Sikeres átállás OOo-ra Bolognában

 

Bologna – forrás: WikipédiaAz OOoCon2009 egyik nyitóelőadását Massimo Carnevali, a bolognai önkormányzat informatikai vezetője tartotta. Beszámolt a városukban zajló migrációs projekt motivációiról, tapasztalatairól és sikereiről.

Bologna Olaszország egyik híres északi városa, egyben Emilia-Romagna tartomány központja. Közel 400 ezer lakosa van, 1088-ban alapított egyetemén 80 ezer diák tanul. A bolognai önkormányzat 65 helyszínen mintegy 3600 személyi számítógépet üzemeltet. Ezeken a számítógépeken összesen kb. 600 féle, vegyes technológiára épülő (web, IBM Lotus Domino, IBM Mainframe, SAP stb.) alkalmazás fut.

Az önkormányzat a 3600 PC-n Microsoft Office 97-et használt. Az Office 97 életciklusa végére ért, támogatása megszűnt. Az önkormányzat választhatott a nyílt forrásra migrálás vagy az újabb verzió beszerzése között. (Érdemes megfigyelni, hogy menet közben nem váltottak újabb verziókra. Nem vették meg mindig a legújabb MS Office-t, mivel az önkormányzatnál felmerülő informatikai feladatokat az Office 97-tel is maradéktalanul meg tudták oldani. A sokkal szegényebb Magyarországon vajon miért lényeges az, hogy a közintézményekben a legújabb, legdrágább irodai szoftvercsomagok fussanak?)

A migrációs projekt célkitűzése az volt, hogy 1800 PC-t teljesen, 900-at részlegesen (az Office 97 marad, de elrejtve) átállítsanak OpenOffice.org 2.4.2-re. A maradék 900 PC-n maradnia kell az Office 97-nek is, mert nem tudták teljesen kiváltani. A projekt készültségi foka jelenleg 80%, tehát nem egy tervezett migrációról van szó, hanem egy lényegében lezajlott, sikeres átállási projektről.

Az OpenOffice.org választása mellett szóló érvek között szerepelt a az adatok nyílt formátumban történő tárolása, a nyílt forrás, a közösség szerepe és a gyártótól való függetlenség. A politikusokat azzal győzték meg, hogy egyrészt hangsúlyozták a költségmegtakarítás lehetőségét, másrészt kiemelték, hogy a felszabadult erőforrásokat a helyi informatikusokhoz (szavazók!) lehetne átcsoportosítani.

Az átállás elleni érvek az ilyenkor szokásosak voltak. 3600 PC átállítása bonyolult feladat.

  • Vannak olyan speciális alkalmazások, amelyek blokkolják az átállást.
  • Egyes képzett felhasználók bonyolult makrókat fejlesztettek az évek során, ezeket nem könnyű átírni OpenOffice.org-ra.
  • Egyes dokumentumok formázása elromlik, ha OpenOffice.org-gal nyitják meg.
  • Végül, de nem utolsósorban: az emberek általában félnek a változástól!

A projekt elkezdése előtt átgondoltak néhány elvi kérdést. Az emberek részéről joggal jelentkezik az igény, hogy ugyanazt a munkát többé-kevésbé ugyanúgy végezhessék, mint eddig. A sikeres migráció előfeltétele a jó kommunikáció. A dolgozóknak nem a költségcsökkentést kell hangsúlyozni, mert az őket nem nagyon érdekli, hanem fejlődésként kell kommunikálni az áttérést. (Ez az Office 97-ről áttérve nem olyan nehéz.) A sikeres bevezetéshez el kell vágni a visszavonulás útját, meg kell küzdeni a nehézségekkel. Az első 100 napban intenzíven kell foglalkozni a problémákkal. A felhasználókat nem annyira segíteni kell, mint inkább meg kell nekik tanítani, hogyan találnak segítséget (pl. a súgóban vagy az interneten).

Az első fázisban, 2008 márciusától szeptemberéig elhintették az áttérés magvait. Kiválasztottak 70 felhasználót, akiket a környezetük technikai szakértőnek tartott. Ők nem feltétlenül dolgoztak technikai jellegű munkakörben, de ők voltak azok, akikhez az emberek szívesen fordultak technikai kérdésekkel, pl. milyen mobiltelefont/notebookot/stb.-t vegyenek. Ezt a 70 embert egy 3 napos tréningen megdolgozták, meggyőzték őket, hogy az OpenOffice.org jó lesz, majd visszaengedték őket a többiek közé. Mindenki számára elérhetővé tették az OpenOffice.org-ot, az elektronikus dokumentációkat és kézikönyveket, és bátorították a kipróbálást. Képzéseket tartottak a belső oktatásért felelős oktatóknak. Célzottan kommunikáltak a vezetőség, a politikusok, a felhasználók és a nagyközönség felé.

2008. október–november folyamán zajlott le a pilot projekt, azaz az éles bevezetés egy kisebb felhasználói csoportnál. Szándékosan nem az informatikai osztályt választották, mert véleményük szerint az informatikusok hajlamosak okoskodni, és a nehézségeket eltúlozni. A pilot projekt a kulturális osztályon zajlott, ahol a felhasználók egyrészt nyitottak voltak az újdonságra, másrészt tisztában lévén számítástechnikai tudásuk korlátaival elfogadók és segítőkészek voltak. Az osztály informatikusgárdája felkészült és ügyes volt. 500 PC-nek mintegy 75%-át teljesen átállították, a felhasználók visszajelzése pozitív volt.

2009-ben elkezdődött a teljes szervezetre kiterjedő migráció. A belső képzéseken OpenOffice.org-ot kezdtek oktatni. Az MS Office-t ahonnan lehetett, eltávolították, ahonnan nem lehetett, elrejtették. Csak ott maradt a számítógépen látható az Office 97 az OpenOffice.org mellett, ahol a léte feltétlenül szükséges volt. Az informális segítségnyújtáson (telefonos terméktámogatás, informatikusok) kívül a már meglévő hivatalos hibabejelentő rendszerbe is felvették termékként az OpenOffice.org-ot.

A projekt jelenleg 80%-os állapotban van. További feladatot jelent az MS Office-tól függő alkalmazások átírása vagy kiváltása, hogy a migráció teljes lehessen. Időközben megjelent az OpenOffice.org 3, ám az erre való áttérés nem triviális, mivel az eltávolítás + telepítés + beállítás művelete 3600 számítógépen nagyon nagy munka lenne.

A cikk szerzőjéről

Tímár András 1999-ben kezdett foglalkozni a szabad szoftverek honosításával. Magalakulásakor csatlakozott az FSF.hu Alapítványhoz, ahol vezető tisztséget is vállalt. 2002 óta dolgozik az OpenOffice.org (2010-től a LibreOffice) magyar verzióin. 2011-től főállású LibreOffice-fejlesztő, jelenleg a Collabora Productivity Ltd.-nek dolgozik.

Hozzászólások

  1. > A sokkal szegényebb Magyarországon vajon miért lényeges az, hogy a közintézményekben a legújabb, legdrágább irodai szoftvercsomagok fussanak?

    Több lehetséges választ hallottam: 1. A tervgazdálkodás öröksége a központosított közbeszerzés a volt szocialista országokban. 2. Zsarolás a szoftvergyártók vagy valamelyik érdekcsoportjuk részéről (állítólag ez a nem hivatalos hivatalos válasz). 3. A költekezés presztízskérdés a minisztériumok részéről, illetve megalapozza a jövőbeli költségvetési keretet. 4. Korrupció. 5. A szakértelem vagy a szakmai kontroll hiánya állami részről. A 4. és 5. pontot jól alátámasztaná, ha kiderülne, hogy tényleg a szoftvergyártó szakemberei írták a két (vagy még ki tudja hány) 25 milliárdos microsoftos közbeszerzést. (Olyan már volt, hogy a tendert kiíró minisztérium semmisítette meg a bizonyítékokat a Microsoft disztribútorok összejátszására.) Mindenesetre ez magyarázatot adna arra, hogyan lehetett oldalakon keresztül kizárólag Microsoft technológiákat felsorolni egy gyártósemleges informatikai pályázaton, elvárva ezeket minden pályázótól. A Gazdasági Versenyhivatalnál kiütötte a biztosítékot ez a tender, de a bíróság nem adott nekik igazat. Ma Magyarországon lehet egy gyártó termékeire kiírni gyártósemleges tendereket. Azt bebizonyítani, hogy Magyarország versenyképességét ez csökkenti, még nehezebb dolog, hiszen a legfőbb hazai szakértő, a Microsoft tanulmányai azt igazolják, hogy a tíz- vagy százmilliárdos szoftverbérlés megéri, és még Magyarország versenyképessége is nő. Más tanulmányról nincs hír.

Külső hivatkozások

  1. […] forrású OpenOffice.org irodai programcsomagra. Az átállással kapcsolatos részletekről az openoffice.hu-n […]