[Frissítve] A jelenlegi feltételekkel nem kerül meghosszabbításra a Microsoft kereskedelmi programjait, így az MS Office-t is az oktatásba bebetonozó Tisztaszoftver program, szó szerint teret adva a szabad alternatíváknak, így a LibreOffice-nak is. A Tisztaszoftver.hu honlapon már szerepelnek a szabad szoftveres HUEDU (köz- és felsőoktatás) és OpenEDU (köz- és felsőoktatás) támogatási programok. A szabad szoftverek iskolai felhasználóinak nem kell tartani a használati jogosultság elvesztésétől, sőt ezeket a szoftvereket nem csak kizárólag oktatási célra, és nemcsak az iskolákban használhatják, szemben a Microsoft kizárólag oktatási célra, és ehhez képest mégis méregdrágán bérelt termékeivel (Computerworld, IT Café, HUP, Ubuntu.hu). (Nem kizárt, hogy a Microsoft a jövőben más támogatási programjaihoz, vagy más gyártókhoz hasonlóan ingyenesen biztosítja az eszközeit a magyar oktatás számára – továbbra is csak az iskolákban és csak az oktatáshoz –, és ez ügyben kezdeményezett tárgyalást az illetékes minisztériummal.) Az 1479/2011. számú, december 23-i kormányhatározat pedig kötelezővé teszi a nyílt dokumentumformátumok használatát a kormányzati szférában az egymás közti és külső kommunikáció során, valamint a szoftverbeszerzéseknél csak kivételes esetben teszi lehetővé a nem szabad szoftverek megvásárlását (IT Café, HWSW, HUP).
A Microsoft kvázi szoftvermonopóliumának letörésétől és a szabad szoftverek támogatásától a kormányzat jelentős költségmegtakarítást remél, méghozzá joggal. A Magyar Állam nehezen megbecsülhető összeget (tízmilliárdok, vagy akár pár százmilliárd forint) költött idáig a Microsoft Office-ra, használva annak további többletköltséget eredményező elavult, hosszú távú dokumentumtárolásra alkalmatlan fájlformátumait, miközben elhaladt a világ a zárt megoldások mellett. A Gartner 2011-es felmérése szerint a válaszadó több mint 500 szervezetnél fél éven belül 30%-ra nő a szabad szoftverek részesedése (hat és fél év alatt több mint 300%-os növekedés!), és ehhez hasonló arányt mutat a szabad irodai programcsomagok használata is.
Elsősorban két ISO szabvány, az OpenDocument és a PDF jön képbe az elvárt nemzetközi szabvány esetében, mivel a Microsoft vitatott körülmények között elfogadtatott ISO szabványát, az Office Open XML-t még a Microsoft Office legújabb változata sem támogatja kellő mértékben (l. itt). Bár a Microsoft Office 2010 esetén az OpenDocument már választható alapformátum, az említett kormányrendelet miatt elsősorban olyan szabad, ráadásul platformfüggetlen alternatívák jöhetnek majd számításba, mint a LibreOffice, vagy az Apache projekt keretében átvett, az IBM kiemelt támogatásával fejlesztendő OpenOffice.org, amelyek az OpenDocument fájlformátumot alkalmazzák, de emellett hosszú idő óta rendelkeznek megbízható PDF-exportálási képességgel is. A kormányhatározatot megalapozó felmérés pozitív eredménnyel zárult a LibreOffice-ra való átállással kapcsolatban: félnapos, az MS Office és a LibreOffice közötti különbségeket taglaló tanfolyam után a munkájukhoz kapcsolódó programfunkciók 95%-át segítség nélkül is megtalálták a vizsgálatban résztvevő munkatársak, segítséggel pedig minden felmerülő igényükre megoldást találtak. A LibreOffice beépített magyar nyelvű súgója (például általános útmutató, Writer szövegszerkesztő, Calc táblázatkezelő, Impress bemutatókészítő, Draw rajzolóprogram), letölthető magyar könyvek és a magyar nyelvű fórum mellett az FSF.hu Alapítvány külön oldalt tervez indítani az iskolai LibreOffice és Linux átállás megkönnyítésére.
Ehhez a nyitáshoz kellett egy válság és egy forráshiány!
Jééé, meg lehet szerkeszteni egy dokumentumot csillivilli MS Office csomag nélkül is? Ki hitte volna.
Ilyen hírekről mindig a volt főnököm jut eszembe aki inkább vetetett volna 80e HUF-ért egy MS Office-t, csak mert ő otthon azt használja és az ikonok nem ott vannak (akkor még) OpenOffice – Writer-ben, mint Word-ben.
Ha valaki LibO-ban nem tud szöveget szerkeszteni, az MSO-ban sem fog tudni csak gányolni. Aki meg tud, annak mindegy mit használ, mert gyorsan fog tudni váltani egyikről a másikra. Akarat kérdése csak, de nyavalyogni könnyebb!
Végre eljutottunk idáig. Amikor 1998-99 környékén elkezdtem használni egy állami hivatalban a StarOffice-t (akkor még szabad ver volt), nem hittem, hogy idáig jutunk. Most aztán egy nagy levegővétel és Linux!
Végre! Reméljük több .odf és .pdf esetleg .rtf készül ezentúl.
Sokan azt hiszik, hogy odaveszett az ingyen Windows miközben csak “Microsoft Windows Frissítés (upgrade) termékek” -ről szólt a licenc, így ha XP matrica volt a gépen akkor frissíthető volt Win7 -re 2012/03/01-ig. Ezután vissza kell rakni a géphez vásárolt operációs rendszert, ha nincs ilyen akkor eddig is jogsértés történt.
http://www.tisztaszoftver.hu/kozoktatas.asp?akt_menu=microsoft_kozoktatas
Végre! Jöhet a Linux! Teljesen gáz volt ez a Tisztaszoftver program. Itthon is Linuxot használok. Bármire lehet használni, csak meg kell szokni.
Mottó: …és még azt mondják, hogy lovasnemzet vagyunk. Én azonban azt látom, hogy a ló egyik oldaláról a másikra kerülünk. Nyeregbe nem lehetne már végre?!
Még nincs lefutva dolog, lesznek még tárgyalások.
Mer’az OK, hogy nincs forrás, aztán gyorsan kormányhatározunk, és akkor április 1-jétől nincs az MS a pályán, a költségvetés meg milyen jól járt, de: az érettségiről szóló jogszabály előírja, hogy min. 2 évvel! az vizsga előtt közzé kell tenni, hogy milyen szoftveren lehet vizsgázni és az adott évben kell megmondani, illetve választási lehetőséget kell felajánlani, hogy melyik verzión (ha van). Aztán mondjon bárki bármit, de három hónap alatt, a tanév kellős közepén, az alaptevékenység folyamatos ellátása mellett elég nehéz átállni ennyi idő alatt bármire, meg ha az nem is Linux-OpenOffice, hanem mondjuk a korábbi gépekkel megvásárolt Windows-ok vegyesfelvágottja (98-től 7-ig, home/startertől ultimate-ig — az ám az igazi “biztonság”!).
A fentiekkel nem azt mondom, hogy a szabadszoftverekkel bármi baj lenne, sőt, de a mostani állapot erősen óvodás-viselkedés a Kormánytól, és sajnos nem az első alkalommal.
Tessék utánanézni, hogy — ha jól emlékszem — Finnországban hogyan álltak át az államigazgatásban a Linuxra, vagy egyes német városokban, talán tartomány(ok)ban is. Hatásfelmérés, tervezés, költségszámítás (az oktatást is beleértve) stb. és utána a megvalósítás — ez min. fél-egy év, de inkább kettő.
Amúgy meg “jót” vigyorogtam, mert egyes helyeken már utalgatnak azokra a cégekre, akik startra készen és persze “jó pénzért”, “természetesen” és “szívesen” “tanácsadnak” és majd jóóóól megoldják az áttérést.
Röviden? Hát b.zze’! Már megint EZ Magyarország? Sose tan
Biztos igazad van, de ha nincs ilyen – értve itt az anyagiakat – probléma az országban sosem játszanának el sem a közigazgatásban, sem az oktatásban még a gondolatával sem, hogy alapvető irodai feladatok ellátásához van más út is, nem csak MS-féle adófizetőknek kemény pénzébe kerülő megoldások.
Nem tudom mit oktathatnak ma a középiskolában informatika címén amit ne lehetne Linuxon megmutatni. Aláírom, hogy van olyan terület ahol bizony a Win hatékonyabban használható, de mindez csak abból adódik, hogy a programozók jó része erre fejleszt, mert ugye ez az elterjedt platform.
Jó magyar mentalitással nem az utolsó pillanatban kellett volna kapkodni a váltással – hány éve is léteznek Linux disztrók -, a diákoknak lehet mutatni alternatívákat akkor is, ha nem szorít a cipő! Biztos, hogy a nagy többség nyitott és befogadó lenne – lett volna – más rendszerekkel szemben is. Meddig tartana egy informatika tanárnak telepíteni egy 2000 HUF-os penre egy Ubuntu linuxot és az óra elejéből, vagy végéből tíz percet lecsípve legalább megmutatni, hogy na gyerekek ilyen is van így is lehet dolgozni.
Valószínűbbnek tartom inkább, hogy a tanárok motiváltság híján inkább lenyomják gyorsan az anyagot oszt jóvan! Úgyis Wint használnak mindenhol nemár, hogy a gyerek tovább is lásson az orránál… De tisztelet a kivételnek!
Lehetne itt azt mondani, hogy a gyerekek jó részét nem is érdekli az informatika örülnek, ha túl vannak rajta csak hagyják őket játszani de ha egynél felkeltené az érdeklődést, már meg érte.
Ha meg úgyis kényszerből érettségizik valaki infóból, akkor meg majdnem mindegy melyiket utálja.
Biztos lesznek még tárgyalások mert erős az ellen oldali lobbi. Azért én bízom benne, hogy az oktatásban meg fog előbb utóbb férni mindkét rendszer békességben egymás mellett, vagy egymást erősítve.
“Amúgy meg “jót” vigyorogtam, mert egyes helyeken már utalgatnak azokra a cégekre, akik startra készen és persze “jó pénzért”, “természetesen” és “szívesen” “tanácsadnak” és majd jóóóól megoldják az áttérést.
Röviden? Hát b.zze’! Már megint EZ Magyarország?”
Mert a Winhez nem létezik support (akár fizetős), nem kell tankönyv vagy szakkönyv, nem kell tanár, szakember aki felépít egy NORMÁLIS hálózatot, nem kell szaktudás ha komoly munkára használja valaki, semmi nem kell csak leülünk elé és nyomjuk?
Igen, a tudást Linuxnál is meg kell fizetni, hiszen “csak” a rendszer kerül pénzbe a többihez kell az a bizonyos kezdő lökés. A tudást és a szakértelmet mindig meg kellett fizetni, nagy valószínűséggel a jövőben is meg kell. Nem kötelező igénybe venni, de úgy lassabb és nyögvenyelősebb lesz. Ez van!
Szerintem!
“csak a rendszer kerül pénzbe”
Helyesen “csak” a rendszer NEM kerül pénzbe”. Bocs!
Főállásban egy egyesített oktatási intézményben dolgozom rendszergazdaként. Előre leszögezem, hogy sem Microsoft, sem Linux irányban nem vagyok elfogult. Az intézményben Microsoft alapon dolgozunk, a céges szerveremen Linux fut…
A gond ismét nem a cél, hanem a mód, ahogy végig akarják vinni. Nálunk (laptopokkal együtt) közel 80 munkaállomás van, amiken eddig Windows futott. Azon kevés intézmény közé tartozunk, akiknek nagyrészt meg is volt a frissítési alap a szoftverek használatára (40%-ban Windows XP-t jelent, 50%-ban Windows Home Premium-ot, 10% Vista és Win98).
