A LibreOffice 3.4 kiadásának közeledte miatt a Document Foundation kiadott egy közleményt a LibreOffice kiadási politikájáról. Ebben több mindenről szó van, de a legfontosabb üzenet az alábbi.
A LibreOffice az idő alapú kiadási modell mellett kötelezte el magát. Ez azt jelenti, hogy a megjelenések dátuma előre rögzített, és a fejlesztőcsapat mindent megtesz, hogy a kiadás az adott napra elkészüljön. Napjainkban a legtöbb szabad szoftveres projekt, például a GNOME, a KDE vagy sok Linux-disztribúció, szintén az idő alapú kiadási modellben dolgozik. Ennek több előnye van. Az egyik a kiszámíthatóság. A felhasználók tudják időzíteni az áttérést. A Linux-disztribúciók csomagolói tudják, mikor számíthatnak a megjelenésre. A másik előny, hogy ha szorít a határidő, a fejlesztők teljesítménye megnő. A kiadás előtti napokban mindenki teljes erőbedobással dolgozik a hibák javításán. A „kiadjuk, amikor elkészül” kiadási modellben sokszor vég nélkül húzódik ez a folyamat, mindig találnak még egy hibát, mindig előkerül még egy érdekes funkció, amit be kellene tenni a kiadásba stb.
Az OpenOffice.org is az idő alapú kiadási modellel dolgozott. Azonban nem vitték végig következetesen az elvet, sokszor heteket, hónapokat csúszott a kiadás az előre kihirdetett dátumhoz képest. Ennek az volt oka, hogy az OpenOffice.org ritkábban jelentkezett javítókiadásokkal, ezért az első .0-s kiadást akarta egyből jóra megcsinálni.
A LibreOffice ezzel ellentétben felvállalja, hogy a .0-s verzió nem lesz tökéletes (de időben kijön!). Lehet, hogy lesznek benne ismert hibák, ezeket a kiadási megjegyzésekben közlik. Az viszont biztos, hogy lesznek benne ismeretlen hibák is, amelyeket a kiadás után fognak észrevenni a felhasználók. A javítókiadások havonta fogják követni egymást. Míg a .0-s verzió az érdeklődőknek, gyakorlott felhasználóknak ajánlott leginkább, akik kíváncsiak az új funkciókra, a .1-es, de főleg a .2-es verzió már alkalmas tömeges intézményi bevezetésre, produktív környezetben való használatra is. A .3-as és azt követő verziók pedig az „atomstabil” jelzőt érdemelik ki. 🙂 A LibreOffice 3 hónap alatt 3 verziót ad ki, mindegyik kiadás előtt felfokozott hibajavítási tevékenységgel. Mire az OpenOffice.org 3.4 megjelenik – ha egyáltalán megjelenik – a LibreOffice 3.4.2 már sokkal jobb állapotban lesz, ami a javított hibák számát illeti.
A levelezőlistákon és a fórumokon sokan értetlenkedtek a fenti kiadási politikán. Többek között nem értették, hogy a .0-s verziót miért nem nevezik inkább bétának, ha nem ajánlott intézményi felhasználásra. Ezek az emberek elfelejtik, hogy intézményeknél minden valamire való rendszergazda eddig is kivárta minden szoftverből az első vagy második javítókiadást a tömeges bevezetés előtt, ez a gyakorlat nem változik. A felhasználók kockázatviselési hajlandóságuknak és igényeiknek megfelelően választhatnak a kiadások közül. A legkonzervatívabb felhasználók a .2-es vagy későbbi kiadást telepítik, ez stabil, de esetleg ezzel egy időben kijön már egy új verzió is, új funkciókkal. A skála másik végén azok a tesztelők és fejlesztők vannak, akik a napi buildeket telepítik és használják, akár az összeomlást vagy az adatvesztést is kockáztatva. A két véglet között mindenki el tudja dönteni, hogy a stabilitás és az új funkciók milyen arányára van szüksége, melyik ponton lépi meg a verzióváltást.
Bár nem ide tartozik, de találtam egy bugot a LO-ban. Angolul nem tudok, így jelenteni sem tudom, kérlek lessétek meg. Ha bekapcsolom az Eszközök/Beállítások alatt a Memória fülnél az “A Libreoffice betöltése a rendszer indításakor” lehetőséget, nem tudom utána lekapcsolni az operációs rendszeremet. Rákattintok a leállításra és semmi se történik, ha kikapcsolom, akkor újra működik. Ubuntut használok. Szerintetek ez LO vagy Ubuntu bug?
Attól függ, kitől van a csomag. Ha az Ubuntu csinálta, akkor Ubuntu bug.