Dokumentumok egymás közt

Kenczler Mihály cikke ezen a címen jelent meg a mai Népszabadságban. Témája az OpenDocument és az Office Open XML nyílt dokumentumszabvány, a korábban itt is ismertetett Fraunhofer-jelentés alapján. A cikkhez a következő megjegyzést fűztem:

A PDF ISO szabvány 2008 óta (ISO/IEC 32000-1:2008), hibrid formában pedig tökéletesen szerkeszthető: az egyik legnépszerűbb, ingyenes OpenOffice.org-bővítmény, a Sun PDF Import Extension telepítése után az OpenOffice.org képes hibrid ODF-PDF állományok mentésére és olvasására. Az ilyen PDF állományok tartalmazzák az ODF forrást is, így miközben a PDF minden előnyével rendelkeznek (pontos megjelenítés és nyomtatás minden platformon az ingyenes Adobe Readerrel és más PDF-megjelenítő programokkal), megnyithatók és szerkeszthetők OpenOffice.org-gal!

Természetesen a tökéletes kompatibilitás még egyetlen egy irodai csomag különböző változatai között sem áll fenn (a legsúlyosabb, mikor egyáltalán nem nyitja meg a régi formátumú állományokat a program új változata). Az OpenOffice.org ilyen szempontból jobban áll, hiszen régóta foglalkozik a kompatibilitási problémákkal (többek között a Microsoft Office régebbi zárt, nem publikus fájlformátumaival) és elsők között vezette be a nagyobb kompatibilitást nyújtó XML-alapú állományformátumokat.

Az ismert kompatibilitási problémák miatt az OpenOffice.org jelenlegi marketingje a hangsúlyt arra fekteti, hogy az OpenOffice.org kiváló, könnyen kezelhető és szabadon használható szoftver: http://hu.openoffice.org/why/, amely nem mellékesen kiváló magyar honosítással is rendelkezik (fejlesztői blog: http://www.openoffice.hu/). Nemcsak érdekesség, hogy a magyar OpenOffice.org-fejlesztők, honosítók és forgalmazók jövőre Budapestre várják az OpenOffice.org fejlesztőit és felhasználóit az OpenOffice.org rendes évi nemzetközi konferenciájának megrendezésével.

Sajnos a formátum és a szoftver nem válik el a cikkben sem, mindez amiatt, mert az Office Open XML-t jelenleg az MS Office, az ODF-et pedig az OpenOffice.org kezeli legjobban. A Microsoft Halloween dokumentumok alapján, amely az inkompatibilitás megőrzésében látják a szoftveróriás monopolhelyzetének megőrzését, a Microsofttól nem is várható az MS Office-ban elfogadható minőségű ODF kezelés, emiatt külső kiegészítő modulokra (mint az ingyenes Sun ODF plugin for Microsoft Office) vagy az OpenOffice.org használatára van szükség.

Még egy fontos szempont a formátumokhoz: a Microsoft és disztribútorainak évi 25-100 milliárd forint nagyságrendű állami támogatása súlyos teher az adófizetőknek. Nem véletlen, hogy nem csak az üzleti világban, hanem az állami szférában is egyre több helyen használnak szabad szoftvereket, már hazánkban is. A kompatibilitás (a szabad szoftver használta nyílt szabvánnyal) a lehető legjobb lesz, és a Microsoft még mindig adhatja ingyen a programjait az iskolásoknak. (Jelenleg több milliárd forintot fizet az állam csak az iskolások és tanáraik Microsoft szoftverhasználata után, de így sem kapják meg ingyen a Windows operációs rendszert, ami az „ingyen” programok használatához szükséges, sőt a többi programot sem, mert az iskola elvégzése vagy az elbocsátás után meg kell vásárolniuk a programokat, ha továbbra is használni szeretnék azokat. [Gondban is vagyok, hogy akkor most feleségem, miután állást nem tudtak neki biztosítani idén az egyetemen, de óraadóként teljes óraszámban tanít és tanársegédként szerepel a rendszerben, minek is számít.])

“Dokumentumok egymás közt” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Elfedve azt a tényt, hogy a “Why” oldalt eddig nem kellőképpen ismertem, megjegyzem, hogy most meg mintha ló túlsó oldalán lenne a népszerűsítés: szó sem esik arról, hogy azért betölthetők a DOC-ok, DOCX-ek XLS-ek stb, és ki is menthetők az MS Office-ba visszaolvashatóan, ha közben meg is változnak valamelyest.

    Eddig a nagyobb verziók megjelenésekor a központi megnyilvánulásoknak elég fontos eleme volt a kompatibilitás növekedése.

    Itt is megismétlem: nagyon hiányzik a különböző magyar OpenOffice-ok eltéréseinek és ezek eredetének leírása erről a portálról, mindezek indoklásával együtt.

    1. A kompatibilitás kérdése mindig is nagyon fontos volt az OpenOffice.org fejlesztése során, mert a többség – még – más dokumentumformátumokat ismer és használ. Természetesen az OpenOffice.org elsődlegesen az ODF-et támogatja, mert azzal való kompatibilitása a legmagasabb, ez a saját formátuma.

