A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 5.1-et
Azonnal elérhető Linux, Mac OS X és Windows rendszerekre
A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 5.1-et, a teljes funkcionalitású irodai csomagját, amely a kategória minden termékével versenyképes, miközben interoperabilitási szolgáltatásaival kiemelkedik közülük.
A LibreOffice 5.1 teljesen átszervezett felületet kínál, és számos továbbfejlesztett funkciót, amelyek a vállalati telepítéseket célozzák: jobb ODF 1.2 támogatás, interoperabilitás tulajdonosi dokumentumformátumokkal és fájlkezelés távoli kiszolgálókon.
A LibreOffice-t 120 milliószor töltötték le a 2011. januári bevezetése óta. Az irodai csomagot minden kontinensen nagy szervezetek használják, ezek sora nemrég az olasz hadsereg 100 000-nél is több gépével bővült.
A LibreOffice 5.1 újdonságai
Felhasználói felület: A LibreOffice 5.1 felhasználói felületét teljesen átszervezték, hogy gyorsabb és kényelmesebb hozzáférést biztosítson a legtöbbet használt funkcióihoz. Egy új menüvel bővült minden alkalmazás: Stílus (Writer), Munkalap (Calc) és Dia (Impress és Draw). Ezen kívül számos ikon és menüparancs helye megváltozott a felhasználói beállítások alapján.
Interoperabilitás: A tulajdonosi dokumentumformátumokkal való kompatibilitás fejlődött, a más irodai szoftverekkel való interoperabilitás javítására folyamatban lévő erőfeszítések részeként. Ezen kívül új szűrők kerültek hozzáadásra az Apple Keynote 6, Microsoft Write és Gnumeric fájlok kezeléséhez.
Táblázatkezelő funkciók: A Calc képletmotorjának új funkciói megoldják a strukturált táblázat hivatkozásokkal és ragadós oszlop/sorhorgonyokkal kapcsolatos korlátozásokat, javítják az interoperabilitást az OOXML táblázatokkal és a kompatibilitást az ODF 1.2-vel.
Fájlelérés távoli kiszolgálókon: A távoli kiszolgálókon, mint a Sharepoint, Google Drive és Alfresco lévő fájlok már a Fájl menüből is elérhetők olvasási és írási beállításokkal, külön ablak használata nélkül.
Magyar helyesírás-ellenőrzés: A LibreOffice az első magyar irodai programcsomag, amely támogatja a múlt szeptemberben megjelent és hatályba lépett új magyar helyesírási szabályzatot, felismerve a szabályzat 12. kiadásában szereplő új magyar átírások jó részét is, köztük az olyan gyakori szavakét, mint az ímél, szelfi, lájkol és csetel.
A helyesírás-ellenőrző a szabályzatnak megfelelően 2016 szeptemberéig, sőt a szabályzat készítői által javasolt módon a 2016/17-es iskolai időszakban is még elfogadja a megváltozott helyesírású szavak régi és új alakjait is. Ilyen szavak például az ésszerűsít – észszerűsít, irreverzíbilis – irreverzibilis, immúnis – immunis, taj-szám – tajszám, Mariannál – Mariann-nál.
A LibreOffice a szabályváltozásoknak megfelelően helyesen ismeri fel a következő, korábban kötőjellel írt adóellenőrzési, árfolyamfedezeti, díjvisszatérítési, készpénzátutalási, kutatásmódszertani, munkaerőpiaci szóalakokat és sok ezer hasonlóan gyakori, megváltozott helyesírású szóalakot.
Az új helyesírás az eddiginél is szigorúbban veszi a latin betűváltozatok, idegen mellékjelek használatát. Most már nem írhatók a technológiai akadályokra hivatkozva idegen ékezetek nélkül az Ångström, Babeș–Bolyai, Camões, Chișinău, El Niño, Molière, œuvre, pietà, São Paulo, stb. idegen szavak a magyar szövegekben, így a LibreOffice az egyedüli ismert magyar irodai programcsomag, amely helyesen kezeli ezeket a szavakat és toldalékolt alakjaikat.
A LibreOffice 5.1 a „motorháztető alatt” is fejlődött, köszönhetően több száz közreműködő munkájának. Ez egy olyan nyílt forrású irodai csomagot eredményez, amit egyszerűbb fejleszteni, karbantartani és javítani. Noha ez nem látható a felhasználók számára, nagyon fontos a vállalati bevezetésekhez.
„A LibreOffice 5.1 egy újabb lépés víziónk kiteljesítésében, ami egy olyan irodai csomag, ami a felhasználói igényekre és elvárásokhoz van szabva” mondta Björn Michaelsen, a The Document Foundation (TDF) egyik igazgatója és vezető LibreOffice fejlesztő. „2010 óta számos fejlesztési cikluson mentünk át a kód tisztítása és válaszkészebbé tétele érdekében. Most közel állunk ahhoz, hogy jobb felhasználói felületet biztosíthassunk.
„A LibreOffice harmadik fejlesztési ciklusa egy új felhasználói felület koncepcióhoz vezet, ahol a felhasználó kiválaszthatja a képernyőn látható elemek számára legjobb elrendezését, hogy a legjobban kihasználhassa a képernyőterületet” teszi hozzá Jan Holesovsky, a TDF másik igazgatója, és a tervezőcsapat vezetője.
Platformkompatibilitás
- A LibreOffice Windowson lehetővé teszi tetszőleges Unicode karakterek bevitelét a hexadecimális kód beírásával, és az Alt+X megnyomásával
- A LibreOffice Androidon már flat ODF támogatást is nyújt
Teljesítmény
- A LibreOffice Windowson jelentősen gyorsabb a korábbi verzióknál
Felhasználói felület
- A menük átszervezése a Writerben, beleértve a Stílusok menü hozzáadását
- A menük átszervezése a Calcban, beleértve a Munkalap menü hozzáadását
- A menük átszervezése Impressben, beleértve a Dia menü hozzáadását
- A Terület és Vonal tartalompanelek átszervezése a Tulajdonságok oldalsávon
- Új Diagram oldalsáv a diagramok tulajdonságainak (korlátozott) szerkesztéséhez
- A helyesírás-ellenőrzés helyi menüjébe bekerült az „Automatikus javítás beállításai” menüpont, az automatikus javítás helyettesítési táblázatának megnyitásához, ha nincs megfelelő javaslat a „Mindig erre javítsa” almenüben
- A Helyesírás-ellenőrzés ablak mostantól tartalmaz egy speciális karakterek beszúrására használható eszköztárat
Interoperabilitás
- A módosított VBA adatfolyam korlátozott exportálása bináris Microsoft formátumokba és OOXML-be
- A „Távoli fájl megnyitása” elem hozzáadása a kezdőképernyőhöz és a Fájl menühöz a távoli SharePoint, Google Drive és Alfresco kiszolgálókon található fájlok megnyitásához
- A „Mentés távoli kiszolgálóra” menüpont hozzáadása a Fájl menühöz, a távoli SharePoint, Google Drive és Alfresco kiszolgálókra mentéshez
Writer
- Új kontúr és térközvezérlők hozzáadása a Tartalom körbefuttatása panelhez
Calc
- Új statisztikai regressziószámítások: lineáris, logaritmikus és hatványkitevős, a kiszámításukra szolgáló új ablakkal
- Formázott szövegek keresésének lehetősége a Keresés sáv és a „Keresés és csere” ablak használatával
- Számos változtatás a strukturált táblázathivatkozások és ragadós végoszlop/-sor horgonyokon, a jobb OOXML interoperabilitás érdekében és a konzisztens viselkedéshez a régi táblázatokkal
- A HÉT.SZÁMA és ISO.HÉT.SZÁMA függvények, szigorúan megfelelnek az ODF 1.2-nek (további, interoperabilitási célú változtatásokkal az örökölt HÉT.SZÁMA függvényekben)
- Cella referenciaélének hozzáadása a Calc oldalsáv igazítás szakaszához
- Cellastílusok hozzáadása a Calc oldalsáv Tulajdonságok paneléhez
Impress és Draw
- Két új eszközkészletikon: a lapsáv ki/be kapcsolásához, illetve a munkamód kiválasztásához a lehetséges 7 közül. Utóbbi ketté van osztva: a felső félen a tartalom szerkesztéséhez (Dia, Jegyzetek, Vázlat, Diarendező), az alsó félen a mintaoldalakhoz kapcsolódó nézetek (Dia, Jegyzetek, Emlékeztető)
- A mintaoldal nézet eltérő háttérszínnel rendelkezik, hogy látványosan elüssön a tartalomszerkesztő nézettől
- Az Alakzat tulajdonságai ablak a bővített alakzatokhoz mostantól vezérlőpontokat jelenít meg, és lehetővé teszi a szerkesztésüket számértékek módosításával
- Új gomb az előadói konzolon az időzítő újraindítására a diavetítés újraindítása nélkül
- Az OpenGL átmenetek OpenGL 2.1+-ra lettek portolva, megszüntetve néhány nagyon régi videokártya támogatását, de lehetővé téve a korszerűek jobb kihasználását
- Négy új OpenGL 2.1+ átmenet került hozzáadásra
- A diaátmenetek csoportosítva lettek az egyszerű kiválasztás érdekében, egy új, ikon alapú paletta hozzáadásával az Impress oldalsávjához
Import/export szűrők
- A Gnumeric fájlok importálhatók (nem működik Windowson)
- Importálhatók a Microsoft Write (.wri) és Apple Keynote 6 (.key) fájlok
LibreOffice 5.1 kiadási megjegyzések angolul:
https://wiki.documentfoundation.org/ReleaseNotes/5.1
Elérhetőség és vállalati bevezetés
A LibreOffice 5.1 a csúcsot képviseli a nyílt forrású irodai csomagok funkcionalitása terén, és így a technikarajongóknak és tapasztalt felhasználóknak ajánljuk.
Vállalati szintű bevezetéshez az érettebb 5.0.x ágat (ebből hamarosan érkezik az 5.0.5 verzió) tartja fenn a TDF. A TDF minden esetben a LibreOffice bevezetését vagy a rá való átállást minősített szakértők támogatásával javasolja, akik 3. szintű támogatást, migrációs tanácsadást vagy képzést nyújtanak az elismert legjobb gyakorlatok alapján (http://www.libreoffice.org/get-help/professional-support/).
A LibreOffice 5.1 azonnal elérhető a következő hivatkozásról: http://www.libreoffice.org/download/. A LibreOffice felhasználói, a szabad szoftverek támogatói és a közösség minden tagja támogathatja a The Document Foundationt adományával a http://donate.libreoffice.org címen.
Mindenkinek nagy grat. Sok, nehéz munka van mögöttetek — és előttetek.
De nem lennék én, ha nem nyafognék: miért kellett egy “béta” nyelvhelyességet belerakni?! (A nyafogás mögött az van, hogy ebben az új helyesírási ajánlásban szerintem nagyon sok a vitatható elem.)
Köszönet mindenkinek!
Ha jól értem, akkor ez nem “béta”, hanem naprakész. Legalábbis ebből a szempontból:
“támogatja a múlt szeptemberben megjelent és hatályba lépett új magyar helyesírási szabályzatot,”
“A helyesírás-ellenőrző a szabályzatnak megfelelően 2016 szeptemberéig, sőt a szabályzat készítői által javasolt módon a 2016/17-es iskolai időszakban is még elfogadja a megváltozott helyesírású szavak régi és új alakjait is.”
Azaz: a régit is elfogadja, meg az újat is (ami már hatályba lépett, nem ajánlás!), ahogy a szabályzat is javasolja. Majd ha letelik az átállási idő, akkor – gondolom – a régi írásmód kikerül az elfogadott listából.
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12
Legalábbis a következő kiadásig ez van érvényben.
Nem a LO béta, hanem a helyesírási ajánlás.
Az “átállási időt” én szeretném “nyilvános bétaidőszak”-ra fordítani…
“Az előző, 1984-es, 11. kiadás 2016. szeptember 1-jéig az előzővel párhuzamosan érvényes, így egy évig mindkétféle írásmód elfogadható marad.[2] Ezt követően a 2017. tavaszi érettségiig még el kell fogadni a 11. kiadás szerinti helyesírást, középszintű és az alatti értékeléskor pedig három év a türelmi idő (vagyis az általános és középiskolákban 2018 szeptemberéig fogadható el a korábbi írásmód).[3]”
(Wikipédia)
Nem ajánlás,. Hatályba lépett 2015-ben. De miután a Helyesírási Szabályzatnak a létezése óta volt már egy néhány változata, ezért minden eddig megjelent és hatályba lépett, majd a következő által felülírt verziót Bétának (is) lehet tekinteni. Akkor ebből az következne, hogy mind ezidáig fölöslegesek voltak a helyesírás ellenőrző programok?
Kevesen lehetnek azok, akik a megjelenéskor rohantak megvenni, gyorsan elolvasták, és onnantól kezdve már csakis az új szabályok szerint írnak. A megismeréshez, megszokáshoz, átálláshoz idő kell. Még akkor is, ha a változások jó része abban az irányban történt, amerre a beszélt és írott köznyelv a saját erejéből elmozdította.
Szerintem szuper dolog, hogy még arra is áldoztak időt és munkát a fejlesztők, hogy még az átmeneti idő is az előírásoknak megfelelően legyen kezelve.
A Helyesírási Szabályzat _maga_ egy ajánlás. Nem törvény, vagy rendelet. Alkalmazásának mellőzése (egyelőre?) nem szankcionálandó tényállás.
A “helyesírás”, mint fogalom, meghatározása fölött állandó vita folyik. A Helyesírási Szabályzat (amely érvénybe lépett, stb.) meghatározásai számos, a gyakorlatban sokszor előforduló esetre nem adnak egyértelmű megoldást. Ezek az esetek a verziók során szaporodnak, tehát egyre több a vitatható helyzet.
A fentiek miatt a szövegek helyesírása egy olyan “kreatív” attribútum, mint a pl. a műfaja vagy az esztétikai minősége. Annak a szövegnek jó a helyesírása, amelyet a jellegzetes befogadói csoportja jó helyesírásúnak tart.
Ilyenformán a helyesírás az illemszabályok közeli rokona.
A fenti megítélés szellemében én durva illetlenségnek tartom például a “ventillátor” szó egy “l-es”, a “mammut” szó egy “m”-es, a “kompatibilis” szó az első helyen hosszú “í”-s írásmódját, holott az MTA illetékes szervei már korábban ezeket “cikkelyezték” be a “szabályzatba”. (Hosszú évtizedek óta “helyes” az ikes igék eszek — alszok — b***ok formája, mégsem használják a műveltebbek…)
Talán elég jól megindokoltam, miért tartom korainak a 2015-ben (sajnos) érvénybe lépett Szabályzat bedrótozását az 5.1-be, bár teljesen megértem, hogy a be nem drótozást nagyon nehéz megindokolni.
A válasz szintek száma véges, ez 1-gyel beljebbi szintű válasz lenne.
Ha az iskolában a tanuló, főiskolán, egyetemen magyar szakon a hallgató a saját helyesírási szabályai szerint ír, nem az “ajánlás” szerint, az 1-est kap. Ha a tanár a saját helyesírási szabályait tanítja az “ajánlás” helyett, kirúgják. Tehát gyakorlatilag rendeleti szinű dolog. Egyetemen például matematika szakon ha a diplomamunkát, vagy doktori dolgozatot valaki a saját helyesírási szabályai szerint írja, hát biztos lehet benne hogy még talán a Föld túlsó oldalán is hallani fognak róla! Esetleg el se fogadják, mondván az egy hivatalos dokumentum. Magyarországon gondolom a legtöbb helyen elfogadnák, de hanyat is vágnák magukat. Külföldön nem tudom mi a helyzet. Persze magyarból nem hiszem hogy elfogadnák, de egy matematika D.Sc. dolgozatot még talán.
Ja úgy értettem, hogyha szinte minden egyes szóról látszik, hogy szándékosan nem veszi figyelembe az ajánlást: tisztán fonetikus írás (nincs szóelemző írásmód), ssz helyett mindenhol szsz, a hogy előtt szinte sosincs vessző, tisztán nagybetűs, stb. Egy matematika D.Sc. dolgozatot esetleg még nem vágnának vissza, de magyarból igen!
“(Hosszú évtizedek óta “helyes” az ikes igék eszek — alszok — b***ok formája, mégsem használják a műveltebbek…)”
Nagyon messzire vezetne ennek és a többi általad említett dolognak a részletes megtárgyalása. Ezért tényleg csak röviden:
Amikor az ikes igéknek ez a “kivételes” helyzete létrejött, akkor a magyar nyelv még sokkal többféle igeidőt tartott számon, mint manapság. AKKOR volt értelme is a megkülönböztetésnek: más árnyalatot jelenthetett a “járt”, “jára”, “járt vala”, “jára vala”. A példám több szempontból sem jó, de talán lehet érzékelni a ma már nem alkalmazott különbségeket. Mára csupán a kiüresedett “kivétel” állapot maradt meg belőle, ami ráadásul egyféle “intelligenciamérővé” nőtte ki magát.
Az “alszom” alak jó ideje a “csak azért, mert ez a szabály” alapon működött, mert valójában tárgyas (határozott) ragozást takar: “én most éppen alszom magamat” – ami nyilvánvalóan roppant furcsa megfogalmazás. Emiatt a sokáig megtartott kivétel egy teljesen okafogyott formát konzervált, ideje volt megszabadulni tőle.
http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/maradvany-ujdonsag-ikes-ragozas
https://maxval1967.wordpress.com/2012/05/02/az-ikes-ragozas-es-a-sznob/
Emlékszem, milyen csodálkozva néztem ki a fejemből, amikor a dz dzs elválasztási szabálya megváltozott.
Előtte: “bod-za”, “lánd-zsa”
utána: bo-dza, lán-dzsa.
Pedig száz százalékosan LOGIKUS: a többi többjegyű betűnket sem daraboljuk szét az elválasztás egyéb szabályai miatt.
Igenis kellenek az efféle letisztázások, pontosítások; ahogy kellett a nyelvújítás is annak idején (ami azóta gyakorlatilag folyamatos lett, hiszen megannyi új eszköznek, elvnek, jelenségnek kell új nevet adnunk (amelyek ráadásul idegen írásmóddal – ha akarjuk, ha nem – beszivárognak a nyelvünkbe).
Az ’50-es, “60-as években felvetették (és elvetették) a magyar nyelvterületen legáltalánosabb tájnyelvi hangzóhoz, a zárt E hanghoz rendelhető betű bevezetését. Ez lett volna az umlautos e = ë (kb. egy nagyon rövid é hangként ejtendő, magam is használtam gyerekkoromban), és maga Kodály Zoltán is a bevezetése mellett tette le a voksot. Ő pedig elég járatos volt a témában.
http://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/buvari-marta-az-e-zes-koznyelvisege
Nem lett belőle semmi. Pedig milliók beszéltek úgy akkoriban, és még ma is százezrek ismerik és szűkebb körben használják ezt a hangot.
A “szögediek” így ma le tudják írni a gondolataikat autentikus módon, más tájegységek lakói meg nem. De micsoda kalamajka lenne belőle, ha most hirtelen mégis bevezetnék! Nincs a magyar billentyűzeteken ë betű… Persze be lehet szúrni különleges karakterként, makróval, UNICODE kóddal…
Van tehát társadalmi hatása annak is, ha nyelvi, nyelvtani szabályba foglalunk valamit, meg annak is, ha elmulasztjuk megtenni azt.
Egy friss élmény: az 5.1 a.) nem ismeri a megabájt szót; b.) ezért meg-abájt formában választja el; c.) a “megabyte” formát ajánlja föl helyette. Egy botlás természetesen nem indokol semmilyen átfogó intézkedést — csak egy friss élmény.
A hosszú kommentembe természetesen nem fért bele, hogy a “saját helyesírás” (sajátos illemszabályok) egy bizonyos, pontosan meg nem határozható minimális szint fölötti helyességre érvényesek. Az a bizonyos, saját helyesírású matematika szakdolgozat nem tartalmazhat “muszály”-t, de az “Is” szót teheti az idézet elé vagy mögé (elé illik), vagy nem utasítják vissza csak azért, mert a ragozandó felsorolást nem ragozza végig (végig illik ragozni), hogy csak két elvontabb példát említsek.
Ha pedig már az elvontságnál tartunk. Mi legyen az idegen szavakkal? Különösképpen épp az informatikai társadalom (digitális nemzedékek) írásmódjával kapcsolatban vannak kételyeim. Fogalmam sincs, mi a helyes. Valahogy nem szeretném, ha elfogadott lenne az például az “apgrédelhető nótbúk”. Ugyanakkor a “fájl” és as “bájt” átment nálam (most már, olyan 10 éve).
A végére meg egy LO-val kapcsolatos kérdés: a tisztelt grémium szerint miért lenne rossz, ha az automatikus szókiegészítés csak helyesen írt (az épp érvényes szótár által ismert) szavakat ajánlana föl? Ugyanis emberemlékezet (a StarOffice 4.5 óta) a szolgáltatás az elgépelt szavakat is gyűjti, és alkalomadtán fel is ajánlja. Tehát valószínűleg ezt így akarja a közösség. Miért?
A byte mértékegység, azokat eredeti formájukban szoktuk írni. Pláne hogy sok vezetéknév: Nyúton, Vatt, Paszkál, Herc, stb. furcsán hangzana, de a Kandella, Luksz, stb. is.
Hát, akkor coming out következik. (Mondjuk, 5 sec ((mert mértékegység, tehát így kell írni)) guglizásból kiderül.) Szóval az ITBUSINESS és rokonkiadványainak én vagyok a szerkesztője. Márpedig, ha tőlem függ (és tőlem függ), nálunk nem jelenik meg ilyen, hogy “ennek a fájlnak 1,2 megabyte a mérete”. Az a dolog magyarul bájt. Főleg a fájl mellett.
((Nem kezdenék bele az 1000 – 1024 vitatkozásba a kilo-, mega- és egyéb előtagok kapcsán. Csak annyit szögezek le, hogy aki a terabájtot “terrabájtnak” írja, az szerintem műveletlen.))
Ilyesmikre gondolok, amikor sajátos helyesírásról beszélek.
Lehet, hogy helyes nyelvhasználatról kellene beszélnem. Van a szerkesztőségben korrektor. Állandóan vitatkozunk az elválasztójeles vagy különírásról (Tudták a kedves olvasók, hogy az igekötő nem tagszó a 6-3-as szabályban? Hogy a “megkelésszabályzási ” szót egybe kell írni, mert csak két szóból áll?)
A bájt az AKH 12 szerint nem helyes. A helyes a byte, lásd a 188. oldalt a papírkiadásban.
Ezzel együtt kenjék a hajukra, én is bájtot írok :).
A mértékegységek közül ez azon kivételek sorát gyarapíthatná, amiket átírunk, mert 1, így ejtjük 2, nem egy emberről nevezték el. Hasonlóan a méterhez.
“A végére meg egy LO-val kapcsolatos kérdés: a tisztelt grémium szerint miért lenne rossz, ha az automatikus szókiegészítés csak helyesen írt (az épp érvényes szótár által ismert) szavakat ajánlana föl? Ugyanis emberemlékezet (a StarOffice 4.5 óta) a szolgáltatás az elgépelt szavakat is gyűjti, és alkalomadtán fel is ajánlja. Tehát valószínűleg ezt így akarja a közösség. Miért?”
Jó kérdés. Szerintem azért – bár nem emlékszem, hogy láttam volna ezzel kapcsolatos vitát – mert az ellenőrző nem tudja eldönteni, hogy adott szót csak ő nem ismer, vagy az tényleg el van gépelve. Előbbi esetben jó, ha felajánlja, utóbbi esetben meg nem.
Persze ezen lehetne finomítani azzal, hogy az ellenőrzési javaslat alapján lecserélt szavakat kiveszi a gyűjteményből.
Még két mértékegység: az AKH 12 154. oldaláról: amper – kisbetűvel. A szótárban utána Ampère bácsi neve jön, akiről az Ampère-törvényt nevezték el.
A 411. oldalon pedig megtudjuk, hogy 6*10^23 db részecske magyar neve mól, noha német találmány és ott még Mol volt.
A 334. oldalon pedig “kandela”, noha angolul c-vel kezdődik.
Kivételek… kivételek mindenütt :).
(és azt a felháborító dolgot csak zárójelben, hogy a gramm neve a német megfelelővel egyezik, nem a gramme-val, aminek francia kitalálói anno elnevezték)
Köszönet és hála mindenkinek, aki részt vett/vesz ennek a remek és ingyenes programcsomagnak a fejlesztésében. Munkátokkal örömet szereztek milliónyi embernek világszerte. Őszintém remélem, hogy Ti is legalább annyi jót kaptok viszonzásul az élettől, mint amit a munkátok révén nekünk adtok.
Most telepítettem fel az 5.1-et (windows). Meg lehet változtatni valahol a felület (menü, párbeszédablakok, beviteli mezők) font típusát, font méretét? Nálam elég hervatagon néz jelenleg ki.
Pontosítok: nem csak a menü és a párbeszéd ablakok hervatagok, de a szerkesztőben lévő szöveg is borzasztó rajzolatú, font típustól függetlenül.
Olyan a hatás, mintha rossz cleartype beállításokkal dolgoznék.
Kipróbáltam az 5.1 és a Google Drive (GD) kapcsolatát.
Működik.
Mostantól éntőlem akár be is vezethetik a “ribbon menu”-t, csak a GD miatt megéri LO-t használni.
Úgy csinálták meg, ahogy kell.
Köszönöm.
A Fájl menüben ott a tétel, hogy “Távoli fájlok”. Név, jelszó, és a fájlkezelő ablakban megjelenik a GD-om szerkezete.
Betöltöm, szerkesztem, mentem.
Döbbenet.
Az itt megosztandó tapasztalatom az, hogy ha több “GD-csatorna” aktív, pl. az adott gépen működik egy pc-s Drive kliens egy másik fiókkal, akkor a LO GD-kapcsolata vitatkozik a másikkal, és a dolgok nagyon lassúak. Tehát a jó LO — GD kapcsolat “monogám”… (Egyszerre csak egy GD-fiókkal legyek akármilyen kapcsolatban , ha a LO-val akarom szerkeszteni a távoli fájlt. Pusztán az érdekesség kedvéért: elárulom, hogy az én “bigámiámban” a Total Commander Chrome-os GD-pluginja volt a lassító tényező.)
No, ezt én is ki fogom próbálni, amint megjelenik a hordozható verzió.
Szép munka! Nagy köszönet érte!
1% megy az idén is!
Nekem sajnos nem megy a Google Drive elérése.
Valószínűleg a kétlépcsős azonosítás miatt.
Hiába írom be a jelszavam. Kapok egy sms-t, de a LibreOffice azt mondja, hogy az eszköz érvénytelen.
Ha a Google accountoknál létrehozok egy alkalmazásjelszót, arra is ugyanazt írja.
Valakinek valami tipp, tapasztalat?
Lehet, hogy ez egy rossz szokás, de nekem lényegesen több Google-fiókom van, mint ahány telefonom. Ha következetes lennék, akkor csak annyi Google-fiókra állítanék be kétlépcsős azonosítást, ahány telefonom van. De nem vagyok következetes, és NEM állítok be ilyet — csak a kifejezetten saját, személyes célra használt, egyetlen (fenti) fiókra.
Javaslatom a fentiekből kiolvasható: hozz létre egy másik Google-fiókot, NE állíts be rá kétlépcsős azonosítást — és használd AZT a LO – Google Drive kapcsolathoz.
Sok szerencsét és kitartást kívánok a hiba a Bugzillába való bejelentéséhez…
(Következetes vagyok, de más szempont szerint: ha azért van több (sok) Google-fiókom, hogy a személyazonosságomat elrejtsem, akkor nem adhatok meg olyan telefonszámot, amely a fizikai személyi igazolványomhoz van rendelve, akár előfizetéses, akár kártyás. Legjobb tudomásom szerint Magyarországon kizárólag a személyazonosság igazolása után lehet SIM-kártyát aktiválni. Szóljatok, ha rosszul tudom!)
Friss élmény az 5.1-el.
Mentés után nem kiszürkíti a “Save” ikont, hanem leveszi róla a kis zöld (vagy sárga, vagy piros, ikonkészlettől függ) csillagot.
Szerintem a kiszürkítés sokkal jobban látszott. De biztos bennem van a hiba.
Tudom, tudom. Ha nem tetszik, rajzoljak másikat.
Viszont az ikonok mellet lenyíló menüket, amióta vannak, imádom…
A valódi különbség nem a “látszik/nem látszik”állapotban van.
Régen volt olyan paraméter, hogy “engedélyezed a változatlan dokumentum mentését, vagy nem”: ha engedélyezted, akkor soha nem szürkült ki a mentés ikon – mert a kiszürkülés valójában a gomb a letiltott állapotát mutatta. Most nincs ilyen paraméter az
Eszközök – Beállítások – LibreOffice – Általános lapon a “Dokumentumállapot” részen, azaz mindig tudod menteni a dokumentumot: akkor is, ha megváltozott, akkor is, ha nem változott meg a megnyitás óta.
Hogy ez a koncepció vajon előremutató-e, vagy sem – azt mindenki döntse el…
Ez akkor lehet hasznos, ha közben kicserélem a cserélhető tárolót, amin a megnyitott fájl van (CD, DVD, BD, floppy, USB memória, külső merevlemez, hálózati meghajtó), vagy közben kicserélem a hálózati szervert, vagy a merevlemez betűjelét megszüntetem és egy másiknak ugyanazt adom. Esetleg ha más is tudja írni ugyanazt a fájt: másik processz, user, hálózaton valaki, vagy letöröltük közben a fájlt. Vagy máskor is hasznos változtatás nélkül menteni?
Ez a “vágta közben váltok lovat” ötlet nem hangzik túl jól. Még a közvetlenül hordozható eszközre történő dolgozást sem javasolják a tapasztaltabbak az angol fórumon (sem), nemhogy annak a cseréjét, miközben az előzőleg jelen lévő eszközről betöltött fájl ott csücsül a memóriában….
Nem tudom, hogy más is tapasztalta-e, de az én gépemen (WIN10 Home magyar 64 bit) a LO 5.1-ben a Shift+1 kombinációra nem jön elő az aposztrof, ami az összes többi szövegszerkesztőben (LO 5.0, WordPad, Word), és más programban megjelenik, helyette »« karakterek jelennek meg.
Minden ilyen kérdésnek a Fórumban van ideális helye:
https://forum.openoffice.org/hu/forum/index.php
Nem lehet, hogy
– a billentyűzeted nyelvét váltottad át véletlenül valami egzotikusra?
– a “Nyelvfüggő beállítások”-ban az egyszeres idézőjel cseréje véletlenül be van kapcsolva
A linket köszönöm. Oda fogom írni. Ezek szerint nálad nem jelentkezett ez a probléma. Hmmm…
A Windows billentyűzetkiosztása magyar – ahogy írtam a többi programban nincs gond az aposztróffal – és a LO nyelvi beállításai között sem találtam erre vonatkozó beállítást. Megyek a fórumba, hátha van vkinek ötlete.