Néhány "érdekes" adat

A napokban aggasztó hírek érkeztek München felől, ami a magyar IT sajtóban is megjelent.

Röviden: arról szavaz holnap a városi tanács, hogy kivezessék-e pár éven belül a LiMuX rendszert, és átálljanak-e Windows kliensekre.

A The Document Foundation kiadott egy hosszú közleményt, amelyben a váltás ellen érvelnek, felsorolva az anyagi és gyártófüggőségi hátrányokat, amelyekkel a döntés járna.

Én itt most gyorsan nem ennek, hanem egy rövid magyarázó poszternek a fordítását osztom meg, amit szintén a TDF német tagjai állítottak össze, a döntés hátteréről:

Források, amik a kép formátum miatt nem kattinthatók:
[1] http://derstandard.at/2000003144506/Bin-Microsoft-Fan-Muenchner-Buergermeister-kritisiert-Linux-in-Stadtverwaltung
[2] http://www.zeit.de/politik/deutschland/2013-11/reiter-muenchen-spd/komplettansicht
[3] http://www.zdnet.com/article/microsoft-partner-claims-munich-should-switch-from-linux-to-windows-10/
[4] https://twitter.com/RiemenspergerF/status/785871662164152320
[5] http://www.techrepublic.com/article/after-three-years-of-linux-munich-reveals-draft-of-crunch-report-that-could-decide-its-open-source/
– Dieter Reiter fényképe, CC-BY: http://www.dieterreiter.de/presse/pressefotos.html

“Néhány "érdekes" adat” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Ez az egész engem a ’11-es magánnyugdíjpénztári pénzek lenyúlására emlékeztet.
    Miért?
    Mert az a rendszer is kezdett volna megerősödni, felpörögni, de nem hagyták, hanem Orbanescu és bandája ellopta.
    Ott, Münchenben is volt már egy (sikertelen) sörpuccs, de ez a korrupció, a rosszindulat és a hozzá nem értés csimborasszója! Nyilván voltak/vannak problémák a LO bevezetésével, de innen visszatáncolni; ezek hülyék, átalakítva a Monthy Python c. angol filmből: Hülye németek, német hülyék!

  2. 1. Szabad volt Münchennek (a város önkormányzatának) a nyílt forrást választania annak idején.
    2. Szabad volt Münchennek gondolkoznia azon, hogy jól döntöttek-e.
    3. Szabad volt Münchennek egy (feltehetően) súlyosan elfogult szakértői véleményt készíttetnie erről.
    4. Szabad a LibreOffice Foundationnek krokodilkönnyekkel a szemében lamentálnia afölött, hogy “München elveszett”.

    De nem szabad
    — a vészkorszakot felidézni csak azért, hogy egy szoftverválasztást vitassunk;
    — csúsztatásokat tartalmazó infografikát közölni;
    — nem észrevenni, hogy 3 (három!) évig tartott, míg a forMicrosoft polgármesternek sikerült szakvéleményt készíttetni.

    Az én minden lehető alkalommal ismételt mantrám: lehet, hogy a LO Foundationnak fel kellene hagynia a “hű, mennyre könnyű az áttérés MS Office-ról, mert tökre hasonlít” alapú PR-stratégiával a “hű, mennyivel jobb a LO, mint az MS Office, mert nem követi el ugyanazokat a buta hibákat” alapú stratégiára.

    1. Azt gondolom, hogy a gyanakvas, gyanusitgatas nagyban csokkenne, ha a tanulmany elerheto lenne angol nyelven is. Valamicsket tudok nemetul, de egy ilyen hosszu tanulmanynak nem allnek neki, es valoszinuleg masok is vannak igy. Persze Munchen varosanak nem celja az adofizetok penzet erre kolteni, de mondjuk az alapitvany megtehetne, hogy lefordittatja, es ramutathatna, hogy mely reszeiben csusztat/torzit a tanulmany. Termeszetesen nem kell hivatalos szakforditoi munka, eleg lenne, ha egy (vagy tobb) lelkes open source tamogato leforditana.

      Ha lenne egy ilyen forditas, akkor sokan/tobben raszannak magukat a hibak keresesere, es meg a szavazas elott ramutathatnanak, hogy mely pontokon csusztat/hallgat el/hazudik a tanulmany. Ha pedig nincsenek ilyen pontok, akkor nyugodt szivvel donthet a varos vezetese ugy, ahogy akar.

      Ha pedig a vegeredmeny az, hogy visszaallnak MS platformra, akkor a LO Foundation-nek van egy kivalo dokumentuma rrol, hogy miben kell fejlodnie, amit nem is a sajat penzukbol kellett kifizetniuk. Rovid tavon arcvesztes, az OK, de hosszu tavon kincsesbanya lehet az a dokumentum.

  3. Lehet, hogy inkább azzal lenne érdemes foglalkozni, hogy az 5.3.0-ban bevezetett “Táblázatstílusok” miért omlasztják össze a szoftvert a meglévő stílusok szerkesztésére vagy új létrehozására irányuló kísérlet hatására.
    Nem tudom elképzelni, hogy ez nem derült ki a “tesztelés” során. Nem akarom elképzelni, hogy miért jött ki mégis az 5.3 “fresh”. És ha már kijött, hol van az 5.3.1 a javítással?!

  4. “Nem tudom elképzelni, hogy ez nem derült ki a “tesztelés” során. Nem akarom elképzelni, hogy miért jött ki mégis az 5.3 “fresh”. És ha már kijött, hol van az 5.3.1 a javítással?!”

    De bizony kiderült. Éppen nálad.
    Vedd észre, hogy te vagy a tesztelő, ha a Fresh verziót telepíted. Az ugyanis arra való. Ez így működik. A Fresh verzió önkéntes használói a tesztelők. Nincs ugyanis (szerintem) annyi belső tesztelő, amennyi az összes új funkció összes kombinációját az összes operációs rendszeren az összes fajta hardveren ki tudná próbálni.
    Már csak el kell juttatnod az információt a fejlesztőknek.

    A fejlesztők figyelmeztetését mindig vedd komolyan: “Éles” munkára a Still verziót használd.

    1. Nagyon remélem hogy a “fresh” verzió nem azonos a “nightly bulid”-el. Az utóbbi olyan, hogy benne van az új kód, le van fordítva, de tán még a fejlesztője sem futtatta. Szóval attól, hogy “fresh”, még volt (kellett volna hogy legyen) valamelyes tesztelés.

      1. Sajnos LibreOffice-éknál release-nek nevezik a bétát, bétának az alfát, alfának az északai fordítást, lehet hogy van északai fordítás nevű is, biztos az is északai fordítás.

Hozzászólás a(z) Tóth Attila bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük