnek makróban…?”

      – Egy általad készített Basic makróba akkor kerül vírus, ha TE beleteszed. Látod a makró teljes forráskódját, tudod, hogy mit írtál bele, észreveszed, ha bárki bármi egyebet bele akarna rejteni.

      – Macera, ha ezt egyetlen dokumentumhoz csinálod meg. Bár ez esetben is gyakorlat kérdése: egy egyszerűbb makrót egy-két perc alatt össze lehet dobni, de eltarthat hetekig is, ha általánosan használhatóvá akarod tenni, és ráadásul nincs is gyakorlatod benne.

  3. Az OpenHub érdekes statisztikákat közöl, ugyanis az oldal alapján az ApacheOpenOffice jobb mutatókkal rendelkezik, ami elég gyanús. A leg érdekesebb statisztika a projekt biztonsági mutatója. Az köztudott, hogy az OpenOffice-ban már jó ideje benne van egy foltozatlan biztonsági rés, mégis az ő biztonsági mutatója 97% míg a LibreOffice mutatója 94%. Az AOO aktivitásán tényleg látszik, hogy erősen gyengül, de evvel párhuzamosan a felhasználói szám nem csökken, illetve a LibreOffice esetében sem nő (én pár éve jelölte be, hogy használom és akkor is 700 körül volt a mutató, most 768), tehát az oldalnak az aktivitási statisztikáján kívül nem biztos, hogy a többi mutatóját is érdemes figyelembe venni.

Hozzászólás a(z) Kovács Tibor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük