OOo goes to Apache Foundation

It’s hard to add anything new to the plethora of comments and reviews about OpenOffice.org Contribution to Apache.

I just wanted to react to Luke Kowalski’s OpenOffice.org Apache Incubator Proposal:

Localization resources are expected to gravitate to the new project, as well.

Being a free software localizer who spent significant amount of time in the last 12 years on localizing free software on a voluntary basis, I do not find appealing to translate anything for free for a non-copyleft licensed software. I don’t like the business model where large corporations happily take the work of volunteers, who save them a lot of money, and nothing or nearly nothing comes from them in return.

I’m afraid that the new OpenOffice.org Apache project serves no other purpose than IBM can continue their practice: they take code others wrote for free, while keeping their code proprietary and occasionally dumping the unimportant parts to an open core to ease maintenance. I feel reluctant to support this scheme.

Az Oracle az Apache alapítványnak adja az OpenOffice.org kódját

A sokáig tartó titkolódzás után, tegnap volt az Oracle évzárása, ma bejelentették, a marketwire-n, hogy az Oracle átadja az OpenOffice.org kódját az Apache alapítványnak. Az IBM örül a hírnek. Én is örülök, hogy végre mondtak valamit.

Mivel több információ nincs igazán bejelentésben csak blabla, nem lehet tudni, hogy az eddigi fejlesztők továbbra is dolgoznak-e rajta és fizeti-e őket valaki, nélkülük nem ér semmit a dolog.
Azt sem lehet tudni mi lesz az eddig nyújtott szolgáltatásokkal, pl. az OOo fórum szerverét is az Oracle (eredetileg a Sun) biztosította.

Szerkesztés:
Rob Weir lesz az IBM-től a projekt egyik vezetője, részletek Rob Weir blogján, a fejlesztőket az IBM fogja fizetni, a kódok Apache 2.0 licencelés alá kerülnek. További részletek az Apache projekt javaslatban.

A kormány áttér az ODF formátumra

Az IT café-n megjelent MTI hír szerint most készítik elő a kormányhatározatot, hogy az ODF (OpenDocument) legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum a kormányzati szférában. Ez a formátum egyike a két nyílt dokumentumformátumnak, ami nemrégiben magyar szabvány lett. Az irodai programcsomagok piaci versenyének záloga a nyílt és közös dokumentumformátum, és a két számításba jöhető magyar szabvány az ODF és az Office Open XML (OOXML).

Az ODF a Google Dokumentumok, IBM Lotus Symphony, KOffice, LibreOffice és OpenOffice.org alapértelmezett dokumentumformátuma, az OOXML a Microsoft Office-é. Több jel mutat azonban arra, hogy a Microsoft szakemberei által létrehozott OOXML dokumentumformátum szabványosítása csak válaszul született az OpenOffice.org és más nyílt forráskódú irodai programcsomagok által használt ODF-re:

Az OpenOffice.org elsőként állt át nyílt dokumentumszabvány, az ODF használatára az elterjedt irodai programcsomagok közül 2005 második felében. Az ODF-et egy független szervezet, az OASIS hozta létre, a szabványosító bizottságban a Microsoft elutasította a részvételt, de az ACM, Boeing, IBM, Sun Microsystems és még sok más szervezet és független szakember részvételével zajló munka sikeres volt: 2005 első felében OASIS szabvány, 2006-ban ISO szabvány lett az OpenDocument 1.0.

A Microsoft 2006-ban szabványosította az ECMA-val az OOXML-t, és vitatott módon az ISO-val 2008-ban. Az OOXML-t nemcsak bonyolultsága (egy nagyságrenddel terjedelmesebb a szabvány, mint az ODF-é) és szabványokat elvető megoldásai miatt kritizálják (nem használja a meglévő nemzetközi szabványokat, termékfüggő: a Microsoft Office korábbi verzióinak sajátosságait építi be egy nemzetközi szabványba), hanem azért is, mert még a Microsoft Office 2010 sem támogatja az elvárható minimális mértékben: A vállalati és kormányzati IT-stratégia része a tervezhetőség, ennek ellenére a Microsoft irodai programcsomagjának legújabb változata (Microsoft Of­fice 2010) nem állt át az ISO-szabványosítás által megkövetelt nyílt dokumentumformátumra (OOXML Strict), sőt egyáltalán nem képes ilyen formátumban menteni a dokumentumait, helyette az ISO szabvány szerint átmeneti, új dokumentumok létrehozására nem használható OOXML Transitionalt alkalmazza még mindig a Microsoft ISO szabványosítás során tett ígéretei ellenére. Ennek közvetlen hatása van a magyar közszféra számára is, mivel a Microsoft eszközei a várhatónál jobban korlátozzák a piaci versenyt.

A kormány tervezett döntése nem példa nélküli. Dánia tavaly januárban jelentette be, hogy csak az ODF-et fogja támogatja idén áprilistól a kormányzati szférában. Ahogy parlamenti képviselőjük, Per Clausen fogalmazott, véleményük szerint csak egy nyílt dokumentumszabványt szabad választani. A döntést hagyhatnák a piacra is, de a tankönyveikben az is benne van, hogy az államnak be kell avatkoznia, ha a piac a monopólium irányába mozdul el.

A magyar kormányzati döntés nagy mértékben elősegítheti a LibreOffice és más nyílt forráskódú programok terjedését is, amitől becslések szerint évi 60-300 milliárd forint közpénz megtakarítása remélhető.

Esettanulmány: SVG-kép átlátszó hátterének javítása

Hogy a vektorgrafikus magyar címer beillesztése ne jelentsen gondot (lásd a még mindig kifogásolható hivatalos javítást az előző cikkben jelzett problémára), ideiglenes megoldásként elkészült a LibreOffice számára a Nemzetijelkepek.hu oldal hiányos képállományának javított, SVG változata (45 kB). Nem minden akadály nélkül, mert első próbálkozásként a mellékelt kép jobb oldalán látható, hibás háttérrel megjelenő címert kaptuk a LibreOffice-ban. Szerencsére ez, és a hasonló problémák mind a LibreOffice Draw-ban, mind az SVG állományban orvosolhatók a következőkben részletezett módon. “Esettanulmány: SVG-kép átlátszó hátterének javítása” bővebben

Esettanulmány: PDF-állományok ellenőrzése és módosítása

A kiadási folyamat során előfordulhat, hogy PDF-állományokat kell ellenőriznünk, esetenként javítanunk (például mert nem áll rendelkezésre a forrásdokumentum, a megfelelő kereskedelmi kiadványszerkesztő program, vagy elegendő idő). A LibreOffice Draw a PDF Import bővítménnyel (alapértelmezett a hivatalos kiadásokban, de pl. Ubuntu alatt külön kell telepíteni a sudo-apt get libreoffice-pdfimport paranccsal) képes szerkesztésre megnyitni PDF-állományokat. Hasznos lehetőség a dokumentum beillesztett ábráihoz való hozzáférés, amit vágólappal kimásolhatunk. “Esettanulmány: PDF-állományok ellenőrzése és módosítása” bővebben

LibreOffice 3.4 rc2

LibreOffice logó Május 27-én megjelent a LibreOffice következő – újdonságokat és hibajavításokat tartalmazó – kiadásának második rc-je. Ha semmi nem jön közbe, ez a build fog megjelenni szerdán végleges LibreOffice 3.4.0-ként.

Elérhető a szokásos platformokra:

http://www.libreoffice.org/download/pre-releases/

A hibajavítások listája itt, változások listája itt.

Új jegyzet: Bevezetés a LibreOffice használatába

LibreOffice logó Blahota István, a Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézetének tanára, az FSF.hu Alapítvány aktivistája írt egy jegyzetet eredetileg az OpenOffice.org-ról, amelyet később LibreOffice-ra dolgozott át. Ez a jegyzet – amely megrendelésre készült, mint távoktatási segédanyag – mostantól szabadon letölthető a szerző honlapjáról.

http://blahota.hu/office

Ez a mostani verzió egy publikus bétának tekinthető, a szerző várja a visszajelzéseket. A javítás folyamatosan zajlik, a legfrissebb verzió mindig kint van a fenti linken. Ha lesznek felhasználói reakciók, hibajelzések, használható megjegyzések, akkor a javított jegyzett ISBN számmal ellátva a szélesebb közönség elé kerülhet.

Bemutatkozik az Engineering Steering Committee

A Document Foundation bejelentette az Engineering Steering Committee megalakulását. Ez a bizottság koordinálja a LibreOffice fejlesztési munkálatait, és határozza meg a LibreOffice további fejlesztésének irányát.

Bemutatjuk az Engineering Steering Committee tagjait – a Membership Committee után ez a második bizottság, amely az alapítvány saját belső szabályzata alapján megalakult. Az Engineering Steering Committee 2011 elején kezdte meg a működést, de mostantól ez hivatalos. Az Engineering Steering Committee 10 tagból áll.

  • Rainer Bielefeld – QA (független)
  • René Engelhard (Debian)
  • Caolán McNamara (Red Hat)
  • Michael Meeks (SUSE/Novell/Attachmate)
  • Bjoern Michaelsen (Canonical)
  • Petr Mladek (SUSE/Novell/Attachmate)
  • Michael Natterer (Lanedo)
  • David Tardon (Red Hat)
  • Norbert Thiebaud (független)
  • Tímár András – honosítás (SUSE/Novell/Attachmate)

Az Enginering Steering Committee hetente ülésezik, telefonkonferencián beszélik meg a kiadási dátumokkal kapcsolatos kérdéseket és a fejlesztési teendőket. A telefonkonferenciákra rendszeresen meghívnak más aktív, érdeklődő fejlesztőket, illetve egy adott téma szakértőit.

A tagokat a Steering Committee jelölte ki. A 2010 szeptembere óta folyamatosan növekvő, és jelenleg közel 200 kódfejlesztő és 200 honosító és tesztelő tagot számláló fejlesztői közösség kulcsemberei kerültek ebbe a pozícióba. „Ez fantasztikus siker,” – nyilatkozta Caolán McNamara (Red Hat), – „különösen ha az OpenOffice.org projektet nézzük, ahol a külső hozzájárulók kis csoportot alkottak, és jelentős nehézségeket kellett nap mint nap leküzdeniük.”

Körülbelül 120 fejlesztő járul hozzá rendszeresen a LibreOffice kódjához. Ezek három csoportra oszthatók. 20 főfejlesztő dolgozik az új funkciókon, hibajavításokon és a csomagkészítésen. 40 rendszeres hozzájáruló dolgozik az új funkciókon, hibajavításokon és az úgynevezett „easy hacks” feladatokon. 60 hozzájáruló küld be kevésbé rendszeresen megoldásokat az „easy hacks” feladatokra és dolgozik a kód tisztításán. Rajtuk kívül kb. 80 fejlesztő küld be kódot alkalomszerűen, vagy éppen ismerkedik a rendszerrel. Nagyon hálásak vagyunk az egyetemistáknak is, akik a Google Summer of Code keretében fizetett munkát fognak végezni ezen a nyáron a LibreOffice projektben.

„Az Engineering Steering Committee feladata, hogy rendet tartson a fejlesztésben. Azonban ennek a bizottságnak teljesen más a felépítése, mint ami az OpenOffice.org projektben volt. Ott egyetlen vállalat volt felelős minden döntésért, és bár ennek előnye volt a könnyebb koordinálhatóság, a hátránya azonnal nyilvánvalóvá vált a fő szponzor kiesésével.” – mondta André Schnabel, a TDF Steering Committee tagja. „Mi olyan folyamatokat alakítottunk ki, amelyekben a vállalati szponzorok képviselhetik érdekeiket, de a közösség életképes marad bármelyikük kiesésével is. Nincs egyetlen főszponzor, akinek kilépése veszélybe sodorná a projekt jövőjét.”

A LibreOffice kiadási politikája

LibreOffice logó A LibreOffice 3.4 kiadásának közeledte miatt a Document Foundation kiadott egy közleményt a LibreOffice kiadási politikájáról. Ebben több mindenről szó van, de a legfontosabb üzenet az alábbi.

A LibreOffice az idő alapú kiadási modell mellett kötelezte el magát. Ez azt jelenti, hogy a megjelenések dátuma előre rögzített, és a fejlesztőcsapat mindent megtesz, hogy a kiadás az adott napra elkészüljön. Napjainkban a legtöbb szabad szoftveres projekt, például a GNOME, a KDE vagy sok Linux-disztribúció, szintén az idő alapú kiadási modellben dolgozik. Ennek több előnye van. Az egyik a kiszámíthatóság. A felhasználók tudják időzíteni az áttérést. A Linux-disztribúciók csomagolói tudják, mikor számíthatnak a megjelenésre. A másik előny, hogy ha szorít a határidő, a fejlesztők teljesítménye megnő. A kiadás előtti napokban mindenki teljes erőbedobással dolgozik a hibák javításán. A „kiadjuk, amikor elkészül” kiadási modellben sokszor vég nélkül húzódik ez a folyamat, mindig találnak még egy hibát, mindig előkerül még egy érdekes funkció, amit be kellene tenni a kiadásba stb.

Az OpenOffice.org is az idő alapú kiadási modellel dolgozott. Azonban nem vitték végig következetesen az elvet, sokszor heteket, hónapokat csúszott a kiadás az előre kihirdetett dátumhoz képest. Ennek az volt oka, hogy az OpenOffice.org ritkábban jelentkezett javítókiadásokkal, ezért az első .0-s kiadást akarta egyből jóra megcsinálni.

A LibreOffice ezzel ellentétben felvállalja, hogy a .0-s verzió nem lesz tökéletes (de időben kijön!). Lehet, hogy lesznek benne ismert hibák, ezeket a kiadási megjegyzésekben közlik. Az viszont biztos, hogy lesznek benne ismeretlen hibák is, amelyeket a kiadás után fognak észrevenni a felhasználók. A javítókiadások havonta fogják követni egymást. Míg a .0-s verzió az érdeklődőknek, gyakorlott felhasználóknak ajánlott leginkább, akik kíváncsiak az új funkciókra, a .1-es, de főleg a .2-es verzió már alkalmas tömeges intézményi bevezetésre, produktív környezetben való használatra is. A .3-as és azt követő verziók pedig az „atomstabil” jelzőt érdemelik ki. 🙂 A LibreOffice 3 hónap alatt 3 verziót ad ki, mindegyik kiadás előtt felfokozott hibajavítási tevékenységgel. Mire az OpenOffice.org 3.4 megjelenik – ha egyáltalán megjelenik – a LibreOffice 3.4.2 már sokkal jobb állapotban lesz, ami a javított hibák számát illeti.

A levelezőlistákon és a fórumokon sokan értetlenkedtek a fenti kiadási politikán. Többek között nem értették, hogy a .0-s verziót miért nem nevezik inkább bétának, ha nem ajánlott intézményi felhasználásra. Ezek az emberek elfelejtik, hogy intézményeknél minden valamire való rendszergazda eddig is kivárta minden szoftverből az első vagy második javítókiadást a tömeges bevezetés előtt, ez a gyakorlat nem változik. A felhasználók kockázatviselési hajlandóságuknak és igényeiknek megfelelően választhatnak a kiadások közül. A legkonzervatívabb felhasználók a .2-es vagy későbbi kiadást telepítik, ez stabil, de esetleg ezzel egy időben kijön már egy új verzió is, új funkciókkal. A skála másik végén azok a tesztelők és fejlesztők vannak, akik a napi buildeket telepítik és használják, akár az összeomlást vagy az adatvesztést is kockáztatva. A két véglet között mindenki el tudja dönteni, hogy a stabilitás és az új funkciók milyen arányára van szüksége, melyik ponton lépi meg a verzióváltást.

LibreOffice 3.4 RC1

LibreOffice logó Megjelent a LibreOffice 3.4 első kiadásra jelölt verziója. A LibreOffice 3.4 a LibreOffice második főkiadása lesz, sok izgalmas újdonsággal. Mindazonáltal az RC1-et nem javasoljuk éles környezetben történő felhasználásra – erre a LibreOffice 3.3.2-t javasoljuk –, de mindenkit bátorítunk a kipróbálásra és a hibák bejelentésére.

Ez a kiadás Windows, Linux és Mac OS X rendszerekre érhető el az előzetes kiadások weboldaláról:

http://www.libreoffice.org/download/pre-releases/

A LibreOffice 3.4 újdonságait itt írtuk össze (még változhat, ahogy a fejlesztők kiegészítik az oldalt):

http://wiki.documentfoundation.org/ReleaseNotes/3.4

Ha hibát talál, jelentse a FreeDesktop Bugzillában:

https://bugs.freedesktop.org

Vannak ismert hibák. Ezeken ne jelentse be újból. A beta5 megjelenése óta kijavított hibák itt vannak felsorolva.