Azért decemberben bedobni azt, hogy március 1-én mehet a kukába minden egy picit erős…
Hiába van meg jórészt legális a frissítési alap, ezt a mennyiséget újratelepíteni (úgy hogy nem homogén a géppark) nem 2 hét.
Probléma lehet továbbá, hogy vannak olyan alkalmazások, amelyek csak Windows-on futnak. Pl. mutasson nekem valaki magyar nyelvű Linux-os megoldást az iskolai étkeztetés kezelésére és számlázására.
A másik probléma a kollégák “átszoktatása”. Azért gondoljunk csak bele, hogy egy nyugdíj előtt álló kolléga estén, akinél örülök, hogy 3 év alatt megtanulta, hogy melyik ikon mit jelent és hogy melyik ikon indítja a Word-öt, mekkora motiváció lehet az, hogy de jó lesz, mert ingyenes szoftvert fogunk használni…
Az átállás helyes menete ez lett volna:
1. Az intézmények helyzetének a felmérése
2. Bejelenteni, hogy a programot kivezetik 1 év múlva (lehetőleg tanév végén)
3. Tájékoztatást adnak az alternatív lehetőségekről (nem épp az OpenEdu és a SuliX a legjobb alternatíva)
4. Képzések, ahol el lehet sajátítani a rendszer használatának az alapjait
Magát a törekvést csak támogatni tudom, de az oktatást ilyen mértékben érintő kérdést körültekintőbben kéne kezelni.
‘Probléma lehet továbbá, hogy vannak olyan alkalmazások, amelyek csak
Windows-on futnak. Pl. mutasson nekem valaki magyar nyelvű Linux-os
megoldást az iskolai étkeztetés kezelésére és számlázására.’
Tisztelt Hozzászólók!
A következő szoftver alkalmas iskolai étkeztetés kezelésére és számlázására és fut Linuxon is:
Neve: ETELKA (Élelmezési nyilvántartó modul) Bemutató:
http://www4.ritek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=47&Itemid=106
üdvözlettel: RITEK Zrt.
Sziasztok!
Karmacsi kollégával egyetértve: ez egy idiótaság, de a sokadik hatványon!
Hozzáteszem, nincs semmi bajom a LibreOffice-szal sem, sem a Linuxszal. De:
– nálunk 300 gép van, 3 szerver,
– központi adatkezelés, nyomtatókezelés,
– saját levelezőrendszer,
– saját proxyszerver,
– 1000 diák saját tárterülettel, emilcímmel,
– tanároknál saját laptop, nyelvi programokkal, szakmai programokkal.
Ezt a rendszert 18 év alatt alakítottam ki, mindent magamnak kellett kitalálni, összerakni, a netről összeszedni az információkat. mindezt tanárként, tanítás mellett egyedül.
Erre azt akarják, hogy ezt a rendszert cseréljem le 2 hónap alatt, úgy, hogy közben a gépeken tanítunk, a kollégák dolgoznak, a gazdaságisok dolgoznak, a diákok meg 3 éve MS termékeken tanulnak, és májusban érettségiznek informatikából???
Hát nem, neki sem kezdek! Ez képtelenség, jöjjön ide a kormányhivatal, és csinálja meg! Én ehhez nem értek! Bevallom, ez a feladat valószínűleg akkor is meghaladná a képességeimet, ha otthon lennék a Linuxban. De még ezt sem mondhatom el magamtól. Félreértés ne essék, nincs bajom vele, csak nem ismerem. És nincs időm megtanulni sem, pláne nem 2 hónap alatt!
Aki ezt kitalálta, fogalma sem volt róla, miről dönt. Ha ezt a rendszert 2013 szeptemberétől akarnák bevezetni, megfelelő képzésekkel és szoftverekkel megtámogatva, akkor nem ellenezném, de így agyrém!
Üdv:
Bagó István
Pálffy, Győr