A The Document Foundation (TDF) ma ünnepli második születésnapját. 2010. szeptember 28-án jelentették be a TDF és a LibreOffice projekt elindulását. Az elmúlt évben az alapítvány hivatalosan is megalakult Berlinben, a tagok megválasztották a kuratórium és a tagfelvételi bizottság tagjait. A TDF tagsága a LibreOffice projekt hozzájárulóiból áll, csak aktív hozzájáruló lehet tag, aki a jelentkezéssel további 6 hónapos aktivitást vállal. Szintén az elmúlt év eredménye, hogy az Intel a LibreOffice projekt támogatója lett, valamint megjelent a LibreOffice 3.5 és 3.6. Ezen kívül elkészült a tableteken és a cloudban futó verzió prototípusa, a termékké váláshoz azonban még időre van szükség, 2013 végére vagy 2014 elejére várható ezek megjelenése.
Október 1-jén a The Document Foundation pénzgyűjtő kampányt indít, melynek célja a növekedés következő hullámának támogatása.
„Eddig az önkéntesek munkájával fenntartható volt a projekt működése, de két év után ideje elgondolkozni azon, hogy hogyan nőhetünk tovább.” – mondta Italo Vignoli, a kuratórium tagja. „Volt egy álmunk, és most, hogy több ezer ember a világ minden tájáról segített valóra váltani ezt az álmot, szeretnék a szoftverfejlesztés és tanácsadás élvonalába kerülni. A 2012-es negyedik negyedévi adományok fogják meghatározni a 2013-as költségvetést.”
A közösség tagjai létrehoztak egy adománygyűjtő oldalt, amelyen többféle módon, például PayPal vagy bankkártya segítségével is lehet pénzt küldeni. Ennek a címe: http://donate.libreoffice.org. Az oldal rendszeresen frissítve lesz, mutatni fogja, hogy mennyi pénz jött be, és milyen célokat ért el a projekt a támogatásoknak köszönhetően.
„Az elmúlt 24 hónapban elértük azt, amit sok ember lehetetlennek gondolt a projekt elindulásakor. Sok embert tudtunk magunk köré gyűjteni, akik egyetértettek azzal, hogy csak egy független alapítvány biztosíthatja az OpenOffice.org kódbázisának további fejlesztését. Az Ohloh szerint mindössze két év alatt a harmadik legnagyobb szabad szoftveres projekt lettünk a desktop alkalmazások kategóriájában a Firefox és a Chrome mögött, 325 aktív kódhozzájárulóval az elmúlt 12 hónapban.” – mondta Thorsten Behrens, a SUSE fejlesztője és a kuratórium elnökhelyettese.
A LibreOffice 540 hozzájáruló – köztük sok egykori OpenOffice.org-hozzájáruló – együttes munkájának eredménye, aki összesen több mint 40 ezer commitot (kódbeküldést) végeztek. A program gyorsabb és megbízhatóbb, valamint több funkcióval rendelkezik, mint elődje és versenytársai, köszönhetően az egyre növekvő fejlesztőközösségnek, ahol a tapasztaltabb fejlesztők segítik a kezdőket a tempó felvételében. Napjainkban a fejlesztői közösség kiegyensúlyozott, a fejlesztők egyaránt foglalkoznak az infrastruktúrával, a hibajavításokkal és az új funkciók fejlesztésével.
2011. január 25-én jelent meg az első stabil kiadás, azóta több mint 18 millió letöltést regisztráltunk a központi oldalról. Több mint 20 millió letöltésről beszélhetünk, ha ehhez hozzávesszük a külső weboldalakat is, amelyek ugyanazt a csomagot teszik elérhetővé. Ezen kívül több millióra tehető azon felhasználók száma, akik az online elérhető ISO-lemezképet CD-re írva vagy magazinok melléklet CD-jéről telepítik a LibreOffice-t. A telepítések 90%-a Windows, 10%-a Mac OS X alatt történik.
A Linux-felhasználók rendszerint a saját disztribúciójuk részeként jutnak hozzá a LibreOffice-hoz. Az IDC 2012-es, új vagy frissített Linux-telepítéseinek számítására alapozva a TDF úgy gondolja, hogy nagyjából 30 millió Linux-felhasználó használhatja a LibreOffice-t, mivel ma már minden Linux-disztribúció LibreOffice-t szállít.
A TDF közössége 2012. október 16. és 19. között Berlinben gyűlik össze a második LibreOffice konferencián. Az érdeklődőknek október 8-ig regisztrálniuk kell a http://conference.libreoffice.org/registration/ címen.
A LibreOffice a http://www.libreoffice.org címről tölthető le.
Forrás: TDF Blog
Gratulálok, de azért mindenre ne büszkélkedjünk: “ma már minden Linux-disztribúció LibreOffice-t szállít”: korábban megnéztem, a Debian Wheezy, amely még csak béta verziós, 3.4-es OpenOffice.org-ot tartalmaz, továbbá a Wikipédiában az volt hogy az Arch Linuxnak nincs grafikus felhasználói felülete, úgyhogy nem sok értelme lenne ha a telepítőlemezén LibreOffice is lenne. A 6-os Debian (a stable) szintén OpenOffice.org-ot tartalmaz, talán 3.2-eset, a régebbi 6-osok biztos, a mai 6.0.6.-os remélem már újabbat (3.4.1. de nem valószínű, inkább a kőkorszaki 3.2. a valószínű).
Tényleg valaki csomagolja az OpenOffice.org 3.4-et is a Debianhoz, de a Wheezy-ben a 3.5.1-es LibreOffice csomagokat is látom. Az Arch-ot csomagkeresőjében (http://www.archlinux.org/packages/) LibreOffice 3.6.1-et találtam, OpenOffice-t nem találtam.
Örülök neki hogy van fejlődés, főleg hogy már vcan grafikus felület is. Érdekes módon a Debian 6.0.6-ban a listában az OpenOffice.org és a LibreOffice sincs benne. A korábbi 6-os Debian-okban OpenOffice.org 3.2-es volt. Lehet hogy már csak a Debian stable (6) az OpenOffice-os, na februárban majd lesz ott is LibreOffice, mire a mostani testing stable-vé válik.
Írtam egy cikket a Libre Office népszerűsítésére a Sufni magazinban.
Talán nem baj, ha itt is felhívom rá a figyelmet…