Megjelent Kenczler Mihály új, ingyenesen elérhető elektronikus könyve. A címe Dokumentumok formázása LibreOffice-szal, alcíme Elemi tipográfia.
„Miért írtam ezt a művet? Elsősorban a létrehozási és kiadási fázis megkülönböztetésének terjesztéséért. Amilyen kézenfekvő, annyira kevéssé közismert – nem kicsit amiatt, hogy a vonatkozó szoftverek semmilyen módon nem késztetnek és nem is utalnak a fázisokra.” – Kenczler Mihály
A könyv 71 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált. CC-BY-NC-SA licenc vonatkozik rá. Online olvasható a Google Drive-on.
@Kenczler Mihály: nagyon koszonjuk, nekem elso ranezesre nagyon tetszik.
Sajnos sem a PDF, sem az ODT verzioban nem mukodik a tartalomjegyzek, igy nem lehet navigalni a dokumentumban. Ez a google docs hibaja? Hogyan lehetne orvosolni?
Hát… ööö… az online Google Docs-ban, igaz, két kattintással (az elsőre megjelenik a link, a másodikra elugrik), de működik a tartalomjegyzék és minden könyvjelző. Én ezt tartanám elsődleges használati módnak, de … lásd alább.
Böngészőből (pl. Firefox 64-ből), a Google Docs-ból (docs.google.com/…., a fent megadott linkről), a Fájl -> Letöltés másként -> .pdf, avagy -> .ods tétellel nekem lejött egy 7 megabájtos PDF, és egy 16 megabájtos ODT (!!, nem ods…)
Adobe Readerben és Foxit Readerben a PDF-ben korrektül működtek a linkek (tartalomjegyzék, könyvjelzők stb.)
A LibreOffice 6.1-ben megnyitott ODT-ben a linkekre a szokásos Ctrl-kattintással nekem működtek a linkek és a tartalomjegyzék is.
Mindez Windows 10 Pro 1809 build alatt.
Szóval, szerintem tovább kellene vizsgálódni, hogy nálad mi történhetett.
Hazudtam… az online használatban is elég egy kattintás — megtekintő módban, kettő csak akkor kell, ha szerkesztő módban vagy.
kedves Mihály,
gdrive-ról letöltöttem rtf-ben (több 100 mega…), találtam benne egy elgépelést (következményekel), ezt kijavítván 42mega alatti méretben sikerült elmentenie a libreoffice-omnak 🙂
köszönöm szépen a “művet”, és esetleg ha ajánlhatom az eredetiben is a hiba javítását.
1. Köszönöm az észrevételt, javítottam.
2. Csak EGY elgépelés lenne benne??!! 🙂
3. Hátugye, az RTF (amennyire tudom) plain text, amin a ZIP (amelyet a LibreOffice belül alkalmaz) minimum 60 százalékot nyer (nevezd át a .ODT-t .ZIP-re, és nézz bele…)
Kedves Mihály!
Hálásan köszönöm ezt a könyvedet is. Remekül hasznosítható a tanításban is.
Egy apró észrevételem azonban lenne a könyveddel kapcsolatban, már az elején. Ez a következő:
Nálam a 11. oldalon találtam az alábbi részletet:
“Miért nem említettem az alá- és az áthúzást?
Mert az aláhúzást a HTML elhasználta a linkek jelölésére, továbbá primitív, unalmas módja a szöveg hangsúlyossá tételének. Még továbbá a helyét és vastagságát se a LibreOffice-ban, se más szoftverben nem tudjuk szabályozni, ezért az aláhúzás a legtöbbször durván rontja az olvashatóságot – ami pont ellentétes a hangsúlyozási szándékunkkal.
Ha semmiképpen nem tudunk meglenni nélküle, akkor alkalmazzuk valamilyen más kiemeléssel együtt: félkövérrel, nagyobb mérettel, színnel, más betűtípussal. ”
Debian Linux alatt, a 6.2-es LibreOffice Writerrel a karakterszintű aláhúzás már nem olyan unalmas. Nézd meg, mit kínál a választható lista:
Egyszeres,
Dupla,
Félkövér,
Pontozott,
Pontozott (vastag),
Szaggatott,
Szaggatott (vastag),
Hosszú szaggatott,
Hosszú szaggatott (vastag),
Pont-vonás,
Pont-vonás (vastag),
Pont-pont-vonás,
Pont-pont-vonás (vastag),
Hullám,
Hullám (avastag),
Dupla hullám.
Szóval ez nem egy kifejezetten izgalmas lista, de hogy unalmas lenne?…
Ha találok további észrevételeket, azokat is összegyűjtöm és megírom.
Üdv,
dr. Nagy Gábor
Egyet még kifelejtettem az előző felsorolásból. A Writer (és a MS Word) karaktereinek formázásakor az aláhúzások szine már nem kötelezően követi a betűszint, attól eltérő is lehet.
A mai olcsó (valóban olcsó?) szines tintaköpő nyomtatóknál ezt egyszerűen kihasználhatjuk, kár lenne kihagyni a fentebbi felsorolásból.
ACK…
Az oldalak formázásánál is kimaradt egy hasznos(ítható) apró elem: A dokumentumok nem kevés része nem marad önálló oldalak formájában, hanem lefűzik/lefűzzük. Mellékes, hogy ez tűzéssel, fűzéssel vagy lyukasztással történik, hasznos lehet a fűzésoldalon (többnyire így bal oldalon) nagyobb margót megadni.
Magam azt szoktam javasolni, hogy A4 méretű oldalakon, ahol a gyári 2-2 cm-es oldalmargó 17 cm-es szövegtükör szélességet ad, 4 cm-es bal margót és 3 cm-es jobb margót javaslok, illetve szoktam beállítani, és így a szövegtükör szélessége 14 cm-re szűkül. Akinek – tőlem eltérően – nincs idült grafomániája, az kiélvezheti, hogy a nehezen megszületett tartalom így néhány plusz oldalt eredményez. Gondoljuk el, a szakdolgozatoknál vannak minimálisan elvárt oldalszámok, így ez is segíthet.
Plusz utálom, amikor ki kell nyomtatni az oldalakat, és főleg vastagabb dosszié esetén a keskeny (2 cm) kötésoldali margó esetén nem, vagy csak nehézkesen olvasható a kötésoldali 1-2 cm-nyi szöveg. Emellett kifejezetten gyűlölöm, amikor a lyukasztásos fűzésnél az elkövetők egyszerűen “belelyukasztanak” a szövegbe.
Az ördög a részletekben rejlik.
Jól elbújt, ugye?