Jó hír az írással napi szinten foglalkozók számára, hogy a LibreOffice április elején megjelenő 6.0.3-as hibajavító kiadása már nem jelez helyesírási hibát a különleges, de amúgy helyesírásilag tökéletes szóalakokra.
Ilyen a fenti címben szereplő „okos(abb)”, ahol az „abb”-ot a program (hasonlóan pl. a Microsoft Office-hoz) idáig aláhúzta. Mostantól csak akkor, ha a zárójelek nélküli szóalak (itt: „okosabb”) valóban hibás.
A magyar szótördelési algoritmus és a helyesírási szótár javítása (felhasználva az eredetileg az arab és a héber számára kifejlesztett Hunspell-tulajdonságot, a nem kívánt karakterek törlését az ellenőrizendő szóból) a következő alakok helyes kezelését tette lehetővé:
– a ragozott zárójeles hivatkozások: (1)-nek, [2]-ben, a)-ról, b)-hez;
– a szavakon belüli zárójelezés: „oldal(ak)”, kell(ene);
– a megváltozott méretet jelölő kapcsos zárójeles kezdőbetű az idézetekben: „[A]zt” és „[a]mazt”;
– idézőjeles címek toldalékolása: „A Jedi visszatér”-ben, a „Tisza”-ban (a helyes toldalékot jelezte hibásnak a program);
– kérdőjeles és felkiáltójeles nevekben: Yahoo!-ról, Ki nevet a végén?-ből.
Kapcsolódó hibajegy: tdf#116072.
L. még magyar nyelvi fejlesztések az FSF.hu Alapítvány támogatásával.
A dolog óriási! Mint szerkesztő, nagy ovációval üdvözlöm. De.
A „következő nagyobb kiadás” melyik? A 6.x.x volt, vagy a 7.x.x lesz? Esetleg a 6.1.x?
6.1, április végén már alfa változatban kipróbálható lesz: https://wiki.documentfoundation.org/ReleasePlan/6.1#6.1.0_release
(illetve most is a napi kiadásokkal, és a külön letöltött szótárral: https://dev-builds.libreoffice.org/daily/master/, https://github.com/LibreOffice/dictionaries/tree/master/hu_HU)
Tímár Andrásnak köszönhetően a LibreOffice április elején megjelenő 6.0.3-as hibajavító kiadása már tartalmazni fogja a javítást! Köszönöm az ovációt! 🙂
Teljesen el vagyok amulva. 🙂 Emlekszem arra az idore, hogy milyen nagy szo volt, hogy egy programban (MSWord for Dos) lehet rendes “ő” betut irni, nem pedig kalapos vagy hullamost. Koszonom szepen! 🙂
Egy mellekvagany: a magyar nyelv legkozelebbi rokona a manysi, amely eleg kozel van a kihalashoz. 2010-ben, nyolc eve osszesen 940-en eltek anyanyelviek. Azota minden bizonnyal megkevesebben. A tartomany nepsurusege, ahol elnek, 2.8 fo/km^2 (szemben Magyarorszaggal, ahol ez a szam kb. 108), ezert valoszinuleg megnehezebb a kulturat apolni, mint egy surubb teruleten. (Forrasok: wikipedia)
Azt sejtem, hogy az anyanyelviek jellemzoen oregek, valoszinuleg nem hasznalnak LibreOffice-t. 🙂
A kerdesem az, hogy a fiataloknak a manysi nyelv megorzeset mennyiben segitene, ha a LO-nak lenne manysi verzioja. Erdemes meg kuzdeni ezert a nyelvert, vagy mar elveszettnek tekintheto?
Nem tudok biztatót mondani a manysival kapcsolatban, hacsak azt nem, minden nyelv el fog „veszni” egyszer. 🙂 A magyar is folyamatosan változik, vész el, ha úgy vesszük, pl. ezeréves magyar paraszti szókincs halt ki gyakorlatilag egy emberöltő alatt, a gyerekek a Toldi és a János vitéz lábjegyzetében elolvashatják azon szavak jelentését, amelyek éppen belekerültek ebből. Ha a manysit rendesen leírják, ezer év múlva is ismerni fogja egy-két nyelvész, köztük talán a manysik leszármazottai, a LibreOffice honosítása nélkül is.
Köszönöm a hozzászólásokat!
Ha jol emlekszem, akkor a Toldiban elsosorban olyan foneveket kellett magyarazni, amiket ma mar nem hasznalunk, mert az altaluk jelolt targy nincs mar hasznalatban. Petrencésrúd, szekérderék, es hasonlo szavak nem kellenek a mai embernek (helyettuk van kardantengely es oldalso legzsak:)), igy egyreszt nem csoda, hogy elvesznek, masreszt talan nem is olyan nagy baj.
Az nagyobb baj, hogy szofordulatok vesznek el, mert egy nyelv igazi szepseget ezek adjak. Kulfoldon elek, es nagyon sokat dolgozom azon, hogy a gyerekeim ne csak a magyar szavakat ismerjek, hanem a frappans vagy erdekes szolasmondasokat is, mint pl. szoget ut a fejebe, leesik az alla, log az eso laba, parjat ritkitja, es millio hasonlo, amikrol Magyarorszagon fel sem tunik, hogy milyen klassz kifejezes:))
A szolasmondasok eletben tartaasahoz kellenek az alapszavak, es ha az alapszavak elkopnak, akkor a szolasmondasoknak sem lesz mibol allniuk, ezert fontos, hogy az alapszavak megmaradjanak. Ebben tud sokat segiteni a honositott szoftver. Ezuton is koszonok minden ezzel kapcsolatos erofeszitest! 🙂
Két, offtopic, nyelvi jellegű gondolat jutott eszembe a manysi felvetésről.
1.) „A magyar is folyamatosan változik…” Amióta szerkesztő vagyok (több mint 25 éve), küzdök az „ami – amely” helyes használatáért. Vesztettem.
2.) „Ezer éves paraszti szókincs halt ki…” Aki eredeti angol nyelven néz filmeket, az tudja, hogy számtalan angol kiejtésmód (akcentus, tájszólás) létezik aktívan. G. B. Shaw „Pygmalion”színdarabja ma is aktuális: a kiejtésmód alapján kerület szinten meg lehet mondani, honnan való egy New Yorki. (Tudom, a Pygmalion londoni, ott is érvényes a jelenség ma is.) Ehhez képest a magyar kiejtési „diverzitás” már az én életem alatt is (66 év alatt) drámaian csökkent.
–
ez egy kötőjel, a „New Yorki”-ból hiányzik…
A diverzitascsokkenes oka egyertelmu: kevesbe lokalisan kommunikalnak az emberek, ezert a lokalis jellemzok eltunnek. A kerdes az, hogy ez baj-e azon kivul, hogy erdekes addig, amig jelen van, es ezzel elmulik egy erdekesseg.
En azt gondolom, hogy nem olyan nagy baj. A nyelvek szamanak csokkenese sem olyan nagy baj, de azert egy kicsit sajnalom. 🙂
Masreszrol, mivel kevesen tanulnak meg tobb nyelvet az eletuk soran, ha csak egy nyelv lenne, akkor az emberek jobban megerthetnek egymast. Nagyon erdekes, hogy egy elszigetelt, nyugodt eletet elo videki parasztbacsi (-neni) idegbetegnek gondol egy olasz “ordibalast”, agresszivnek tart egy orosz parbeszedet, es fenyegetonek erez egy arabot, meg akor is, ha ezek a velt toltetek nincsenek benne az adott kommunikacioban, csak az adott nyelv dinamikaja mas, mint a videki magyare.
Az ilyen jellegu felreertesek megszunnenek/merseklodnenek, ha csak egy nyelv lenne.
A felreertesekrol meg egy dolog: ma a libreoffice.hu-t megnyitva, a Firefox eloszor a legutobbi hozzaszolasok ablakat renderelte, abban is a legutolso hozzaszolo nevet es a cikk cimenek elejet. Ennyi jelent csak meg:
“Csongor – Okos(abb)”
…es hat ki vagyok en, hogy vitatkozzak vele?! 😀