LibreOffice – arab lokalizáció, fejlesztés, hibajavítás

A TDF és a Nyílt és Szabad Szoftverek Technológiai Programja (eredeti rövidítése: Motah, Szaúd-Arábia) megállapodást jelentettek be a LibreOffice arab támogatásának javítására és fejlesztésére vonatkozóan. A Motah LibreOffice Projektjénekkeretén belül három célt szeretnének elérni:

  1. A LibreOffice tanulmányozása és az arab nyelvspecifikus hibák felismerése, valamint annak ellenőrzése, hogy a jobbról balra írás támogatása a program minden részében helyesen működik.
  2. Az előző pontban említett hibák javítása, és a jobbról balra író nyelvek támogatásának fejlesztése LibreOffice-ban, akár a Motah-tagok fedezték fel ezeket a hibákat, akár a mások jelentették be őket a LibreOffice Bugzillájába.
  3. A LibreOffice grafikus felületének egyszerűsítése és továbbfejlesztése a könnyebb használhatóság érdekében.
  4. Az arab nyelvű dokumentáció javítása, valamint a felhasználói felület arabra fordításának javítása a meglévő fordítás lektorálásával és továbbfejlesztésével.

Túl a helyi fordítókon és fejlesztőkön, a Motah-tagok első (hivatalos) hozzájárulása a LibreOffice 3.6.1-ben történt: több, arab nyelvspecifikus hiba és a jobbról balra írás javítása révén

A Motah kulcsfontosságú hozzájárulása jól demonstrálja a független TDF egyedülálló előnyeit, nyilatkozta Florian Effenberger (a TDF kuratóriumának elnöke).

Az arab nyelv modern változata 26 országban hivatalos nyelv, úgy mint Algéria, Csád, Egyiptom, Jordánia, Kuvait, Marokkó, Niger, Szomália, Szíria stb. ezenkívül megközelítőleg 440 millió ember anyanyelve.

A modern, írott arab a Koránból eredeztethető (ezért hívják klasszikus arabnak és korán arabnak is), s ezt tanítják széles körben az iskolákban, az egyetemeken, valamint használják a legváltozatosabb munkahelyeken, a kormányzatban, a médiában.

A LibreOffice-t a világ népességének 95%-a az anyanyelvén használhatja annak köszönhetően, hogy a LibreOffice projektnek világ minden tájáról vannak hozzájárulói.

A teljes hír a TDF blogján olvasható.

LibreOffice – hozzájárulók, kódhozzáadás, statisztika

LibreOffice logó A Document Foundation időről időre (lásd itt és itt) statisztikákat készít arról, hogy – számokban kifejezve – hogyan áll a LibreOffice irodai programcsomag fejlesztése, s hogyan alakul, oszlik meg a fejlesztők hozzájárulása.

Nincs ez másként most sem, amikor is egy infografika segítségével kaphatunk képet arról hogyan is alakult a majd’ két éve futó projekt.

A statisztikák szerint 2010 szeptemberétől 2012 júniusáig több mint 450 fejlesztő küldött be kódot.

A kódbeküldők legtöbbje önkéntes volt, „vállalati megoszlás” szempontjából a SUSE és a Red Hat fejlesztői járultak hozzá leginkább a kódhoz.

A top 20  fejlesztő (legtöbb kódot beküldők) között két magyar is helyet kapott, mindkettő a SUSE alkalmazásában áll: Tímár András és Vajna Miklós.

A letöltések száma a kezdeti (2011. február 13-tól a LibreOffice 3.3.1 megjelenésétől számítva) 150 ezerről – stabil növekedés mellett – mára több mint 400 ezerre nőtt.

A legtöbb új fejlesztő 2010 októberében csatlakozott. Az önkéntes, alkalmi hozzájárulók 260-an voltak, ők többnyire easyhack-ket és kisebb javításokat készítettek, a rendszeres, önkéntes hozzájárulók száma 110 volt, ők easyhack-keket, komolyabb javításokat,  apró újdonságokat programoztak. A fejlesztői mag, mintegy 50 főt tesz ki, ők részben fizetett alkalmazottak voltak, részben önkéntesek. Ők készítették a kulcsfontosságú javításokat, újításokat, valamint meghatározták a fejlesztés irányát.

Az infografika itt megtekinthető, PDF-ben letölthető.

LibreOffice: Kérdezz!

LibreOffice logó Mindenkivel előfordult, hogy olyan problémába ütközött a LibreOffice használata során, amelyet nem tudott megoldani (nem találta a megfelelő ikont, esetleg a dokumentáció volt hibás, vagy más megoldást keresett stb.). Ilyen esetekben egy egyszerű kérdés a megfelelő személy számára és a problémát könnyen orvosolhatjuk.

Több nagy projekt mintájára (lásd itt és itt és itt) a Document Foundation úgy döntött, hogy elindítja az http://ask.libreoffice.org/ weboldalt. Az oldalon angol nyelven tehetjük fel kérdéseinket.

Az eredeti bejelentés a TDF blogján olvasható.

LibreOffice – újabb statisztika

LibreOffice logó A LibreOffice háza tájáról eddig is érkeztek szép számmal statisztikai és egyéb adatok, melyek célja a projekt bemutatása és növekedésének illusztrálása. A korábbi statisztikai eredmények itt és itt, valamint itt.

Ezúttal két komolyabb statisztika is publikálásra került. Az elsőt a TDF hozta nyilvánosságra, mely a 2012-es FOSDEM konferenciára készült. A TDF blogjában  megtekinthető brossúra az elmúlt időszak (másfél év) fejlesztésekkel kapcsolatos számait mutatja, úgy mint új és régi hozzájárulók aránya, új kódok commitolása havi bontásban, a fejlesztők megoszlása alkalmazók szerint, legtöbbet commitolt hackerek stb.

A „hivatalos” statisztikából kiderül továbbá, hogy 2210 hozzájáruló, 5626 hibát jelentett, és 91 fejlesztő javított 1488 hibát. Megtudhatjuk a 20  legtöbb hibát jelentő és a legtöbb hibát javító hozzájárulókat.

Egy másik statisztika is megjelent Italo Vignolitól, „No Comment” címen. Vignoli az Apache-hoz került – de facto halott – OpenOffice.org-ot hasonlítja a LibreOffice-hoz. A statisztika valóban magáért beszél. Vignoli cikke itt érhető el.

Blahota István: Bevezetés a LibreOffice használatába

LibreOffice logó Blahota István – a Nyíregyházi Főiskola tanára – egy 100 oldalas, kezdőknek szóló jegyzetet írt a LibreOffice használatáról (Writer, Calc, Impress). A jegyzetet már májusban közzétette, de mostanra a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megjelent.

Kiterjesztések és sablonok központi tárolója

LibreOffice logó A Document Foundation és a LibreOffice csapat egy régi adósságát törleszti azzal, hogy elindította a fejlesztők és a felhasználók számára is a kiterjesztések és a sablonok központi tárolójának nyilvános bétatesztelését.

Mivel a LibreOffice – elődjéhez az OpenOffice.org-hoz hasonlóan – egy kiterjesztésekkel (extensions) és sablonokkal (templates) könnyen bővíthető irodai programcsomag, már sokan vártuk, hogy elérhetőek legyenek a kiterjesztések és a sablonok.

Az oldalak a Plone nevű tartalomkezelő (cms) rendszert használják. A LibreOffice csapat szorosan együttműködött a Plone csapattal az oldalak létrehozásához.

Azok a fejlesztők, akik még a béta fázisban feltöltik a kiterjesztéseiket – a tervek szerint – nem kell újra feltölteni a tesztidőszak lezárulta után.

A kiterjesztések/sablonok a szabad szoftver licencek valamelyikén tölthetőek fel.

A kiterjesztések/sablonok a LibreOffice programcsomag programjai szerinti (pl. Writer, Base stb.) kategóriákban is elérhetőek, de akár kereshetőek és egy-egy kiterjesztéshez/sablonhoz akár megjegyzések is fűzhetőek (regisztráció után), hasonlóan az OpenOffice.org esetében.

http://extensions-test.libreoffice.org/ – itt érhetőek el a kiterjesztések.

http://templates-test.libreoffice.org/ – itt érhetőek el a sablonok.

Forrás: blog.documentfoundation.org.

LibreOffice API dokumentáció a weben

LibreOffice logó A LibreOffice – akárcsak őse az Openoffice.org – nyelvfüggetlen alkalmazásprogramozási interfésszel (API-val) rendelkezik, ami lehetővé teszi az irodai szoftver programozását különféle programozási nyelveken (pl. C++, Java, Python, CLI, StarBasic, JavaScript, OLE). A LibreOffice szolgáltatásokat nyújthat más alkalmazásoknak, új funkciókkal ruházható fel, vagy egyszerűen csak testre szabható vagy vezérelhető. A LibreOffice SDK az a csomag, amely az ilyen fejlesztésekhez szükséges eszközöket és dokumentációkat tartalmazza. A dokumentáció egy része a forráskódból generálódik, többek között az API dokumentációja is.

