Éppen ma tíz éve annak, hogy a Sun Microsystem a nyílt forráskódú fejlesztési modell elveit követve elérhetővé tette az OpenOffice.org irodai programcsomagot a közösség számára. Ennek kapcsán szeretném egy cikksorozatban bemutatni az OpenOffice.org múltját és jelenét.

Az OpenOffice.org története

A legkisebb testvér szerencsét próbál

Az OpenOffice.org első kiadásának alapjaiul szolgáló StarOffice alkalmazáscsomagot – egy német cég – a StarDivision kezdte el fejleszteni még 1986-ban. A lüneburgi születésű Marco Börries 16 évesen határozta el, hogy egyedi fejlesztésű irodai programcsomagot készít. A még ebben az évben megjelenő termék mindössze egyetlen komponenst, a szövegszerkesztésre szakosodott StarWriter komponenst tartalmazta és DOS környezetben futott.

1993-ban elkészült a termék windowsos verziója, melyet egy évvel később az OS/2-es és a macintoshos operációs rendszerekre szánt változatok követtek. A StarOffice nevet 1995-ben vette fel az irodai programcsomag, amely ekkorra már több jelentős összetevőt is tartalmazott: szövegszerkesztőt (StarWriter), rajzprogramot (StarImage), táblázatkezelőt (StarCalc), grafikonkészítőt (StarChart) és egy vektoros rajzolóprogramot (StarDraw).

A StarOffice 3.1 jelzésű verziója 1996-ban jelent meg. Ez a kiadás már egy internet böngészőt és egy HTML-szerkesztőt is tartalmazott az eddig meglévő komponensek mellett. A csomag 1997-ben vált teljes irodai csomaggá, amikor bemutatókészítő (StarImpress) és adatbázis-kezelő (StarBase) is került a StarOffice irodai programcsomagba. Ezek a változatok a német piacon nagy népszerűségnek örvendtek, így ezzel párhuzamosan néhány további nyelven is elérhetővé vált az alkalmazás.

Kifogták a csillagot

A StarDivision cég története 1999-ben ért véget, amikor a Sun Microsystems 73,5 millió dollárért felvásárolta a céget.

Ez elsődleges ok, amiért a Sun megvásárolta a StarDivisiont, hogy irodai programcsomaggal lássa el az akkor alkalmazásában álló negyvenkétezer alkalmazottját, akiknek Unixos munkaállomások mellett Windowsos laptopokkal is rendelkeztek. Ilyen körülmények között olcsóbb volt megvásárolni egy olyan céget, amely Solaris és Linux környezetbe is képes irodai programcsomagot készíteni, mintsem megvásárolni a Microsofttól a 42 000 munkaállomáshoz szükséges licencet.

Nem sokkal a megvásárlás után a Sun – személyes használatra – ingyenesen letölthetővé tette a StarOffice 5.2-es verzióját, hogy így próbálja meg növelni a termék piaci részesedését. A későbbi változatok már ismét fizetős, kereskedelmi termékekként kerültek a felhasználókhoz, miközben a fejlesztési modell gyökeresen átalakult, s a szabad szoftverekre jellemző fejlesztési eljárást vezetett be a Sun.

(folytatása következik)