LibreOffice 4.2.4

LibreOffice logó A The Document Foundation bejelentette a LibreOffice 4.2.4 megjelenését. A LibreOffice 4.2.4 „Fresh” azaz „friss” címkével érkezik, ami azt jelenti, hogy az újdonságok iránt érdeklődő, de ugyanakkor az ezekkel járó hibákat toleráló felhasználók képezik a célcsoportját. A konzervatív, intézményi felhasználók számára a LibreOffice 4.1.6 „Stable” azaz „stabil” kiadás javasolt, természetesen a megfelelő terméktámogatási szolgáltatás igénybe vétele mellett.

A LibreOffice 4.2.4-ben javított hibák listája két részletben érhető el: RC1 és RC2.

“LibreOffice 4.2.4” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. “Ceterum censeo…” szóval megint ott egy hosszú (és egy rövid…) lista, mi lényeges, mi nem?

    Nézem, nézem, ész RC2-ben ott a gyöngyszem: a helyettesítő karakter az Automatikus javításban.
    Tisztelt Németh László úr!
    Most, hogy a helyettesítő karakter ebben a szituációban “*”-ról “.*”-ra változott, nem lehetne ezeken a hasábokon kicsit részletesebben és több példával kifejteni, hogy
    a.) ez a lehetőség létezik;
    b.) mire és egész pontosan hogy lehet használni?

    (Mintha az jönne le nekem, hogy a dolgot — helyettesítő karakterek használatát az autocorrectben — a magyar nyelvi modul valamely sajátosság tenné lehetővé — ez önmagában érdekes, ha így van.)

    (Nekem állandó bajom, hogy a “…”-ot (három pontot) csak úgy tudom “…”-ra (ellipszisre) cserélni, ha van előtte szóköz, márpedig általában nincs, ezért inkább az Alt-0133 billentyűzést használom. Mit is kell tennem ezután a fenti fícsör segítségével?)

    1. Válaszolok Németh László helyett, ha nem baj… A * mint helyettesítő karakter bevezetése volt a lényeg, ez később változott .*-ra, mert a sima * egyes meglévő automatikus javítási táblázatoknál gondot okozott. A használata roppant egyszerű, a példánál maradva: fel kell venni egy új szabályt, ami a “.*…”-ot “…”-ra cseréli, és ezután minden …-ra végződő szónál cseréli a …-ot …-ra. A master ágban (-> LibreOffice 4.3) Németh László frissítette is a magyar autocorrect állományt ennek megfelelően.

    1. Mit rontok el?
      A Portable LibreOffice még mindig lassan töltődik be, míg a “rendes” telepített, regisztrált változat nagyságrenddel (10–15-ször) gyorsabban, ha engedélyezzük a behívását rendszerindításkor. A Portable változatban — logikusan… — ez a lehetőség nincs is benne.
      Továbbá — már panaszkodtam erről — a Portable LibreOffice hordozhatósága korlátozott a szokásos alkalmazásokénál szintén nagyságrenddel nagyobb számú fájl miatt.
      Lehet, hogy ezek a tényezők csak a Windows platformon működnek? Ha igen, akkor ott a “hordozható” kiszerelésnek kevés az értelme…

      1. Kedves Mihály!

        A probléma az, hogy a Portable változat – lényegében véve – egy újracsomagolt változata a LibreOffice-nak. Így a Portable csapatot kéne megkérdezni ezekről. András, így van?

        A hordozhatóságnak ára van, jelen esetben a sok kis fájl.

  2. Sziasztok,
    Szeretném megkérdezni, hogy milyen formátumban érdemes menteni a dokumentumokat. A cégnél Windows-os gépeken Office 2010 és LibreOffice van vegyesen, illetve Mac-en szintén LibreOffice.
    .doc, .xls, vagy .docx, xlsx?
    Csak azért kérdem, mert random szerűen széthullik, vagy olvashatatlanná válik egy-egy táblázat (jelszóvédett) és nem tudom az okát.
    Vannak komolyabb, sok-sok képlettel tűzdelt anyagok is, de kissé félek a teljes váltástól.
    Ha van javaslatotok, szívesen várom.
    Köszönöm szépen!
    🙂

    1. .doc, .xls, vagy .docx, xlsx?

      Ha LibreOffice-szal, ApacheOpenOffice-szal hatékonyan szeretnél dolgozni, akkor csakis a natív és szabványosított(!) ODF formátumokat használd! Ha nagyon kényszerítve vagy arra, hogy idegen, esetleg nem szabványos formátumokban kell valakinek elküldeni a munkád eredményét, akkor “csak olvasásra” a pdf exportot javaslom, ha szerkeszteni is kell a címzettnek, akkor küldd el a natív formátumot, ÉS mellette egy MS exportot is.
      A doc, xls formátumokat sohasem szabványosította. Mert így akkor és ott változtatott, ahol akart, és senkinek nem kellett (ingyen) kiadnia a titkot. Ezeket a bináris formátumokat először reverz engineering módszerrel fejtették vissza a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztői, de amikor nagyrészt megfejtették, akkor az MS (sok év után) végre közkinccsé tette a leírást.
      Emiatt van, hogy a régebbi formátummal a LO és az AOO a mai napig kompatibilisebb – talán -, mint az újabb, “x” végű – elvileg a létrejöttének a pillanatától “nyílt” szabványú, hozzáférhető leírással rendelkező – formátummal, aminek a szabályrendszerét nem nagyon tartja be az MS.

      Az MS csak a docx-et és az xlsx-et szabványosította, mert a szabványosított ODF formátum létrejötte rákényszerítette a válaszlépésre (értsd, hogy nekik is legyen szabványosított, “nyílt” formátumuk). No, azóta ők tartják magukat a legkevésbé az általuk kidolgozott szabványhoz.

      Persze az ODF is fejlődik, ott is vannak formátum verzió-különbségek.

    2. 1. Alapvetően egyetértek Kovács TIborral, hogy a saját formátum használatát előnyben kell részesíteni. A dokumentumaid “eredeti” változata ODF legyen.

      2. A félelmed jogos. Több évtizedes StarOffice, OpenOffice, LibreOffice tapasztalatom szerint a konverziós bajok annál nagyobbak, minél erősebben formázott a dokumentum. A képlet az igen erős formázások közé tartozik…

      3. Sajnos, nem tudjuk megtakarítani neked a saját körülményeid közötti “próbák és hibák” jellegű munkát. Célzott kísérletek sorával meg kell tapasztalnod, hogy melyik fajta dokumentum mennyire és hogyan torzul, és ki kell találni, hogyan lehet ezt az “eredeti” dokumentum formázásával csökkenteni. (Az alábbiak a Writerre vonatkoznak, és a nálam előfordult leggyakoribb ODF – Microsoft gondokra utalnak.)
      — Célszerűnek tűnik a “klasszikus” Windows fontok (Arial, Palatino, Verdana, Courier) használata minden platformon. (Ez a Mac-eken nem lesz túl könnyű.)
      — A mezők használata kerülendő. Ez azért fájdalmas, mert az oldalszámozás mező alapú.
      — Az oldalstílusok váltogatása a dokumentumon belül kerülendő. Egyáltalán, az “Alapértelmezett oldalstíluson” kívüli bármilyen más oldalstílus alkalmazása problematikus lehet.
      Jó kísérletezést!

  3. Kedves programozók!

    Nem értem, hogy a Libre Office Impress-ben miért nincs lehetőség a diák egyenkénti és csoportos mentésére sem? Ha néhány diát szeretne lementeni az ember, előbb egyenként át kell másolni egy képszerkesztőbe és onnan lementeni. Ebben jobb az MS Office.

    1. “Nem értem, hogy a Libre Office Impress-ben miért nincs lehetőség a diák egyenkénti és csoportos mentésére sem? ”

      De hát van!! Legalábbis az egyesével történő “Diamentésre” van:
      Fájl – Export – kiválasztod a megfelelő képformátumot, és a kijelölt diát máris lementi a párbeszédablakban megadott helyre, a megadott formátumban.

      Ha pedig a natív formátumban akarsz néhány diát egyszerre kiemelni egy nagyobb fájlból, akkor csak kijelölöd azokat (Shift-click: diák kijelölése “- tól; -ig”; Ctrl-Click: szabadon összeválogathatod a menteni kívánt diákat), aztán már csak a szokásos Ctrl-C, és egy új Impress fájlba Ctrl-V-vel beilleszted…
      (Mivel teljesen üres Impress fájl – úgy látom a próba során – nem létezik, az új fájl első, fölösleges diáját a beillesztés után törölnöd kell)

      Vagy te mire gondoltál a kérdésedben? (mert lehet, hogy én nem értettem jól…)

      De minden ilyesmi – a használattal kapcsolatos – problémát sokkal célszerűbb megbeszélni az magyar nyelvű, közös AOO/LO fórumon:
      //forum.openoffice.org/hu/forum/index.php

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük