Kiterjesztések és sablonok központi tárolója

LibreOffice A Document Foundation és a LibreOffice csapat egy régi adósságát törleszti azzal, hogy elindította a fejlesztők és a felhasználók számára is a kiterjesztések és a sablonok központi tárolójának nyilvános bétatesztelését.

Mivel a LibreOffice – elődjéhez az OpenOffice.org-hoz hasonlóan – egy kiterjesztésekkel (extensions) és sablonokkal (templates) könnyen bővíthető irodai programcsomag, már sokan vártuk, hogy elérhetőek legyenek a kiterjesztések és a sablonok.

Az oldalak a Plone nevű tartalomkezelő (cms) rendszert használják. A LibreOffice csapat szorosan együttműködött a Plone csapattal az oldalak létrehozásához.

Azok a fejlesztők, akik még a béta fázisban feltöltik a kiterjesztéseiket – a tervek szerint – nem kell újra feltölteni a tesztidőszak lezárulta után.

A kiterjesztések/sablonok a szabad szoftver licencek valamelyikén tölthetőek fel.

A kiterjesztések/sablonok a LibreOffice programcsomag programjai szerinti (pl. Writer, Base stb.) kategóriákban is elérhetőek, de akár kereshetőek és egy-egy kiterjesztéshez/sablonhoz akár megjegyzések is fűzhetőek (regisztráció után), hasonlóan az OpenOffice.org esetében.

http://extensions-test.libreoffice.org/ – itt érhetőek el a kiterjesztések.

http://templates-test.libreoffice.org/ – itt érhetőek el a sablonok.

Forrás: blog.documentfoundation.org.

LibreOffice API dokumentáció a weben

LibreOffice A LibreOffice – akárcsak őse az Openoffice.org – nyelvfüggetlen alkalmazásprogramozási interfésszel (API-val) rendelkezik, ami lehetővé teszi az irodai szoftver programozását különféle programozási nyelveken (pl. C++, Java, Python, CLI, StarBasic, JavaScript, OLE). A LibreOffice szolgáltatásokat nyújthat más alkalmazásoknak, új funkciókkal ruházható fel, vagy egyszerűen csak testre szabható vagy vezérelhető. A LibreOffice SDK az a csomag, amely az ilyen fejlesztésekhez szükséges eszközöket és dokumentációkat tartalmazza. A dokumentáció egy része a forráskódból generálódik, többek között az API dokumentációja is.

A müncheni HackFesten az egyik este Cédric Bosdonnat ült mellettem, és megkérdezte: András, akarsz valamit hackelni? Mivel a saját problémámmal épp nem álltam valami jól, gondoltam nem lesz rossz meghallgatni, hogy mire gondolt, hátha az jobban megy. Azt mondta, hogy szeretnék a weben látni a LibreOffice API dokumentációt, mert a régi OpenOffice.org-os weblapok mostanában gyakran elérhetetlenek, meg különben is, kell saját. Gyorsan létrehoztunk egy virtuális webszervert, és megnéztem, mi a teendő az SDK dokumentációjában levő HTML-ekkel. Elég ronda volt HTML-kód, az oldalak az egykor népszerű táblázatos elrendezéssel készültek, illetve a Java API dokumentáció frame-es. Úgy döntöttem, hogy ezen egyelőre nem változtatok, csak kicseréltem az OpenOffice.org logókat LibreOffice logókra, az oldal alján a jogi szöveget a hivatalos LibreOffice szövegre cseréltem, a CSS-ekben pedig a színeket átállítottam a LibreOffice színvilágára jellemző zöldekre az addigi kékek helyett. Később a főoldalt és a nem generált másik két oldalt a LibreOffice honlap stílusára alakítottam, végül a főoldalhoz adtam egy Google keresőmezőt. Az egész nem vett többet igénybe néhány óránál.

Az eredmény az api.libreoffice.org oldal lett. Meglepett az oldal kedvező fogadtatása. Már a helyszínen, Münchenben is nagy volt a lelkesedés, de később az IRC-n és e-mailben is többen gratuláltak. Azt gondoltam volna, hogy nem nagy dolog volt ez, de valamiért a fejlesztőknek tetszett. Talán ők nem álltak volna neki HTML-t és CSS-t faragni, és örültek, hogy valaki megcsinálta.

A munka folytatható. Először is van még az SDK dokumentációjában pár oldal, ami nincs fent most a weben, de átalakítandó a LibreOffice-os stílusra. Ezen kívül felvetődött, hogy a Java API dokumentációt olyan formátumra kellene hozni, hogy az Eclipse vagy a Netbeans maga alá tudja szedni. Egyesek még messzebb gondoltak, és a saját autodoc modult kidobnák, hogy ne kelljen karbantartani, és helyette valami szabványos kész megoldást (Doxygen?) látnának szívesen.

Új kézikönyvek és Full Circle cikksorozat

LibreOffice A LibreOffice dokumentációs csapata bejelentette, hogy elkészült az Impress bemutató-készítő és a Draw rajzolóprogramhoz a hivatalos kézikönyv (angol nyelven). A korábbi kötetekhez hasonlóan (pl. Math könyv) ezek is ingyenesen letölthetőek, akár fejezetenként, akár egyben (ODT és PDF formátumban is).

Magyar nyelven érhető el a Full Circle magazin nemrégiben indult LibreOffice cikksorozata. A 46. szám magyar kiadásában megjelent első cikk röviden áttekinti a LibreOffice alkalmazásait, nyelvi alapbeállításait és a PDF dokumentumok készítését. A 47. szám cikke a Writer szövegszerkesztő használatát mutatja be: levélszerkesztés közvetlen bekezdésformázással, dátum beszúrásával és módosításával, bemutatva az egérrel kényelmesen kezelhető vonalzót is. A 48. szám cikke bevezet a bekezdés- és egyéb stílusok használatába, amelyek pótolhatatlan segítséget nyújtanak a nagyobb dokumentumok készítéséhez. (A stílusokról bővebben a Kiadványszerkesztés LibreOffice Writer szövegszerkesztővel jegyzetben olvashatunk.)

LibreOffice dokumentáció: Math könyv

LibreOffice A LibreOffice dokumentációs csapata sem tétlenkedik, folyamatosan készíti a kézikönyveket a LibreOffice moduljaihoz. A Getting Started és a Writer valamint a Calc-hoz készített kötetek után itt a Math.

A 26 oldalas kötet a Writerben használható képletszerkesztőhöz, valamint a Writerben történő képletszerkesztéshez nyújt fogódzót angol nyelven. A kötet ODT és PDF formátumban is elérhető.

A Draw és az Impress kötetek írása jelenleg is tart. Az egyéb elérhető dokumentációkról bővebben itt számoltunk be.

LibreOffice dokumentáció

LibreOffice Eddig leginkább a honosítás kapcsán volt szó a dokumentációról, illetve annak – részben – webre kerülésével kapcsolatban.

Most azonban több jó hír is van azok számára akiket érdekel a LibO dokumentációja.

Először is: mint az látható, elkészült a dokumentációs oldal, és szinte minden kötet elérhető a MEK-ben is (a magyar nyelven elérhető/használható dokumentáció itt).

Másodszor: a LibreOffice dokumentációs csapata a Getting Started kötet után elkészítette a Writer és a Calc kézikönyvét is. A kötetek online és offline is elérhetőek (rendelhetőek).

Harmadszor: a FullCircle magazin sem rest és a 46. számtól egy sorozatot indít, melyben a LibreOffice-t fogja olvasói elé tárni. Remélhetőleg hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz.

Google Summer of Code 2011: LibreOffice

GSoC2011 Cedric Bosdonnat írta a blogjában, hogy benyújtotta a Google-hez a LibreOffice projekt jelentkezési lapját a 2011-es Google Summer of Code (GSoC) projektre. Március 18-án hirdet eredményt a Google.

Idén nem egy mesterséges feladat lesz a beugró, mint tavaly, hanem a jelentkező diáknak meg kell oldania egy „Easy Hack”-ként megjelölt hibát a LibreOffice Bugzillájából.

Gyűlnek az ötletek is, hogy mit lenne érdemes a GSoC keretében megcsinálni. Akit komolyabban érdekel a téma, olvassa el az eredeti blogbejegyzést, és kezdjen ismerkedni a LibreOffice-szal!

Tavaly Vajna Miklós vett részt GSoC-on, az OpenOffice.org RTF exportjának javítását végezve.

LibreOffice: Findbar fejlesztés

Jan Holesovsky (Kendy) Jan Holesovsky (Kendy) írta a blogjában, hogy elkezdett egy kicsit „játszani” a LibreOffice Findbar-jával. A célja az volt, hogy hasonlóan viselkedjen mint a Firefox vagy az Evolution esetében a Ctrl-F (keresés) funkció.

A változtatásai révén, alapértelmezetten rejtve van, de a Ctrl-F (régen a Keresés és Csere funkció volt elérhető a billentyűkombinációval ez most Ctrl-Alt-F-re lett lecserélve) lenyomásával, vagy a menün keresztül elérhető Keresés használatával a dokumentum alján (nem a végén!) előugrik egy kis ablak (pont úgy mint a Firefox esetében) és kereshetünk a dokumentumban (a Firefoxhoz hasonlóan). Az Esc lenyomásával pedig kilép (Firefoxból ismerős módon).

Frissítés: Jan március 7. comittolta a fejlesztéseit.

Findbar újítás

Megjelent a LibreOffice 3.3.1

LibreOffice Megjelent és letölthető a LibreOffice 3.3 sorozat első javítókiadása, a 3.3.1-es verzió. A fejlesztési elveknek megfelelően hibajavítások, javított és új fordítások és egyszerűen megvalósítható, szoftvermérnöki szempontból nem kockázatos újdonságok kerülhettek be ebbe a kiadásba.

A változások részletes listája NEWS fájlban olvasható. A fontosabb változások:

  • EMF+ és WMF képek kezelésével összefüggő programösszeomlások javítása
  • RTF exporttal összefüggő programösszeomlások javítása
  • Ebben a kiadásban jelennek meg a korábban már bemutatott új LibreOffice-ikonok.
  • Működik a honosított WikiHelp a szoftverből indítva. A wikiben még nem minden nyelven érhető el a súgó, de magyarul igen.
  • Frissített és javított honosítások több tucat nyelven, magyarul is. Javítva lettek többek közt a következő, openscope.org-on bejelentett hibák: OOO-85 (már a 3.3-ban is javítva volt, de kicsit hibásan), OOO-108, OOO-124 és OOO-137. Továbbra is várjuk a lokalizációval kapcsolatos jó hibabejelentéseket az openscope.org-ra.
  • Új szótárcsomagok (okcitán, orosz, ukrán)
  • Javítva a Python-kiterjesztések regisztrálási hibája, telepíthető már a Numbertext és a Lightproof!
  • Notepad-kompatibilis README fájl Windowson.

Ilyen lett az első LibreOffice

LibreOffice Néhány nappal ezelőtt megérkezett a LibreOffice első kiadása. Az ehhez képest szokatlan verziószám, a 3.3.0 egyértelműen jelzi az irodai programcsomag származását. A nagyobb szabadság ígéretével elérkező összeállítás apai ágon az OpenOffice.org 3.3.0-s verzióján alapul, kiegészítve a leánynevén GO-OO-nak nevezett OpenOffice.org-változattal. Nem új tehát a LibreOffice, de a közösség kezelése és a további fejlesztők bevonásának módja gyökeresen eltér az OpenOffice.org felett bábáskodó, egykor a Sun Microsystems, ma az Oracle tulajdonában lévő StarDivision szemléletétől. A LibreOffice próbál előnyt kovácsolni azokból a lehetőségekből, amelyeket a nyílt forráskód és szabad szoftver biztosít számára.
Tovább »

OOo/LibO DTP mini FAQ

LibreOffice Azok számára, akik nem tudják/akarják követni rendszeresen, hogy mi folyik a Libo/OOo háza táján, illetve egyszerű “ész érveket” akarnak arra vonatkozóan, hogy miért érné meg szabad szövegszerkesztőre váltani, azoknak ajánlott ez a FAQ.