A müncheni HackFesten az egyik este Cédric Bosdonnat ült mellettem, és megkérdezte: András, akarsz valamit hackelni? Mivel a saját problémámmal épp nem álltam valami jól, gondoltam nem lesz rossz meghallgatni, hogy mire gondolt, hátha az jobban megy. Azt mondta, hogy szeretnék a weben látni a LibreOffice API dokumentációt, mert a régi OpenOffice.org-os weblapok mostanában gyakran elérhetetlenek, meg különben is, kell saját. Gyorsan létrehoztunk egy virtuális webszervert, és megnéztem, mi a teendő az SDK dokumentációjában levő HTML-ekkel. Elég ronda volt HTML-kód, az oldalak az egykor népszerű táblázatos elrendezéssel készültek, illetve a Java API dokumentáció frame-es. Úgy döntöttem, hogy ezen egyelőre nem változtatok, csak kicseréltem az OpenOffice.org logókat LibreOffice logókra, az oldal alján a jogi szöveget a hivatalos LibreOffice szövegre cseréltem, a CSS-ekben pedig a színeket átállítottam a LibreOffice színvilágára jellemző zöldekre az addigi kékek helyett. Később a főoldalt és a nem generált másik két oldalt a LibreOffice honlap stílusára alakítottam, végül a főoldalhoz adtam egy Google keresőmezőt. Az egész nem vett többet igénybe néhány óránál.

Az eredmény az api.libreoffice.org oldal lett. Meglepett az oldal kedvező fogadtatása. Már a helyszínen, Münchenben is nagy volt a lelkesedés, de később az IRC-n és e-mailben is többen gratuláltak. Azt gondoltam volna, hogy nem nagy dolog volt ez, de valamiért a fejlesztőknek tetszett. Talán ők nem álltak volna neki HTML-t és CSS-t faragni, és örültek, hogy valaki megcsinálta.

A munka folytatható. Először is van még az SDK dokumentációjában pár oldal, ami nincs fent most a weben, de átalakítandó a LibreOffice-os stílusra. Ezen kívül felvetődött, hogy a Java API dokumentációt olyan formátumra kellene hozni, hogy az Eclipse vagy a Netbeans maga alá tudja szedni. Egyesek még messzebb gondoltak, és a saját autodoc modult kidobnák, hogy ne kelljen karbantartani, és helyette valami szabványos kész megoldást (Doxygen?) látnának szívesen.

Új kézikönyvek és Full Circle cikksorozat

LibreOffice logó A LibreOffice dokumentációs csapata bejelentette, hogy elkészült az Impress bemutató-készítő és a Draw rajzolóprogramhoz a hivatalos kézikönyv (angol nyelven). A korábbi kötetekhez hasonlóan (pl. Math könyv) ezek is ingyenesen letölthetőek, akár fejezetenként, akár egyben (ODT és PDF formátumban is).

Magyar nyelven érhető el a Full Circle magazin nemrégiben indult LibreOffice cikksorozata. A 46. szám magyar kiadásában megjelent első cikk röviden áttekinti a LibreOffice alkalmazásait, nyelvi alapbeállításait és a PDF dokumentumok készítését. A 47. szám cikke a Writer szövegszerkesztő használatát mutatja be: levélszerkesztés közvetlen bekezdésformázással, dátum beszúrásával és módosításával, bemutatva az egérrel kényelmesen kezelhető vonalzót is. A 48. szám cikke bevezet a bekezdés- és egyéb stílusok használatába, amelyek pótolhatatlan segítséget nyújtanak a nagyobb dokumentumok készítéséhez. (A stílusokról bővebben a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzetben olvashatunk.)

LibreOffice dokumentáció: Math könyv

LibreOffice logó A LibreOffice dokumentációs csapata sem tétlenkedik, folyamatosan készíti a kézikönyveket a LibreOffice moduljaihoz. A Getting Started és a Writer valamint a Calc-hoz készített kötetek után itt a Math.

A 26 oldalas kötet a Writerben használható képletszerkesztőhöz, valamint a Writerben történő képletszerkesztéshez nyújt fogódzót angol nyelven. A kötet ODT és PDF formátumban is elérhető.

A Draw és az Impress kötetek írása jelenleg is tart. Az egyéb elérhető dokumentációkról bővebben itt számoltunk be.