Ilyen lett az első LibreOffice

 

LibreOffice Néhány nappal ezelőtt megérkezett a LibreOffice első kiadása. Az ehhez képest szokatlan verziószám, a 3.3.0 egyértelműen jelzi az irodai programcsomag származását. A nagyobb szabadság ígéretével elérkező összeállítás apai ágon az OpenOffice.org 3.3.0-s verzióján alapul, kiegészítve a leánynevén GO-OO-nak nevezett OpenOffice.org-változattal. Nem új tehát a LibreOffice, de a közösség kezelése és a további fejlesztők bevonásának módja gyökeresen eltér az OpenOffice.org felett bábáskodó, egykor a Sun Microsystems, ma az Oracle tulajdonában lévő StarDivision szemléletétől. A LibreOffice próbál előnyt kovácsolni azokból a lehetőségekből, amelyeket a nyílt forráskód és szabad szoftver biztosít számára.

A LibreOffice kialakulása

A LibreOffice – mint önálló termék – mindössze négy hónapos múltra tekint vissza, viszont olyan szoftvermérnökök állnak a fejlesztése mögött, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek, s járatosak az OpenOffice.org forráskódjában. E csoport nagy lelkesedéssel állt a LibreOffice „mozgalom” élére, és próbálta megteremteni a lehető legegyszerűbb közreműködési lehetőségeket az érdeklődő és a LibreOffice-közösség életében aktív szerepet vállalni akaró tagok számára. Az egész történetet az a régi vágy ihlette, hogy az OpenOffice.org egy vállalatoktól független szervezet irányítása alatt fejlődjön tovább.

Ez a kritérium a több mint tíz évvel ezelőtt elindított OpenOffice.org projekt alapítói szándékaival egybecseng, noha az akkori tulajdonos Sun Microsystems és a jelenlegi tulajdonos Oracle sem tett ez ügyben lépéseket. Ráadásul az Oracle a Sun felvásárlása során nem sietett egyetlen Sun által pártfogolt, a jövőbe kételyekkel tekintő szabad szoftveres közösség megnyugtatásával sem.

A bizonytalanság, a függetlenség vágya, valamint az irodai csomag fejlesztése során külső hozzájárulóktól érkező kód és egyéb hozzájárulások elfogadásának körülményes, lassú és rugalmatlan menete együttesen vezettek oda, hogy az OpenOffice.org közösség egy része a The Document Foundation alapítvány megalapításával létrehozta az eredeti szándéknak megfelelő működési formát. E keretek között kezdték el a különféle Linux-verziókból, az OxygenOffice-ból vagy éppen az FSF.hu által kiadott OpenOffice.org-okból már ismerős ooo-build alapjain az új gyümölcsöt, a LibreOffice-t érlelni. Az első szüretre most került sor, valamivel korábban, mint azt várni lehetett, de a reméltnél több lelkes hozzájáruló megadta a lendületet a fejlesztéshez. A kiadási ütemterv szerint gyakori hibajavításokra számíthatnak a felhasználók, és hamarosan, már májusban megjelenhet a következő, 3.4.0-s verzió is.

Az első találkozás

Akinek volt már dolga az LibreOffice-szal, az tudja, akinek még nem, annak leírom: a LibreOffice – akárcsak a többi szabad szoftver – teljesen ingyenes és szabadon használható tetszőleges számú számítógépen, bármilyen célra, magánszemélyek és vállalkozások esetében egyaránt. Ennek megfelelően a letöltött LibreOffice-t bátran telepíthetjük az általunk elérhető összes gépre, odaadhatjuk barátainknak, munkatársainknak, korlátozások nélkül. A LibreOffice-nak ott lehet a helye minden számítógépen, hiszen másodlagos irodai programcsomagként is bevethető, és sok egyéb mellett jobb magyar nyelvi és Open Document Format (ODF) támogatással bír, mint a kereskedelmi versenytársak.

A Windows-, Linux- (32 és 64 bites) és Mac OS X verziók letöltését a LibreOffice magyar nyelvű oldalán lehet kezdeményezni. A LibreOffice egyik újdonsága – a windowsos telepítő esetén –, hogy az egyetlen közreadott installer az összes támogatott nyelvet beszéli, miközben a mérete az optimalizálásnak köszönhetően csak 215 MB. A pakk automatikusan olyan nyelvű felülettel települ Windowsra, amilyet az operációs rendszer is használ, de később természetesen ez átállítható.

A csomaghoz súgó alapértelmezetten kizárólag webes formában érhető el. Akinek valamilyen okból – például mert nincs internetkapcsolata – szüksége lenne offline súgóra, az letöltheti azt a nyelv kiválasztása után a már hivatkozott letöltési oldalon. További információk a programról a LibreOffice magyar közösségének honlapján olvashatók.

Telepítés

Amint letöltöttük az operációs rendszerünknek megfelelő pakkot, kezdődhet a telepítés. Ez két részből tevődik össze, egy előtelepítési folyamatból, amely kicsomagolja a LibreOffice telepítőkészletét, és magából a telepítési eljárásból, mely során az igényeinknek megfelelően testre szabva installálhatjuk az irodai programcsomagot. Ekkor a LibreOffice-nak megadhatjuk, hogy elsődleges programként megnyissa-e a Microsoft Office dokumentumformátumait. A teljes telepítési folyamat nagyjából 3-5 percig tart. Arra figyeljünk, hogy előtte a már meglévő OpenOffice.org-verziókat távolítsuk el a rendszerről, és érdemes a Java futtatókörnyezetet is telepíteni a számítógépre (már ha az első indításkor nem akarunk gyors egymásutánban erre figyelmeztető ablakokat csukogatni).


A telepítést bemutató galériához katt ide!

Indulás!

Miután az összes szükséges állomány felkerült a számítógépre, elindíthatjuk a LibreOffice-t. Windowson a Start menü programjai között megtaláljuk a LibreOffice komponenseit: a Writert szövegszerkesztésre használhatjuk, a Calc feladata a táblázatkezelés, az Impress segítségével prezentációkat készíthetünk, a Base adatbázis-kezelésre képes, míg a Draw-val vektoros rajzokat, illusztrációkat hozhatunk létre.

A programok felülete leginkább a Microsoft Office 2003-as verzióját idézi, így a hagyományos eszköztárak és menük között találhatjuk meg a számunkra szükséges funkciókat. Meglátásom szerint a menük szervezése logikusabb, mint a kereskedelmi vetélytársban, de a nyilvánvaló különbség miatt a LibreOffice használatát szokni kell – szánjunk rá tehát időt. Az OpenOffice.org lelkes használói – a számtalan újdonságtól eltekintve – nem sok különbséget tapasztalanak majd az eddig meglévő irodai programcsomagjukhoz képest, de az áttérés előtt a régi verzióra történő esetleges visszalépés érdekében a profil mappánkból az OpenOffice.org beállításait érdemes elmenteni.

Az OpenOffice.org-ot számos kritika érte a lassú indulás és a kevésbé gördülékeny munkamenet miatt. Úgy gondolom, az elmúlt másfél évben elég sok mesterséges „féket” oldottak ki a fejlesztők, s mind a programcsomag indulása, mind a futási sebesség az előnyére változott. Ez a folyamat folytatódik a LibreOffice berkein belül is, így remélhetőleg kiadásról kiadásra további gyorsulásra számíthatunk.

Újdonságok

Az első kiadásba viszonylag sok újdonság került, ugyanakkor néhány ezek közül csak azok számára új, akik eddig nem az OpenOffice.org speciális változatait használták. Az FSF.hu-kiadásokban például jó néhány újdonsággal már korábban találkozhatott a felhasználó.

De tekintsük át, miben több, miben jobb a LibreOffice 3.3 az OpenOffice.org 3.2.1-es verziójánál! Elsősorban számos olyan nóvum megemlítése kívánkozik ide, amelyet az OpenOffice.org 3.3.0 is tartalmazni fog. Ne feledjük, jelenlegi helyzetben az összes OpenOffice.org-újdonság megjelenhet a LibreOffice-ban, s a csomag fejlesztői ezekhez adják hozzá az általuk készített további fejlesztéseket. Elindult egy kódtisztítási folyamat is, amelynek célja a felesleges kommentek eltávolítása, a német nyelvű forráskódmegjegyzések angolra fordítása és az egységes kódstílus megteremtése. Számos olyan feladat van, ahol be lehet kapcsolódni a projektbe, hozzá lehet járulni ahhoz: kezdve a dokumentálástól a weboldalszerkesztésen és marketingtevékenységen át a forráskód fejlesztésig bezárólag. Ez utóbbihoz remek kiindulóhely az Easy Hacks wikioldal; minden más esetben érdemes a magyar nyelvű fórumban vagy levelezőlistán jelezni a részvételi szándékot.

Általános újdonságok

A csomag egészét érinti a javított teljesítmény, a felhasználói felület csiszolása és a számtalan hibajavítás, fontos újdonság továbbá a súgó webre költöztetése. Noha a súgócsomag továbbra is letölthető és külön telepíthető maradt, a teljes súgótartalom a help.libreoffice.org wikioldalon található. Elérhető és alapértelmezetten be van kapcsolva a közös keresősáv, amely a dokumentumokban történő keresések egyszerűbb végrehajtását hivatott szolgálni, ahogy azt a például a Firefox esetén megismertük és megkedveltük. Az OpenOffice.org 3.3.0-s verziójának – szerintem – legnagyobb újdonsága az új nyomtatási párbeszédablak, amely sokkal kényelmesebb nyomtatást tesz lehetővé az előnézet azonnali megjelenítésével és olyan speciális lehetőségek előtérbe helyezésével, mint a több oldal nyomtatása egy lapra.

A kisbetű-nagybetű váltás menüpontja új lehetőségekkel bővült a „Formátum” menüben. A betűkészletekkel kapcsolatban újdonság a Graphite technológiájú fontkészletek tovább finomított kezelése és ezzel összefüggésben az új „Graphite-képes” Linux Libertine G és Linux Biolinum G, valamint az új Liberation Sans Narrow betűkészletek terjesztése a LibreOffice programcsomaggal. Szintén új, hogy a kiskapitális betűk már tipográfiailag helyes méretben jelennek meg.

A dokumentumok számára az eddigi négy dokumentumjellemző helyett egyéni dokumentumjellemzők adhatók meg, a korábbiaknál sokkal nagyobb számban és lehetőségekkel. A Writerben és a Calcban bővültek a dokumentumvédelemmel kapcsolatos lehetőségek, az eddigi megnyitás elleni teljes jelszavas védelmet felváltotta a külön szabályozható megnyitás elleni jelszavas védelem és a szerkesztés elleni jelszavas védelem. Így finomabban szabályozható a dokumentumok hozzáférési szintje, ráadásul ez a megoldás hasonló a Microsoft termékeiben alkalmazotthoz. Áttervezték a szinonimaszótár (Szókincstár) felhasználói felületét is, amely barátságosabb lett.

A LibreOffice szabványos fájlformátumát, az ODF-et már egyszerű XML-fájlba is menthetjük (ZIP-konténer nélkül), így a külső (XSLT) feldolgozás és az esetleges külső verziókövetés egyszerűbbé válik. Vállalkozó kedvű felhasználók engedélyezhetik a kísérleti módot a „Beállításoknál”, s így kipróbálhatják a még nem véglegesített új szolgáltatásokat; a gyorsabb elindulást segítendő – nemcsak Windows alatt, hanem már az Unix-verziókban is – elérhetővé vált a Gyorsindító; illetve a „Mentés másként…” menüpont az összes megfelelő fájlformátumot felajánlja, és ha a dokumentum változtatása nem látható eredményt hoz, akkor is van mód a hagyományos „Mentés” lehetőség használatára.

A szövegszerkesztő újdonságai

A Writer jól használható modulja a LibreOffice irodai programcsomagnak. Sok-sok dokumentumot készítettem a korábbi verzióival, és úgy vélem, hogy nagyszerű eszköz arra, hogy nagy terjedelmű, jól strukturált, stílusos dokumentumokat, leírásokat készítsen vele az ember. A LibreOffice-t már eléggé régóta tesztelem ahhoz, hogy ezeket a paramétereket a 3.3.0-s változat esetében is lemérjem, és megerősíthetem, hogy a régi erények megmaradtak, az újdonságok pedig gyorsan megszokhatók.

Az első favoritom a „Formátum” menüben keresendő, úgy hívják: „Címlap”. Sok felhasználói visszajelzést hallottam az első oldalak beszúrásának nehézségeiről, már ha olyan oldalról van szó, amelyik általános jellemzőiben (élőfej, élőláb, valamint az oldalszámozás) eltér a dokumentum többi részétől. Akik ismerik az oldalak formázásának nem túl bonyolult rejtelmeit, azok számára ez nem is jelenthet újdonságot, nem nagy ördöngösségről van szó. Azok számára, akik nem kívánnak ezekkel a bájos részletekkel foglalkozni, viszont ez a megfelelő megoldás: mindent beállíthatnak egy párbeszédablakban, és már el is készült a fedlap.

Számomra biztos hasznos lesz a „Navigátor” (F5) által megjelenített címsorok egymás alatt elhelyezkedő tagjainak elegáns kezelése, valamint az, hogy a szöveg nyelve két kattintással visszaállítható az alapértelmezett nyelvre. Az automatikus javítás lehetősége is okosodott, például figyelembe veszi a kis- és nagybetűket a szavak cseréjekor, valamint a számfelismerés – olykor felettébb zavaró – működése is megregulázható.

A fájlformátumokkal kapcsolatban is kapunk pár újdonságot. Első helyre kívánkozik honfitársunk, Vajna Miklós nagyszerű munkája, amely lecserélte az RTF-export öregedő és nem is túl jól működő megoldását, valamint megemlítendők a Lotus Word Pro és Microsoft Works fájlok betöltését biztosító importszűrők, valamint a Wordperfect-szűrő fejlesztései is.

Érdekes – és számomra hasznos – lehetőség a „Fájl” menü „Küldés” almenüjéből elérhető „MediaWikire” lehetőség, amellyel MediaWiki rendszert használó wikibe tölthetünk fel könnyedén tartalmakat.

A táblázatkezelő újdonságai

Nem kétséges, hogy az egyik leginkább igényelt újdonság a legfeljebb 1 millió sort tartalmazó munkafüzetek használatának lehetősége. Ez a funkció az OpenOffice.org-ban is a 3.3-as verzióval jelent meg, de a speciális GO-OO változatok (például: FSF.hu build és OxygenOffice) már fél éve támogatják, igaz, kisebb ismert hibákkal és esetleges teljesítményveszteség árán.

A böngészők által megteremtett irányvonal mentén a munkafüzetlapok melletti plusz (+) jelre kattintva új lap szúrható be, és a jobb vizuális hatás érdekében az egyes lapok fülei különféle színűek lehetnek. Szintén a megjelenítéssel kapcsolatos, hogy a munkafüzetekben megjelenő rácsok az eszköztárról egyszerűen ki- és bekapcsolhatók.

Az Excelről áttérők bizonyára nagyra értékelik, hogy a Calc többféle cellahivatkozási rendszert támogat, név szerint: Calc A1, Excel A1 és Excel R1C1. Ők annak is örülhetnek, hogy a „Kompatibilitás” oldalon végzett beállítás hatására az Excelhez hasonlatos működést tudnak elérni.

A GO-OO verzióból már szintén ismerős lehet, hogy a magyar nyelvű (és más nemzetközi) változatok képesek használni és megjeleníteni angol nevű függvényneveket – ezeket a Calc beállításai között adhatjuk meg. A képetekben használt elválasztó karakterek tetszőlegesen konfigurálhatók lettek, és az OFFSET függvény külső hivatkozásokkal is képes dolgozni. A számformátum megadásakor az „Általános” beállítás a tizedesjegyek automatikus meghatározását biztosítja.

Amennyiben CSV-fájlt importálunk, vagy ennek megfelelő adatokat szúrunk be a Calcba, akkor lehetőségünk van a szöveg nyelvének, a mezők típusának és az idézőjelek kezelésével kapcsolatos új lehetőségeknek a meghatározására. Nagyon örülök annak, hogy a keresés és csere végre már nem cserél a szűrők által elrejtett cellákban.

A bemutatókészítő és a rajzoló újdonságai

Az Impress és Draw immáron képes az interneten igen elterjedt SVG vektorgrafikus fájlok importálására és szerkesztésére. Ezzel a funkcióval megnyílik a lehetőség arra, hogy az weben elérhető rengeteg illusztrációval tegyük látványosabbá a dokumentumainkat.

Az egyszerűbb használatot célozzák a diaelrendezéssel kapcsolatos javítások az Impressben. Ennek eredményeképpen az elrendezés kiválasztása után már a dián jelölhetjük ki, hogy az adott dia képet, diagramot, táblázatot vagy mozgóképet tartalmazzon, s a gépelés megkezdésével azonnal megadható a kívánt szöveg is. Így egyszerűsödik az elrendezés kiválasztása, mivel kevesebb variációt tartalmaz. A most ismertetett funkciók immár eszköztárról is elérhetők, új a dia hozzáadása és a diák megkettőzése lehetőség is.

Az Impress – kiterjesztés segítségével – két képernyős módban, előadói konzolként és vetítőkonzolként is viselkedhet, de alapértelmezésben a laptop megjelenítőjén az előadói konzol fog megjelenni. További kiterjesztés révén lehetőség van PDF-fájlok megnyitására a Draw programban, és a nagyméretű prezentációkat is fogyókúrára foghatjuk a Presentation Minimizer lehetőség segítségével.

Az adatbázis-kezelő újdonságai

Az adatbázis-kezelővel kapcsolatos összes újdonság olyan jól össze lett foglalva az OpenOffice.org wikiben, hogy ahhoz sokat hozzáfűzni nem is tudunk. Figyelemreméltó lehet az eddig külön kiterjesztésként élő Jelentéstervező integrálása a LibreOffice programba, így talán több adatbázisokat használó és abból jelentéseket készítő felhasználóhoz jut el ez a remek eszköz.

A diagramkészítő újdonságai

Az OpenOffice.org 2.3-as verziójában debütált, alapoktól újraírt Chart 2 modul két kisebb, érdekesebb képességgel bővült. Az egyik lehetőséget ad rajzobjektumok beillesztésére az elkészített diagramba, míg a másik hierarchikus tengelyfeliratok készítését teszi lehetővé. Ez utóbbi jól jöhet például több éves adat havi bontásban történő szemléltetésénél.

Az egyenletszerkesztő újdonságai

A már említett kísérleti üzemmódban az interaktív, dokumentumon belüli képletszerkesztés a legfőbb újdonság, valamint az új „nospace” parancs, amely a képletelemek közötti közöket távolítja el.

Összefoglaló

A LibreOffice projekt az első kiadás alapján egyértelműen életképes próbálkozás arra, hogy az OpenOffice.org által felhalmozott számtalan értéket a közösség valódi erejével kiegészítve olyan ütőképes és gyorsan fejlődő irodai programcsomagot – és a körül egy teljes ökoszisztémát – hozzon létre, amellyel képes felvenni a versenyt a konkurens kereskedelmi termékekkel. Ingyenessége és korlátozás nélküli felhasználhatósága a mai kíméletlen ár-érték versenyben olyan előnyök, amelyek a szabad szoftverek esetében magától értetődőek, de az átlagos felhasználók oldalán mégsem számítanak megszokottnak.

A LibreOffice jól használható termék, stabil és kiváló nyelvi támogatással bír, mindennapi munkára tökéletesen alkalmas. Úgy vélem, a legtöbb általános irodai feladatra a csomag bőven megfelel, tapasztalatom szerint csak kevés olyan dolog merülhet fel, ami ne lenne benne megoldható. Figyelmünket azonban ne kerülje el, hogy ez elsősorban a pakk saját dokumentumformátumára, az ODF-re vonatkozik, más fájlformátumok esetében az importálás és exportálás minősége – bár jónak mondható – nem tökéletes. A szoftver – mint az ODF fekete öves nagymestere – másodlagos, kiegészítő irodai csomagként is ajánlható olyan környezetbe, ahol fontos az Open Document Format megfelelő kezelése.

Külső hivatkozások

  1. […] This post was mentioned on Twitter by Andropulosz, KAMI. KAMI said: És akkor elérhető a LibreOffice 3.3.0 verzióját bemutató cikk innen is: http://libreoffice.hu/2011/01/29/ilyen-lett-az-elso-libreoffice/ […]