Elkészült a Magyar Linux Libertine betűkészlet Graphite változata az FSF.hu Alapítvány támogatásával. Amiket nyújt, már a kiadványszerkesztés kategóriájába tartozik: ligatúrák, valódi kiskapitális, ugráló számok, betűszélességtől függő vagy azonos távolságra elhelyezett számjegyek, valódi indexek, automatikus mínuszjel és ezrestagolók, gyors indexbeírás, mindez a már meglévő alávágás mellett.
A Graphite az OpenType-hoz mérhető, sőt több szempontból annál jobb vektoros betűkészlet-formátum. Míg a teljes OpenType-támogatásra még várni kell, az OpenOffice.org-ban már most használhatunk Graphite betűkészleteket. A betűkészlethez egy OpenOffice.org eszköztár is készült, amivel még egyszerűbben kapcsolhatók be a következő tulajdonságok:
Ligatúrák: az f-ligatúrákat általánosan használják a nyomdai kiadványok. Alapértelmezés szerint a Magyar Linux Liberation G betűkészlet a szokásos ff, fi, fl, ffi, ffl mellett az fj, ffj betűsorozatot is nyomdai jelre cseréli ki szövegszerkesztés közben. Ha beállítjuk, a ritkább st és ct ligatúrákat is helyettesíti a Graphite betűkészlet.
Kiskapitális. Az irodai csomagok kiskapitális betűformázásával szemben a Magyar Linux Libertine G valódi kiskapitálist ad a tulajdonság bekapcsolásával. A kiskapitális betűk is négy változatban érhetők el: álló, dőlt, félkövér és félkövér dőlt (ez az OpenOffice.org szokásos karakterformázásával állítható be).
Ugráló számok: különböző kiadványokban gyakran használt, kisbetűs szöveghez jobban illeszkedő számok. Az ugráló számok számjegyei alapértelmezés szerint – szemben a nem ugráló számokkal – nem azonos szélességű térközt foglalnak el (ez módosítható, l. később).
Az eredeti Linux Libertine betűkészletben alapértelmezett német umlautos Ä, Ö és Ü betűvariánsok érhetők el ezzel a tulajdonsággal. (A Magyar Linux Libertine-ben az elterjedtebb variáns az alapértelmezett.)
Automatikus ezrestagoló: a Graphite betűkészletek saját leíró nyelvvel rendelkeznek. A GDL (Graphite Description Language) segítségével az is megadható, hogy a számok a megfelelő ezrestagolókkal kerüljenek automatikusan kiegészítésre. A szám beírása közben változik az ezrestagoló (nem törő keskeny szóköz, U+202F) pozíciója: 10 000, 100 000 stb. A kapcsoló háromállású: alapesetben az ezrestagoló csak 5 számjegytől, vagyis 10 000-től jelenik meg, de beállítható a táblázatok számára a négy számjegy is (pl. 1 000).
Számelhelyezés: a táblázatba kerülő számok számjegyeit is érdemes oszlopba rendezni az olvashatóság miatt, amit egyenlő helyfoglalású karakterekkel lehet elérni. Alapértelmezés szerint ez a beállítás a számoknál a betűkészletben (kivéve az ugráló számoknál, ahol a számok csak a szélességüknek megfelelő helyet foglalják el). Mind az ugráló, mind az alapértelmezett számoknál megváltoztatható ez a tulajdonság, hogy a szövegben egalizált, a táblázatokban pedig oszlopokba rendezett számjegyeket használhassunk.
A perjellel elválasztott számok alapértelmezés szerint kisebb számokból álló törtté alakulnak (max. 4-4 jegyű számok esetén).
A számok és a latin ábécé betűit valódi felső és alsó indexszé alakíthatjuk e tulajdonság bekapcsolásával. Ezzel pl. a szövegszerkesztő hamis kicsinyített lábjegyzetindexeit tipográfiailag helyes méretezett számokra cserélhetjük.
A betűkészlet még egy másik különleges megoldást nyújt az indexek használatára: ha egy számjegyet vagy nem ékezetes betűt a kalap (^) vagy az aláhúzás (_) jel előz meg, felső, illetve alsó indexű jellé alakul. Így elég a cm^2, vagy H_2O karaktersorozatot begépelni, hogy megkapjuk a cm²-t vagy H₂O-t (sőt, a Linux Libertine eredeti megoldásának köszönhetően az Unicode alsóindex-karaktert követő felsőindex-karakter nem utána, hanem az alsó index fölé kerül, így tudományos jelöléseket is megadhatunk).
A betűkészlet a számok előtt elhelyezkedő (kis)kötőjelet automatikusan mínuszjellé (U+2212) alakítja.
A betűkészlet használatáról: a Graphite tulajdonságok a betűkészlet nevével állíthatók be, egy kettősponttal elválasztva az OpenOffice.org-ban. A tulajdonságok et jellel elválasztva, azonosítószám-érték párokkal adhatók meg. Például a kiskapitális azonosítója a Magyar Linux Libertine G-ben a 200, az ugráló számoké 202, mindkettőt bekapcsolva a betűkészlet neve Magyar Linux Libertine G:200=1&202=1. A Tipográfia eszköztár használatával és a karakterstílusok frissítésével nincs szükség az azonosítók közvetlen használatára.
A Tipográfia eszköztár a fenti beállításokat a kijelölt szövegre, annak hiányában az aktuális bekezdés bekezdésstílusára állítja be. Az eszköztár az Eszközök->Kiterjesztéskezelő segítségével telepíthető, majd az OpenOffice.org újraindítása után a Nézet menü Eszköztárak menüpontjával kapcsolható be.
Sajnos az automatikus elválasztás alapból nem működik a Graphite betűkészletekkel az OpenOffice.org 3.2-ben. A javítás a tervek szerint bekerül az OpenOffice.org 3.2.1-be. Addig az eszköztár biztosít egy megoldást az elválasztás bekapcsolására az OpenOffice.org 3.2-ben, de ez erősen erőforrás-igényes, így gyengébb teljesítményű gépen érdemes az elválasztást csak a nyomtatás vagy PDF-be exportálás előtt bekapcsolni. Mivel a ligatúrákon belüli elválasztás is hibás a Graphite betűkkel, frissítsük a legújabb magyar OpenOffice.org szótárat, ami letiltja a ligatúrákon belüli elválasztást (az OpenOffice.org 3.2.1 FSF.hu-s kiadása elképzelhető, hogy ezen is javítani fog). A kisebb hiányosságok ellenére a magyar eredmény a kiadványszerkesztők szintjére emeli az OpenOffice.org-ot.
Azt szertném kérdezni, hogy ezt a fontot melyik programmal csináltálok. Ugyanis a Fontforge figyelmen kívül hagyja a fontos fícsöröket.
http://picasaweb.google.hu/lh/photo/B1JaV2CMI-H4wEElYFeOKg?feat=directlink
A Graphite fordító segítségével (l. http://scripts.sil.org/cms/scripts/page.php?site_id=nrsi&item_id=GraphiteCompilerDownload), részletes leírás a http://www.numbertext.org/linux oldalon letölthető csomag src/README állományában.
Köszönöm. Sajnos wines program. Egyébként a SIL honlapján mondja, hogy néhány általuk gyártott font is kezeli ezt: Doulos SIL, Charis SIL, Andika Basic és Gentium Basic. Sajnos ezek közül egyik sem működik egyetlen Graphite-os funkcióval sem. Legalább egy alsó-, felső indexet tudott volna, vagy a ligatúrákat, de semmi.
Az Abiword kapásból ligatúrázik. Vajon hogyan⁉
A hivatkozott leírásból kiderül, hogyan kell Linux alatt használni a wine program segítségével a Graphite fordítót (sőt, az OpenType alávágási osztályokat átalakító program egy awk héjprogram a forrásban). A Graphite betűkészleteket és lehetőségeit (ami a SIL-betűkészletek esetében a nyelvi sajátosságokra megy rá, bár ligatúrát tartalmaz egy-két betűkészlet) támogatja az OpenOffice.org, de nem így áll még az OpenType-pal, amit az Abiword jobban ismer, legalábbis a ligatúrákat kezeli, szemben az OpenOffice.org-gal.
Köszönöm. Most azt nézem, hogy hiába lett helyesen bejegyezve a román ș és ț lokalizációs formák (a Libertine-ben), az Abiword is csak akkor kezeli le, ha az DFLT-ként, ill latn{dflt}-ként is szerepel benne. Így állítottam be a magyar ligatúrákat a saját fontfejlesztéseimben, de ezek USA vagy román billentyűzet esetében is működnek. Pedig nem kéne. Az Ooo-ban viszont szinte semmi különlegességet nem lehet (ki)használni a fontból. Pl. jó lenne a csoportos kerning.
Ígéretes, csak éppen nem tökéletes. Ha az ember fia megpróbál élni a lehetőségekkel, nyomban szembesül a korlátokkal.
Az írásjelek „kilógatása” például kiskapitálissal kiemelt szavak esetén nem működik. Az elválasztójel teljes terjedelmében a tükrön belül marad. Vagyis nem lóg ki.
A szövegben az elválasztójel és a nagykötőjel gyakorta összecsúszik a jobbról szomszédos jellel. Szerkesztés közben minden rendben levőnek látszik, de pl. mentés után már hibásan jelenik meg. Ha szerkesztjük az adott bekezdést, a következő mentésig helyreáll a rend, aztán újólag kezdődik minden elölről.
Ha bekapcsoljuk a betűritkítást, a LibreOffice – a korábbi változatokban nem így működött – nyomban kikapcsolja a ligatúrákat (és egyetlen szóval sem figyelmeztet). Magyarázat híján csak találgathatunk. (A ligatúrák egy jelnek számítanak, ennélfogva nem lehet őket „ritkítani”.)
És így tovább, és így tovább.
„A kiadványszerkesztők szintjére emeli az OpenOfice.org-ot.”
Sokat kell még dolgozni rajta, míg valóban a vágyott szinten lesz.