LibreOffice az MTA kutatóközpontjában

recitiPénzes Dávid, a Neveléstudomány munkatársa hívta fel a figyelmet az ODF, azaz OpenDocument formátum, és a LibreOffice hazai akadémiai műhelyekben való terjedésének újabb örvendetes példájára. A reciti, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja a közlésre szánt kéziratokat ODT-ben (OpenDocument szöveges formátumban) várja, amelyek létrehozásához a nyílt forrású – ingyenesen letölthető – LibreOffice használatát javasolja.

A LibreOffice, a népszerű, szintén nyílt forráskódú Zotero hivatkozás-kezelővel kiegészítve kiválóan alkalmas a bölcsészettudományi kutatások eredményeinek összefoglalására, és ahogy az ELTE Neveléstudomány folyóirata példázza, végső formába öntésére is.

Hivatkozások

Pénzes Dávid: LibreOffice a Neveléstudomány szolgálatában, Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás, követő kiadvány, 2012

Zotero: honlap és magyar Wikipédia-szócikk.

Zotero magyar hivatkozási stílusok: http://szabilinux.hu/~pdavid/zotero/

[Miért használjunk OpenDocument formátumot?] Az Office Open XML [az MS Office-hoz kitalált] dokumentumformátum inkompatibilitásai és ellentmondásai által okozott nehézségek a nyílt forrás számára, EU JoinUp publikáció, 2014 (írta Markus Feilner, fordította Pék Júlia)

“LibreOffice az MTA kutatóközpontjában” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Gratulálok ehhez a kezdeményezéshez.
    Az open document format hasznát én magam is élvezem, hiszen Windows és Linux alatt egyaránt használható szinte teljesen azonos szoftverkörnyezetben, ahol a Libre Office működésében tapasztalható eltérések valószínűleg jobbára csak az operációs rendszerek eltérő sajátosságaiból erednek.
    A verzióváltások sem okoznak problémát, hiszen a szabvány nem változik. Más irodai szoftverek verzióváltásainál ellenben a formátumok is gyökeresen változnak, így az adott más szoftver saját eltérő verziói sem tudnak egymással együttműködni.
    Én már 2008-2009 óta használok nyílt forráskódú irodai csomagot, Libre Office-t pedig már az első megjelenése óta. Előtte OO futott a gépeimen. Ez alatt a nyolc év alatt kompatibilitási problémát odf formátumokkal kapcsolatban nem tapasztaltam.
    A látássérülteknél egy hátrány van LO-val kapcsolatban: az egyenlő esélyű hozzáférés (leánykori nevén: akadálymentesítés) még nincs teljesen megoldva.
    Linux alatt a helyzet elég jó, Windows alatt kielégítő.
    Az utóbbi egy-két évben, főleg a LO 4.2 megjelenésével nagy lépések történtek pozitív irányba, köszönet érte.
    Van még egy terület, amit meg kell említeni. A papírmentes elektronikus ügyintézésben kívánatos lenne, ha az open document format és a Libre Office alkalmassá válna egységes elektronikus akták felépítésére, képesek lennének hordozni az elektronikus aláírás minden fajtáját, kiváltaná a vakok számára teljesen használhatatlan általános nyomtatványkitöltőt (ÁNYK), és így elhárulna az akadály, hogy cégbejegyzési kérelmet, civil szervezet kérelmét, adóbevallást, fizetési meghagyást, elektronikus bírósági, végrehajtási, közjegyzők részére küldendő stb. beadványokat, közigazgatási hatósági eljárások űrlapjait stb. egységes felületen, biztonságosan, integráltan, elektronikusan lehessen feladni és elolvasni.
    Az E-ügyintézést egyszerűsíteni kellene három utat hagyva: 1. intézzük weben 2. mobilappokkal azt, amit ezekkel intézni alkalmas, pl. egyszerűbb űrlapok kitöltése, 3. intézzük e-aktában azt, ami összetettebb lehetőleg úgy, hogy minden tisztán elektronikusan, szöveges és más, átalakítás nélkül géppel is feldolgozható formában legyen, elektronikusan aláírva (és így visszaellenőrizve).
    Az MTA ODF-re átállása azért külön örvendetes, mert kicsiben modell lehet arra, hogyan lehetne az országot átállítani egy egységes, áttekinthető, költséghatékony e-ügyintézésre.
    Nyílt forráskódú rendszer lévén, át lehetne ültetni egyes funkcióit mobiltelefonra, össze lehetne kapcsolni a korszerű mobil és egyéb készpénzkímélő banki fizetési megoldásokkal. Egységes szemléletben modell értékű, környezetkímélő, munkaerő-takarékos és hatékony rendszer kiépítése lenne lehetséges.
    Gratulálok, csak így tovább!

  2. Szívesen látnék egy használati utasítást a Zotero-hoz! Az sem világos, hogy hogyan kell telepíteni a magyar hivatkozási stílusokat.

Hozzászólás a(z) Dr. Simon Gergely bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.