      Az általad hiányolt információk (egy része) elérhető a http://hu.openoffice.org/background.html oldalról. Természetesen ez az oldal bővíthető lenne számtalan további információval.

      1. Háát, ugye, Főoldal -> Bemutatás -> Történet/Rokonság. Elég információt tartalmaz… nekem…
        Alulról a második tétel, másképpen szólva utolsó előtti.
        Van benne logika, elismerem, de nem nagyon könnyen érhető el. Talán a “Why” oldalon egy “Változatok” fület megérdemelne.

        Szerintem a dolog (a változatok) érdekes, megpróbálom mondjuk a következő kis verzió kapcsán betenni az Infovilágba, most nem fért be, ebből is 1500 karaktert húztak ki.

  2. A magyar “Why” oldal meg mintha nem lenne kész. A fejecskék nem vezetnek sehova. Fordítsam le az eredetit? Ott vannak PR-szövegek bőven…

  3. Az ajánlott http://hu.openoffice.org/background.html oldalt érdemes lenne frissíteni. Hiányolom ugyanis róla az IBM saját OOo változatát, ami momentán a Lotus Symphony névre hallgat, és jelenleg az 1.3-as verzióját kínálják (INGYENES!) letöltésre (http://symphony.lotus.com/software/lotus/symphony/home.nsf/home).
    Ha ez lassú, akkor a http://letoltes.prim.hu/letoltes/program/73372/ címen is beszerezhető.

    Igaz, hogy ez az ofiice programok közül csak a Writert, a Calcot és az Impresst tartalmazza, de akinek adatbázis-kezelő is kell, az letöltheti és használhatja az IBM DB2 adatbáziskezelőjének ingyenes kiadását vagy a MySQL-t, vagy egyéb adatbázis-kezelőket.
    A progi nem a legfrissebb OOo átirata, de kicsi, stabil, kezeli az ODF 1.2 formátumú fájlokat és tudomásom szerint az MS Office 2007 dokumentumformátumaiban készült fájlokat is befogadja. Egyedi felülete van, amit azonban könnyen meg lehet szokni, sőt szeretni.

    Gábor

    dr. Nagy Gábor

      1. Mikor?

        Mellesleg érdemes lenne azt is feltüntetni, hogy aki ásatag (P3-P4) gépén Win98 alatt kénytelen ma is dolgozni, az a 2.4.1-es OOo kiadást kénytelen használni.

        Gábor

  4. Utánlövés, de: megismertem a Why? oldalakat az utolsó betűig. Profi marketingmű, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Fellengzős, túldicsérő, igazi mosópor-szöveg. Költségtakarékos is: sok rész ismétlődik.
    És, sajnos, kedves előttem szólók, a teljes kompatibilitásról szóló csúsztatás is többször, több verzióban is szerepel.
    Vagyis az OpenOffice.org központi, népszerűsítő dolgozói igenis a nagy mértékű kompatibilitással kívánják csábítani a még nem OOo használókat. Vagyis a cikkem megállja a helyét.

    1. Megvallom, hogy csak a magyar fordításra néztem rá, meg még eredetiben hallottam egyszer a (egy kisállatbarát oldalról érkező önkéntes) marketingvezető előadását, ahol az általam is idézett, és a Why oldalakon is megjelenő kiváló, könnyű, szabad szlogenre építi az OpenOffice.org marketingjét. A kompatibilitás sok mindent jelent szerintem, pl. hogy a szoftver hasonló és emiatt könnyű rá átállni, messze nem csak az MS Office fájlformátumainak ismeretét. Persze ezt úgy kell tálalni, mert az, hogy majdnem ugyanaz, de mégis más, kétségkívül nem olyan vonzó, mintha azt írnák, hogy minden hetedik Windows felhasználó az OpenOffice.org-ot választotta (ezt jobb marketingnek tartom, mint a mosóporszöveget, de valószínűleg nem én vagyok a megcélzott réteg). A weboldal profizmusa is kialakíthat már egy képet az olvasóban, ilyen szempontból a mostani OpenOffice.org lap már jobb, mint ami az elején volt.

      András írt a twitteren a Why fordításról, köszönöm én is! Nem láttam még az eredményt, de szerintem érdemes lehet ott eltérni a szövegtől, ahol nagyon kilóg a marketinges lóláb. A képek is elavultak, hiszen már élsimított a grafika az OOo-ban.

      1. Még adós vagyok az utolsó 2 lap közzétételével, Kenczler Mihály már rég elküldte, de nem volt időm a napokban. Ami a mosóporreklám szöveget illeti, azt korrigálnunk kell a hazai ízlésnek megfelelően, mert azt a marketing „tudománya” is elismeri, hogy nem minden kulturális környezetben hatásos az amerikai hurráoptimista stílus. Pl. a Mozillánál erre már megpróbálnak odafigyelni. Ebben is kérem a segítségeteket. Köszönöm!

Hozzászólás a(z) Tímár András bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük