-
Jobb OOXML interoperabilitás, és több örökölt Mac fájlformátum támogatása
-
Jobb megjegyzéskezelés, és intuitív táblázatkezelés
-
3D modellek az Impressben, és natív megjelenés Mac OS X-en
Berlin, 2014. július 28. – A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.3-at, a szabad irodai programcsomag 8. kiadását a projekt 2010 szeptemberi megszületése óta. Az alkalmazás több ezer önkéntes és több száz fejlesztő munkájának egyesített eredménye, és elérte azt a fejlettségi szintet, ahol a bővülő LibreOffice ökoszisztéma értéknövelt szolgáltatásaival támogatva megfelelő minden típusú felhasználásra.
A LibreOffice 4.3 számos fejlesztést és új funkciót tartalmaz, például:
-
Dokumentum-interoperabilitás: az OOXML Strict szabvány támogatása, OOXML grafikai fejlesztések (DrawingML, témabetűtípusok, rajzstílusok és -attribútumok megőrzése), OOXML fájlok beágyazása másik OOXML fájlba, 30 új Excel képlet támogatása, MS Works táblázatok és adatbázisok támogatása, és többek közt olyan örökölt Mac formátumok támogatása, mint a ClarisWorks, ClarisResolve, MacWorks, SuperPaint.
-
Megjegyzések kezelése: a megjegyzések mostantól a dokumentum margójára nyomtathatók, formázásuk javult, valamint importálhatók és exportálhatók – beleértve a beágyazott megjegyzéseket is – ODF, DOC, OOXML és RTF dokumentumokba a jobb együttműködés érdekében.
-
Intuitív táblázatkezelés: A Calc mostantól több feladat intuitív elvégzését teszi lehetővé, köszönhetőena cellákban lévő képletek okosabb kiemelésének, a kijelölt sorok és oszlopok számának állapotsorban való megjelenítésének, a cellaszerkesztés megkezdhetőségének a cellatartalmat a cella fölött megjelenítve és a szövegátalakítási modellek teljes kiválaszthatóságának.
-
3D modellek az Impressben: az animált 3D modellek támogatása az új nyílt glTF formátumban, valamint megjelent a Collada és a Google Warehouse-ban megtalálható kmz fájlok kiinduló támogatása a bemutatók megjelenésének és animációinak felfrissítéséhez (ez a funkció jelenleg csak Windows és Linux rendszereken érhető el).
A LibreOffice 4.3 támogatja a 65 000 karakternél hosszabb „óriás” bekezdéseket (ez az OpenOffice.org kódbázis modernizálásának köszönhető, és csak a LibreOffice-ban érhető el). Ezen kívül az akadálymentesítési technológia Windowson szabványos funkcióvá vált az IBM Iaccessible2 keretrendszerének köszönhetően.
A LibreOffice 4.3 új funkcióinak és továbbfejlesztéseinek teljes listája itt található: https://wiki.documentfoundation.org/ReleaseNotes/4.3.
„A LibreOffice projekt bemutatja, hogy egy nagy szabad szoftveres közösség képes élni és virágozni egy szoftvergyártó támogatása nélkül is az asztali PC-k felszabadítása érdekében” – mondja Thorsten Behrens a The Document Foundation elnöke. „Ma nem kaphat jobb irodai programcsomagot a LibreOffice-nál a funkciók, interoperabilitás, dokumentumszabványok támogatása és függetlenség figyelembe vételével. Sok év után a LibreOffice az asztali PC irányítását visszaadja a felhasználók kezébe.”
A Coverity Scan szolgáltatás szerint, amelyhez a LibreOffice 2012 októberében csatlakozott, a LibreOffice forráskódjának minősége drámaian javult az elmúlt két évben. Ezt a hibagyakoriság 1000 kódsoronkénti 1,11-ről az iparban kiemelkedően alacsony 0,13-ra csökkenése jelzi (további információk: http://softwareintegrity.coverity.com/register-for-libreoffice-scan-report.html).
A kiadással kapcsolatos technikai részletek iránt érdeklődők elérhetik a változási naplókat: https://wiki.documentfoundation.org/Releases/4.3.0/RC1 (javítva az RC1-ig), https://wiki.documentfoundation.org/Releases/4.3.0/RC2 (javítva az RC2-ig), https://wiki.documentfoundation.org/Releases/4.3.0/RC3 (javítva az RC3-ig).
A LibreOffice letöltése
A LibreOffice 4.3 és a LibreOffice 4.2.6 letölthetők a http://hu.libreoffice.org/letoeltes/ oldalról. A szoftvert bővítő és további funkciókat megvalósító kiterjesztések és sablonok a http://extensions.libreoffice.org/ oldalról tölthetők le.
A LibreOffice felhasználói, a szabad szoftverek népszerűsítői és a közösségi tagok a The Document Foundationt a http://donate.libreoffice.org címen támogathatják. A befolyó pénzt a projekt globális és helyi szinten történő bővítésére fordítjuk.
Rövid hivatkozás a The Document Foundation blogjára: http://blog.documentfoundation.org/2014/07/30/libreoffice-4-3-today-you-cant-own-a-better-office-suite/ .
A The Document Foundationről (TDF)
A The Document Foundation egy nyílt, önmagát irányító, meritokratikus szervezet, amely a szabad szoftver alapelveire épül, és Németországban lett bejegyezve. A TDF a LibreOffice fejlesztésére koncentrál, amelyet a globális közösség az OpenOffice.org legitim örökösének választott, és ekként egyre több közigazgatás, nagyvállalat és kisvállalkozás választja asztali dokumentumszerkesztőjének.
A TDF nyitott minden egyén számára, aki elfogadja annak alapértékeit és hozzájárul a tevékenységéhez. A TDF-nek 2014. január végén több mint 190 tagja, és 3000-nél is több önkéntese van világszerte.
Médiakapcsolat: https://www.documentfoundation.org/contact/.
“a ma elérhető legjobb irodai programcsomag”
Majd ha megjelenik a 4.3.3.
4.2.6-ból pedig remélem lesz RC3: a makróhoz billentyű hozzárendelése nem megy mert nincs a listában. A kategóriák böngészésénél az utolsó 3 elem kilóg a keretből, nem látszik, a gördítősávban is a látható részt jelképező szakasz alja is kilóg. Lehet hogy a 1,25-szoros dpi-nagyítással akad össze: 96 dpi helyett 120 dpi van beállítva a Windows 7-ben a Vezérlőpultban.
Az angol bugzillában egyesek nagyon értetlenek: ha letöltök egy iskolai puskát a webről 5-ös fontmérettel, de én tanulni akarok belőle, újra kell formázni az egészet: például az 5-ös méretűt 10-esre, de a 6-osat 12-esre kell nagyítani, egyesével. A tabulátorral formázott táblázatok is szétesnek, a dokumentum alapértelmezett tabulátor-lépésközét is duplázni kell, a bekezdések egyedi pozícióit is. Meg hogy az 1. sor mennyive legyen beljebb kezdve, stb. Ehhez lenne jó egy olyan funkció ami egyszerre szoroz minden méretet. De ragaszkodnak a példadokumentumhoz, pedig úgyis mindenki tudja hogy minden szétesik a dokumentumban ha kijelölöm az egészet és 10-esre állítom a fontméretet. Nincs olyan dokumentumom ami nyilvános és sok tabulátorral formázott táblázat van benne, tök felesleges lenne egy egész órát eltölteni egy ilyen elkészítésével.
1. Nem igazán értem, hogy lehet elvárni egy formázott dokumentumtól, hogy ne essen szét, amikor a betűméretet a kétszeresére állítod.
2. Nálam megjelenik a makró, és a billentyűzet-hozzárendelés, lehet, hogy ehhez az kell, hogy az Eszközök -> Beállítások -> Speciális csoportban engedélyezd a kísérleti funkciókat, meg a makrórögzítést. Ha ettől sem jelenik, meg, akkor a gépeden valami olyan van, amire a LibreOffice nem számít. (Ami nem bűn, mert MINDENKI gépén van valami, amitől egy-több program másképp működik, m int kellene…)
2. Kedves Zoltán, azt is érdemes lesz megjegyezned, hogy nem bözdörgetjük a dpi-t a Windowsban, mert az rossz hatással van egy halom alkalmazás felhasználói felületére.
A továbbiak csak sejtések, de
— ez a Win3.1 óta így van;
— többféle programfuttató keretrendszer van, és azok különbözőképpen hívogatják a Windows beépített funkcióit
— a programozók valamiért nem szeretik, ha különböző gépeken különbözően néz ki a programjuk, tehát “keményen” beleégetik színeket, a betűméreteket, és -típusokat. A Windows kezelőfelületének alapbeállításaira számítanak, tehát, ha te megváltoztatod ezeket, akkor bajok lesznek. EZÉRT nem tanácsos megváltoztatni az alapértelmezésű 96 dpi-t.
“Enhancementként” jelöltem meg, hogy jó lenne olyan funkció, hogy megadok egy számot, és az minden méretet beszoroz annyival. Nem értem miért ragaszkodnak a példadokumentumhoz.
Rohadt rossz szokás, hogy csak 96 dpi-vel megy egy program. Ha a LibreOffice-ban állítom a nagyítást 125%-ra akkor megy, ha a Windowsban hogy minden programra vonatkozzon, akkor már hibás lesz. AZ is rohadt rossz szokás hogy a Windowsban egyes fontméreteket nem lehet megnövelni, például dialógusablakoknál sokszor majdnem negatív méretű fonttal jelenik meg sokminden, például a Windows 7-ben a Windows Intézőnél Szerkesztés menü: Másolás mappába, áthelyezés mappába. Én is programozó vagyok, és azt szeretem hogy ha 6-osról 64-esre állítom át, akkor úgy is jelenjen meg. Van amikor 1 pixel 0,4 mm, és van amikor 0,1245 mm, és lehetne mégkisebb is, mondjuk 0,1 mm. Ez 4-szeres faktor. Ne kelljen már mikroszkópot is venni a számítógéphez. Sokszor 6-8-as a fontméret, nekem legalább 11-es kellene.
Pontosítok: a példában említett fontméretet csak a dpi-növelés tudja megnövelni, másokat be lehet állítani hogy mekkora legyen, tehát tőlük maradhatna 96 dpi. Windows 7-ben sajnos egyes fontméretekre még a dpi-növelés se hat. Szomorú.
A makrók benne voltak a listában, csak nem voltak láthatók mert a végén voltak.
“ha letöltök egy iskolai puskát a webről 5-ös fontmérettel, de én tanulni akarok belőle, újra kell formázni az egészet: például az 5-ös méretűt 10-esre, de a 6-osat 12-esre kell nagyítani, egyesével. A tabulátorral formázott táblázatok is szétesnek, a dokumentum alapértelmezett tabulátor-lépésközét is duplázni kell, a bekezdések egyedi pozícióit is. Meg hogy az 1. sor mennyive legyen beljebb kezdve, stb. Ehhez lenne jó egy olyan funkció ami egyszerre szoroz minden méretet.”
Erre valók a Stílusok. De az ne várd el semmilyen szoftvertől, hogy ha valaki primitíven, csupa kézi formázással készít el egy “puskát”, akkor majd a szövegszerkesztő program helyette fog gondolkodni a megfelelő, könnyen kezelhető stílusok létrehozásán és alkalmazásán…
Konkrétabban:
Az egyénileg létrehozott Bekezdésstílusoknál van arra lehetőség, hogy a “Szülő-stílus” betűméretének százalékában add meg a betűméretet (egyszerűen a betűméret ablakba írd be, hogy “200%”). Ekkor – mondjuk, példaképpen – az Alapértelmezett Bekezdésstílus betűméretének átállítása magával vonja az összes abból származtatott Bekezdés stílus (amelyeknél relatív betűméretet adtál meg) betűméretének automatikus változását.
A tabulátorok alapértelmezett értékeit is állíthatod a stílusokban. De ha valaki tabulátorokkal hoz létre szöveges dokumentumban egy táblázatot (ráadásul valószínűleg EGYETLEN bekezdés-stílust használ az egész dokumentumban) , az számoljon azzal, hogy a felmenői csuklani fognak, ha szükség lesz a dokumentum módosítására…
De ezekhez ELŐRE kell gondolkodni, és nem “Word módra”, kézi formázások ezreivel összemaszatolni a dokumentumot! Az ember helyett sohase fogy egy szövegszerkesztő program GONDOLKODNI.
“De ragaszkodnak a példadokumentumhoz, ”
Ezen te csodálkozol, és bosszant téged?!
“Nincs olyan dokumentumom ami nyilvános és sok tabulátorral formázott táblázat van benne, tök felesleges lenne egy egész órát eltölteni egy ilyen elkészítésével.”
Ja, úgy gondolod, csak a fejlesztők “szívjanak” hónapokat a rendesen körül sem írt, feltételezett hiba forrásának megtalálásával, és – ha egyáltalán szükséges – a kijavításával?!
Én nem vagyok fejlesztő, de mélységesen felháborít az ilyen hozzáállás.
Kovács Tibor (Zizi64)
AOO/LO felhasználói fórum glob.mod.
Le van írva rendesen miről szól a funkció-kérés. Nem állítottam hogy hiba. Miért kellene a fejlesztőknek ezzel szívni? És minek kellene példadokumentum? Egy funkció ami minden méretet beszoroz egy megadott számmal, ennyi.
“Egy funkció ami minden méretet beszoroz egy megadott számmal, ennyi.”
Ebbe nem gondoltál bele rendesen. Ez csak akkor működik (egyszerűen, további problémák nélkül), ha minden egyes betűméret azonos módon – például kézi formázással – van megadva. Vagy mindegyik – stílussal. De mindkét esetben kérdés, hogy a lábléc, fejléc, tartalomjegyzék, és egyéb különálló részek betűméretei is növekedjenek-e, vagy azokat ki kell hagyni a változtatásból. No, akkor kell egy választólista, hogy mire legyen, és mire ne legyen alkalmazva… Hiszen nem minden dokumentum szerkezete olyan egyszerű, hogy csak úgy megengedhető legyen a “nosza minden legyen kétszer nagyobb!” megoldás.
Ha pedig átgondolt módon van elkészítve egy dokumentum – ahogy azt az előzőkben írtam – akkor pedig vehetjük úgy, hogy ez a funkció MÁR LÉTEZIK.
Makróval meg te is meg tudod írni – ha akarod, és ha gyakran van szükséged erre a funkcióra -, hogy néhány stílus betűméretei változzanak meg egy gombnyomás hatására, egy inputablakban megadott szorzószám alapján.
Vegyes (Kézi és Stílussal történő) formázás esetén pedig beláthatatlan nehézségeket, problémákat és bonyodalmakat okozhatna ez a funkció, amit szerinted “egyetlen szorzással” el lehetne intézni.
Az embernek két szeme van, tehát ugyanarról egyidejűleg legalább két szempontot tarthat helyesnek.
— A dokumentumok “arányos nagyítása” egy marhaság.
— A Google Maps megoldotta… És ahogy ki-be zoomolok, úgy tűnnek el-fel a valamilyen szempontok szerint túl kicsinek (nagynak) ítélt objektumok.
((Hegedűs úr talán ilyesmire gondol. Ctrl-Alt-Shift Z nyomva tartása közben az egérgörgő ide-oda forgatásával nőjön-zsugorodjon az a dokumentum (benne minden), és aminek a mérete 5 (3?) pont alá csökken, illetve 72 pont fölé nő, az tűnjön el. Notabene egy gyalázat, hogy a Draw-ban milyen lábbalhajtós ugyanaz a Zoom, amely a Writerben tök jó…))
Egyébként a KÉZI formázással megadott betűméreteket a “Keresés és csere” funkció képes másmilyenre cserélni.
De képes arra is, hogy egy Stílust másmilyen Stílusra kicseréljen.
Viszont ha egy bekezdésre alkalmaztál egy adott stílust, ÉS még azon a bekezdésen belül kézzel is változtattál néhány elem tulajdonságán, akkor – valószínűleg – mindkét módszert le kell futtatnod!
Az angol bugzillába azt írtam hogy úgy nagyítani mint a lencse. Tehát mindent: oldalméretet, margókat, a stílusokat, direkt formázást, szóval mindent. Utána az oldalméretet, hasábok számát egyénileg beállítom. Lényegesek az egyéni tabulátorpozíciók, hogy az 1. sor mennyivel legyen beljebb kezdve, de ide tartozik a karakterek ritkítása, a sorköz, stb. is. Én a szövegeimet tervezetten készítem, de azokban is van tabulátorokkal formázott táblázat. Amit letöltök, más által készítettet, na hát arról jobb nem beszélni.
“mindent: oldalméretet, margókat, a stílusokat, direkt formázást, szóval mindent. ”
Ha képernyőn olvasod a dokumentumot: arra – ahogy magad is írtad – ott a nagyítás lehetősége. Ha nyomtatni szükséges egy nagyobb méretben, arra meg ott a Pdf export. Annak az eredményét tetszés szerint nagyíthatod a nyomtatáshoz pontosan a kívánt oldalmérethez..
A 120 dpi volt a gond, még a 4.1.6 is hibás 120 dpi-ben: a gördítősávos listák utolsó néhány eleme nem látható. Annak viszont örülök hogy a 4.1.6 megy a 4.2.6.2 súgójával, nem fontos neki azonos verzió.
Annyira örültem, hogy szép, részletes és érdekes közleménnyel jött ki a 4.3.
Föl is raktam azonnal két gépre.
Az egyiken annak ellenére leirtotta a 4.2.5-öt, hogy egyedi telepítéssel más mappába raktam (Ó, igen, biztos ez már a 4.x branch elején meg volt mondva, hogy nem fér meg két LO egy gépen — de megpróbáltam.)
A másikon, egy Win8.1 Asus Transformer T100-on meg nem indul el, pontosabban belefagy az első indulás elfészkelődési műveleteibe.
Asus Transformer T100 Update
4.3.0 letelepít, 4.2.6 feltelepít. Na, ez értelmes hibaüzenettel nem indult el: a Javát hiányolta. (A T100 csaknem szűz gép volt…) Javát telepít, hiba elmúlt (miután a Java Easy Access … valami hiányolását lekattintottam).
Szóval a godzillion számosságú körülményhalmazban, amely a telepítést befolyásolja, a Java jelenléte is fontos.
Tisztelt Hölgyek, Urak!
Szívesen venném, ha megírnátok, hogy melyik verziót alkalmazzák az átlag (avagy: konzervatív) felhasználók, mint pl. én. (A legutóbbi javaslat a 4.1.6 volt, ami nálam működik is rendesen.).
Köszönettel: somlay
Meg kell nézni a “release plan”-t. Kitűnik belőle hogy az x.y.4-estől kezdve kell váltani az új verzióra, hiszen a 3-as nagyjából akkor jelenik meg, amikor az eőző verzióból az utolsó hibajavítás. A 4.1.6 megy, de a benne talált hibálkat már nem javítják ki. Ha a 4.2.6 is működik, akkor azt érdemesebb használni, hátha kevesebb benne a hiba. Nálam eddig még működött mind a 2. Esetleg ha megjelenik az Apache OpenOffice 4.1.1, ki lehet próbálni az milyen.
T. Zoltán!
Köszönöm.
Üdvözlettel: somlay
Valahogy nem válaszként vette, az előző hozzászólásomban van a válasz, ami ezután látszik.
Ja most elromlott a szerver programja…
Nagyon jó találmány a hordozható – portable verzió, csak az a baja, hogy csupán Windows alatt mfut, linuxos változata nincs. Ubuntus felhasználóként meg csoroghat a nyálam, amikor szeretném próbára tenni rendes telepítés előtt.
Wine, Crossover …
Egyébként azt írták van rá megoldás hogy egyszerre több verziót telepítsünk.
Lehet, hogy kód szinten remek lett a 4.x sorozat, de használhatóságban egyre romlik sajnos a minőség (talán 3.5.7 volt az utolsó épkézláb kiadás felhasználói szemszögből).
Épp most készítek vele (4.3.0) egy 300 oldalas írást, de annyi problémába ütköztem már idáig is, hogy fel sem tudnám sorolni — azért tettem fel egy 0-ás végű szériát, mert az előzőek sem voltak jobbak sajnos.
Az, hogy egy képek nélküli dokumentum egy 6 magos Buldozer procit két vállra fektet már csak a jéghegy csúcsa…
Egészen tanácstalan vagyok a “hogyan tovább” kérdéssel kapcsolatban.
Részemről egyetlen pozitív érv maradt mellette, történetesen, hogy szabad szoftver.
Elnézést a hisztiért, de ez most kikívánkozott.
0-sat sose szabad munkára használni, csak tesztelni, a készítők szerint is csak 3-astól alkalmas élesben használatra. Várjuk meg a 4.2.6-ot, hátha az jó lesz. Addig meg ha a 3.5 volt a jó, használjuk abból a legújabbat.
“készítők szerint is csak 3-astól alkalmas élesben használatra”
OK, részemről rendben, de ez mit sem változtat az alap problémán. De mivel ingyé van (felhasználóknak legalábbis), ezért jóvanazúgy.
300 oldalas dokumentum
Formázott, vagy kézirat?
NEM technikai kérdés, hanem módszertani.
300 oldalas dokumentum már erősen súrolja a professzionalitás határát (felülről).
Itt már célszerű megkülönböztetni a készítés és a kiadás fázisait.
A LO a készítésre jó, ha az a dokumentum kevéssé formázott (csak bold, italic stb, NINCS oldalszámozás, NINCS táblázat, NINCS fejléc automatikus fejezetcímekkel, stb.)
A kiadásra már nem jó a LO, ahhoz sajnos professzionális szoftver kell (Adobe InDesign), amelynek egyébként szintén szokott baja lenni a nagy ÉS erősen formázott dokumentumokkal. (Igazság szerint nem a szoftvernek van baja, hanem a készítőknek: ekkora, erősen formázott, tervezett dokumentumot nem lehet AKÁRHOGY megcsinálni, ez egyrészt egy szakma, másrészt igenis figyelembe kell venni a szoftver sajátosságait.
Nem teljesen a levegőbe beszélek. Egy gyűjtőprospektus (50 oldal, sok kép. képaláírás, tervezett, színes táblázatok tömkelege, beágyazott odg ábrák tömkelege) alkalmával egyértelműen kiderültek a LibreOffice korlátai. Ez a terjedelem már inkább essen kívül a korlátokon, mert vérbe, verítékbe és könnyekbe kerül (kevésbé hatásvadász módon: a technológiai szákutcák miatt nem lehet életszerű időn belül elkészíteni).
Örülök az új kiadásnak, köszönet érte valamennyi résztvevőnek, aki hozzájárult. Viszont a címmel nem tudok mit kezdeni: “LibreOffice 4.3: a ma elérhető legjobb irodai programcsomag”
Mi alapján állapította ezt meg a LibreOffice csapat? (nem trollkodok, tényleg érdekel.) Pár évig párhuzamosan használtam az OOo-t, majd a LO-t az MSO 2003-mal és az MSO 2007-tel. Általánosságban én nem tudnám megmondani, hogy melyik a jobb/legjobb irodai csomag.
Még egy kérdés. Most melyik a stabil verzió? Mivel a wiki szerint a 4.1.6 End of Life May 28, 2014. A libreoffice.org download lehetőségei pedig Fresh, Still, Development.
Amúgy én annak örülnék a legjobban, ha nem kerülne minden új verzió esetében az örömbe üröm is, vagyis az addig jól működő dolgok nem “romolnának el.”
Örülök az új kiadásnak, köszönet érte valamennyi résztvevőnek, aki hozzájárult. Viszont a címmel nem tudok mit kezdeni: “LibreOffice 4.3: a ma elérhető legjobb irodai programcsomag”
Mi alapján állapította ezt meg a LibreOffice csapat? (nem trollkodok, tényleg érdekel.) Pár évig párhuzamosan használtam az OOo-t, majd a LO-t az MSO 2003-mal és az MSO 2007-tel. Általánosságban én nem tudnám megmondani, hogy melyik a jobb/legjobb irodai csomag.
Még egy kérdés. Most melyik a stabil verzió? Mivel a wiki szerint a 4.1.6 End of Life May 28, 2014. A libreoffice.org download lehetőségei pedig Fresh, Still, Development.
Amúgy én annak örülnék a legjobban, ha nem kerülne minden új verzió esetében az örömbe üröm is, vagyis az addig jól működő dolgok nem “romolnának el.”
Néhány zökkenőtől eltekintve idáig különösebb gondot nem okozott nálam a Libre Office.
(eltekintve attól a kényelmetlenségtől, hogy nagyobb szövegrészek kijelölésénél a kurzor nem ugrik a mozgatásnak megfelelően előre vagy hátra – emiatt sok oldalt kell végigpásztáznom, míg a megfelelő helyre visszatalálok – ami a Microsoft Office-nál nem volt gond)
Az én gépemen a 4.3 egyáltalán nem működik. Sem a telepített, sem a hordozható változat.
A 4.2.6 verziónál a betűmérettartás ütközik nehézségekbe. Ha sort váltok, időnként olyan aprók lesznek a betűk, mintha alsó vagy felső indexet használnék. Miután szükséges, hogy az ArchiCAD-be és abból másoljak, itt az alsó index az, ami újabban egyáltalán nem működik.
A UniCode alapú alsó- és felsőindex karakterekről beszélünk, vagy a “normál karakterek” kicsinyített és elcsúsztatott pozíciójú alkalmazásáról? Formázott szövegek átemelése külső (idegen) formátumokba /és -ból/ mindig okozhat problémát.
A Fórumon ezt részletesebben meg lehet beszélni, mint itt a hírek alatt:
https://forum.openoffice.org/hu/forum/index.php
Az ArchiCad-ből mentett pdf file-t az Adobe vissza tudja eredeti színekkel adni, a LibreOffice-nak ez még egyetlen verzióval sem sikerült (piros helyett kék/ túl gyorsan akar nagyon nagy lenni)
A fórumon – mintafájlokkal, képernyőképekkel általad megtámogatva – ezt részletesebben meg lehet beszélni.
Vagy a hibabejelentőbe érdemes még beküldened az esetet – de oda is kell pontosabb leírás a körülményekről és melléklet a hiba reprodukálhatóságához. Itt, a Hírek alatt ez megoldhatatlan.
Adobe: az ingyenes Reader-re gondolsz, vagy a fizetős szerkesztőre? Próbáltad már másféle Pdf olvasóval is?
(Lehet, hogy a RGB – CMYK színábrázolási módszerek különbségeinek a nem megfelelő lekezelése okozza… Melyiket használja az ArchiCad?)
((Mellesleg nem is emlékszem: állította valaha a LibreOffice, hogy kompatibilis az ArchiCad formátumával?))
🙂
És itt van a kiadási terv ideje. Szerintem érdemes lenne ezt is mindig odaírni a bejelentésnél.
https://wiki.documentfoundation.org/ReleasePlan/4.3#4.3.0_release
Valamiért nálam (XP SP3-an) a gyorsindító nem működik. Ha bejelölöm “A LibreOffice betöltése a rendszer indításakor” pipát, utána semmi nem indul el, és a gép kikapcsolásakor úgy kell kilőni az soffice.bin-t. Már 3-szor telepítettem újra az egészet, de nem változott semmi. Van valami ötlet, hogy mi lehet a gond?